Jövő héten pénteken nevezi meg a hattagú norvég Nobel-bizottság, hogy kinek ítélik oda 2020-ban a Nobel-békedíjat, és természetesen már megindult a találgatás arról, vajon ki kapja idén az elismerést. Az amerikai hírtelevízió, a CNN összeállítást készített a várható esélyesekről. Ami biztos, hogy a Berit Reiss-Andersen ügyvéd által elnökölt bizottság 318 jelölt – 211 magánszemély és 107 szervezet – közül választhat. A jelöltek listája mintegy ötven éve már nem nyilvános, így csak a végén derül ki, ki az adott év kitüntetettje.
A Nobel-békedíj a nemes célja ellenére igen csak megosztó elismerés, megannyi vitatott személyiség, vagy épp szervezet kitüntetése miatt gyakran éri kritika a mintegy 9 millió norvég koronás (295 millió forint) jutalommal járó elismerést odaítélő testületet, illetve magukat a díjazottakat.
Ami az idei esélyeket illeti, a koronavírus-járvány miatt a felmerülő lehetséges nyertesek között emlegetik az ENSZ egészségügyi világszervezetét, a WHO-t. Felvetődött a rendszerszintű rasszizmus és a rendőri erőszak ellen harcot hirdető amerikai politikai-aktivista csoport, a Black Lives Matter esetleges kitüntetése. Szakértők ugyanakkor mindkét szervezet díjazását politikai döntésnek tartanák, amely kifejezetten Donald Trump amerikai elnök ellen lenne állásfoglalás, ezért nem tartják esélyesnek, hogy bármelyik elismerést kapna. Hasonló a helyzet – csak épp orosz előjellel – az állítólag a listán lévő, nemrég megmérgezett Alekszej Navalnijjal, de a klímaaktivista, Greta Thunberg díjazása is megosztaná az embereket, ahogy a kétszer is nevezett Donald Trump amerikai elnök esetleges győzelme is feletébb meglepő és óriási vitákat gerjesztő lenne – ahogy az volt kevesebb mint egy év elnökség után Trump elődjének, Barack Obamának a 2009-es elismerése is.
A WHO kitüntetését az Oslói Oslói Nemzetközi Békekutató Intézet igazgatója sem tartja valószínűnek, mivel szerinte rengeteg kritika érte a szervezetet a járvány kezelése miatt. Henrik Urdal inkább úgy véli, egy olyan nemzetközi szervezet lehet az esélyes, amely a sajtószabadságért és a hiteles tájékoztatásért küzd. Ugyancsak az esélyesek között van a szudáni diktátor, Omar el-Besír rezsimjét tavaly megbuktató Szabadság és Változás Erői elnevezésű szervezet és a fiatal szudáni aktivista, a „Szabadság asszonya” néven is ismert 24 éves Ala Szalah.
Az elmúlt öt évben kétszer szervezet – 2015-ben a 2011-es tunéziai „jázminos forradalom” után az ország plurális demokráciájának építéséért tett erőfeszítéseiért a Nemzeti Párbeszéd Kvartett, míg 2017-ben a Nukleáris Fegyverek Megsemmisítéséért Küzdő Nemzetközi Mozgalom (ICAN) – kapott Nobel-békedíjat. Négy éve az 52 éves polgárháborút követő békéért való munkálkodása miatt a kolumbiai Juan Manuel Santos, két éve a háborús helyzetekben elkövetett szexuális erőszak elleni erőfeszítéseikért a Kongói Demokratikus Köztársaság-béli Denis Mukwege, illetve az iraki Nadia Murad, míg tavaly az Eritreával folytatott háború lezárásáért Abij Ahmed etióp kormányfő kapta az elismerést.
Az először 1901-ben odaítélt kitüntetést elvileg minden évben a névadó, svéd vegyész, feltaláló, Alfred Nobel születésnapján, december 10-én adják át az aktuális nyertesnek a norvég fővárosban díszes külsőségek és mintegy ezer vendég jelenlétében az oslói városházán. A Local hírportál norvég kiadása szerint az átadóról a járványhelyzet ellenére idén sem akarnak lemondani, ám azt ezúttal az Oslói Egyetem jogi karának belvárosi épületében, legfeljebb száz fő jelenlétében szeretnék megtartani.
