Oroszország kész a további közvetítésre a Hegyi-Karabah birtokláséért konfliktusban álló Azerbajdzsán és Örményország között – közölte Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval vasárnap telefonon.
Az MTI beszámolója szerint Ceyhun Bayramov azeri és Zograb Mnacakanjan örmény külügyminiszter pénteken Vlagyimir Putyin meghívására érkezett Moszkvába, ahol mintegy tíz órát töltöttek Lavrovval a tárgyalóasztalnál, amíg megállapodtak a szombat déltől érvényes hegyi-karabahi tűzszünetben. A fegyvernyugvást azóta többször megsértették, de nagyobb szabású katonai műveletekről nem érkeztek jelentések a helyszínről. A humanitárius tűzszünet célja a közös nyilatkozat szerint az elesettek holttestének és a foglyok kicserélése a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) közreműködésével, a fegyvernyugvás részleteiről a későbbiekben fognak megállapodni. Jereván és Baku képviselői megállapodtak arról is, hogy érdemi tárgyalásokat kezdenek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportjának közvetítésével a konfliktus békés rendezéséről.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Rosszija 1 televíziónak kijelentette, hogy a saját nemzeti érdekeit védelmező Oroszország számára prioritás Azerbajdzsán és Örményország stabilitása, valamint a két ország közötti viszony. Hangsúlyozta, hogy Moszkvának diplomáciai eszközökkel sikerült eredményt elérnie a két szembenálló féllel kapcsolatban és kiemelete Putyin személyes szerepvállalását. Zaharova szerint Lavrov szerepe a szombat hajnalig elhúzódó tárgyalások során nem a felek álláspontjának közelítése volt, hanem egy olyan dokumentum kidolgozása, amely lehetővé teszi, hogy megkezdjék a konfliktus rendezését.
Mint lapunk megírta, várható volt a tűzszünet, mert a felek sem erővel, sem pedig pénzzel nem bírják a háborút, így azonnal megszülethet a fegyvernyugvás, ha mind Jereván, mind pedig Baku győzelemként tudja otthon eladni a kialakult helyzetet.
A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háborúban szakadt el, 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.
