A koronavírus-járvány kirobbanását követően sokan azzal vádolták Kínát, hogy a vírus elszabadulásában szerepet játszott az is, hogy az év elején megpróbálták eltitkolni a vuhani helyzet komolyságát a világ előtt. Ezzel jelentősen lerövidült a többi ország számára a felkészüléshez szükséges idő, s tavasszal így alakultak ki komoly gócpontok például Észak-Olaszországban és New Yorkban.
Azóta Kína minden igyekezetével azon van, hogy feledtesse a malőrt, s a világ számára azt a képet igyekszik sugározni, hogy mintatanulóként harcol a fertőzés ellen, aminek valóban meg is vannak az eredményei. Így az elmúlt napokban százmilliók keltek útra az országban az őszközép-ünnep alkalmából, és szemlátomást nem aggódnak a vírus miatt, annyira kézben tartják a helyzetet a hatóságok. Legalábbis most úgy tűnik, hogy napi 10-20 esetnél többet nem regisztrálnak.
Ám az utóbbi 8-9 hónap nem múlt el nyomtalanul, és Kína roppant népszerűtlen lett a világ más tájékán. Az amerikai Pew Reseach Center június és augusztus között 14 országban – köztük az USA-ban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Ausztráliában, Japánban és az Egyesült Királyságban – csaknem 15 ezer embert faggatott ki arról, hogyan ítélik meg Kínát. Laura Silver, a Pew Rersearch kutatója szerint meredeken nőtt a Kínát elítélő válaszadók aránya, és elsősorban a koronavírus-járvány kezelése miatt nyilatkoznak negatívan az országról – adja hírül a CNN.
Az ausztrálok ábrándultak ki a legnagyobb mértékben Kínából: 2017-ben még 64 százalékuk ítélte meg pozitívan az ország legnagyobb kereskedelmi partnerét, három évvel később már csak 14 százalékuk, miközben 81 százalékuknak kedvezőtlenre fordult a véleménye. A briteknél is hasonló folyamat játszódott le: 74 százalék nem kedveli Kínát, míg három éve ez az arány csak 35 százalék volt, és a megkérdezettek csaknem fele jó véleménnyel volt a távol-keleti országról.
A megkérdezettek 61 százaléka a koronavírus-járvány kezelésében jelölte meg kedvezőtlen véleménye okát. A Pew Research azonban rámutat, hogy már akkor elkezdett csökkenni Kína népszerűsége, amikor még híre-hamva se volt a járványnak. A romló megítélésben a hongkongi tüntetők elleni erőszakos fellépésről, valamint az ujgur kisebbség elnyomásáról megjelenő és a világot bejáró hírek is szerepet játszanak. Ráadásul ebben az időszakban lépett színre a kínai diplomaták új generációja, akiket „farkasharcosoknak” hívnak, és akik elég agresszívan védik Peking érdekeit.
Kína népszerűtlensége vezetőjének megítélésére is hatással van: Hszi Csin-ping kínai elnöknél csak amerikai kollégája, Donald Trump népszerűtlenebb a válaszadók körében. Az első helyen Angela Merkel német kancellár áll, őt követi Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit kormányfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Kína megítélésén az sem segít, hogy most már igyekszik segíteni a koronavírus elleni harcot, így csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) COVAX finanszírozási alapjához. Ez utóbbi célja a koronavírus elleni vakcinához való gyors és méltányos hozzáférés biztosítása.
Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő hangsúlyozta: Kína elkötelezett abban, hogy az általa fejlesztett és alkalmazott oltóanyagokat globális közkinccsé tegye, és prioritásként tekint arra, hogy ezekkel ellássa a fejlődő országokat. Ami igen szépen hangzik, de eközben Peking még mindig nem bólintott rá azoknak a szakértőknek a listájára, akik a WHO nevében független nemzetközi bizottságként vizsgálnák a járvány eredetét – írja a South China Morning Post.
