Habár sokan úgy gondolták, hogy Donald Trump elnökségének a George Floyd-gyilkosság nyomán szárba szökkenő Black Lives Matter (BLM – a fekete életek is számítanak) mozgalom adja meg a kegyelemdöfést, ma már egyre inkább úgy néz ki, kifogyóban vannak a kezdeményezés lendülete. Így a Pew Research Center közvélemény-kutató szerint a mozgalmat júniusban az amerikaiaknak több mint kétharmada támogatta, ma már ez a szám a lakosságnak már csak a felére vonatkozik. Különösen sokatmondó, hogy a felmérés szerint míg a fehér lakosságnak júniusban még hatvan százaléka támogatta valamennyire a mozgalmat, szeptemberben már csak 45 százalékuk. De hasonló elfordulás tapasztalható a hispán lakosság köreiben is, miközben a feketék és az ázsiaiak között nem történt lényegi változás, többségük felsorakozott a BLM mögé. Érdekesség viszont, hogy még a fekete lakosság körében is megfigyelhető egyfajta belefáradás, így az „erősen elkötelezettek” aránya mostanra kilenc százalékponttal, 62 százalékra csökkent.
Minek a következménye ez a változás? Mivel a kezdeti BLM-tüntetések résztvevői demográfiailag rendkívül sokszínűek voltak, sokan már a demonstrációk kitörésekor figyelmezettek arra, hogy a tömeges tiltakozások inkább a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal lehetnek összefüggésben. Ezért már a mozgalom indulásakor kódolva volt, hogy a szigor lecsengésével a kezdeményezésben rejlő energiák csökkenni fognak.
Ám mostanra egyre többen látják úgy, hogy a BLM-mozgalomnak a legtöbbet azok ártottak, akik erőszakos akciókra ragadtatták magukat az elmúlt hónapokban. Ismert: júniusban a tüntetéseken többen is életüket vesztették, több rendőr is megsebesült az összecsapásokban. A megmozdulások során több száz embert tartóztattak le, majd megjelent az ellenoldal is az utcákon: a többségében fehér férfiakból álló csoportok sok helyütt baseballütőkkel vonultak az utcákra, hogy megvédjék a környezetüket a fosztogatóktól. Mindennek eredményeként ma már egyre többen látják úgy, hogy a BLM-mozgalom szélsőségesei lényegében ellopták maguknak a mozgalmat, ami mostanra sokkal inkább megosztja, mint összeforrasztja az amerikai társadalmat.
Mindezek együttesen vezettek el odáig, hogy az augusztusra egyre visszafogottabban nyilatkozó Trump mostanra egyre bátrabban szólal meg a mozgalommal kapcsolatban anélkül, hogy a fehér alsó középosztályban veszélyeztetné támogatottságát. Mások viszont még ennél is tovább mennek: a szakértők egy része ma már amellett érvel, hogy a november 3-ai választásokon már nem is lesz fontos kérdés az amerikai rendőrségen belüli rasszizmus, sokkal inkább azok a gazdasági kérdések dominálnak majd, amelyek a koronavírus-járvány kezelésével vannak összefüggésben.
Más kérdés azonban, hogy mi lesz a mozgalom jövője a választások után. Amennyiben a demokrata elnökjelölt, Joe Biden nyerné meg a választásokat – aki Kamala Harris személyében az első színes bőrű női alelnökjelöltet választotta maga mellé – a BLM valószínűleg fontos politikai támogatást kapna, ami elvezethetne akár a mozgalom szervezeti megerősödéséhez is. Ez viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól jönne a kezdeményezésnek, ugyanis ez leginkább egy klasszikus protestmozgalom jegyeit hordja magán már a kezdetektől. A demokraták „halálos ölelése” így hosszabb távon lényegében kiüresítheti a szerveződést.
Ha azonban Trumpot mégis újraválasztanák novemberben, az is inkább negatívan hatna a mozgalom – és úgy általában a baloldali aktivizmus – jövőjére. Az amerikai elnök legutóbbi forrófejű megszólalásai ugyanis inkább a választási kampány részének tekinthetők, Trump így a választások után valószínűleg jóval kisebb időt szán majd erre a kérdésre, mint korábban. Ezért nem véletlen, hogy ma már egyre többen jósolják azt, hogy a BLM a jövő évre teljesen eljelentéktelenedik anélkül, hogy érdemben véget tudott volna vetni az amerikai rendőrségen belül tapasztalható rasszista megnyilvánulásoknak.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40 számában jelent meg október 2-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!
