Felajánlotta Oroszország, hogy kész Moszkvát felajánlani a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül. Oroszország szerepe egyébként kérdéses a térségben.
A vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban a napokban azután robbantak ki összecsapások, hogy Örményország bejelentette, Azerbajzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen. Baku viszont azt állította, hogy csak azért intézett támadást, hogy ezzel válaszoljon egy örmény tüzérségi támadásra.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon megerősítette örmény és azeri hivatali partnerének, hogy kész Moszkvát a hegyi-karabahi konfliktus rendezését szolgáló tárgyalások helyszínéül felajánlani, és egyebek között háromoldalú találkozót tartani velük – közölte szerdán az MTI beszámolója szerint az orosz külügyminisztérium. Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország mind nemzeti minőségében, mind pedig az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának társelnökeként kész közvetítői erőfeszítéseket tenni a hegyi-karabahi konfliktus politikai és diplomáciai eszközökkel való rendezése érdekében.
Az orosz diplomácia vezetője egyúttal azonnali tűzszünetet sürgetett a felektől Hegyi-Karabahban, valamint azt, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, továbbá tartózkodjanak a provokatív és harcias retorikától. Egyben kifejezte mély aggodalmát a folytatódó nagyszabású hadművelet miatt.
A többségében keresztény örmények lakta anklávé nemzetközi jogi szempontból a muzulmán Azerbajdzsánhoz tartozik. Karabah 1991-ben függetlenné nyilvánította magát, ám ezt azóta egyetlen állam sem ismerte el. A területért folyó háborút 1994-ben fegyverszüneti megállapodás zárta le, a konfliktus negyedszázada „lefagyott”, időnként azonban ki-kiolvad. A napokban ismét felforrósodott a helyzet. A két fél egymásra mutogat, miközben Örményországban és Karabahban mozgósítást rendeltek el és kihirdették a hadiállapotot, ahogy Azerbajdzsánban is.
A konfliktus rendezéséről jelenleg az EBESZ úgynevezett minszki csoportján belül folynak egyeztetések. Ebben Azerbajdzsán, Örményország, Belarusz, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország, Törökország, valamint a csoport társelnökeiként Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok vesz részt.
Figyelemre méltó az orosz közvetítői szerep kapcsán, hogy – miként arról már lapunk beszámolt – Örményország biztonsági garanciáját Oroszország jelenti, amely két katonai támaszpontot is – Gjumriban és Erebuniban a jelenlegi szerződések alapján 2044-ig biztosított az orosz jelenlét – fenntart a kaukázusi országban. Baku közben erős török támogatással és az olaj- és gázexportból származó bevételeknek köszönhetően erőteljesen fegyverkezve áll bele a helyzetbe.
