Megjavították és értékesítették az Apple-készülékeket, ezért perbe fogták őket

Megjavították és értékesítették az Apple-készülékeket, ezért perbe fogták őket

Apple termékek, közte iPhone mobiltelefonok (Fotó: Magyar Hang/Végh László)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A multinacionális cégek sokszor úgy támasztanak keresletet az új termékeik iránt, hogy kidobásra ítélik a régebbi eszközöket még akkor is, ha azok javíthatóak lennének. E téren nem ismernek tréfát, amint azt az Apple példája újfent bizonyítja. Az amerikai cég legalább 22,7 millió dollárra perli a GEEP Canada újrahasznosító vállalatot, mert kiderült, hogy annak alkalmazottai nem semmisítették meg az odakerült összes régi készüléket, hanem amit lehetett, megjavították és eladták. Persze az Apple tudta nélkül.

Az almás cég 2015-től 2017 végéig összesen mintegy 500 ezer iPhone-t, iPad-et és okosórát küldött a kanadai cégnek selejtezésre és újrahasznosításra. A GEEP Canada néhány munkatársa rájött, hogy a megsemmisítésre szánt rengeteg készülék egy része még teljesen jó állapotban van, vagy egy kis javítással megmenthető. Állítólag a cég vezetésének tudta nélkül mintegy 100 ezer készüléket hoztak rendbe, és értékesítettek, a legtöbbjüket Kínában. Az Apple-nél egy ellenőrzéskor tűnt fel, hogy a megsemmisítésre szánt készülékek 18 százalékának IMEI adatai feltűntek bizonyos mobilhálózatokon. Így derült ki, hogy több mint öt tonna Apple-termék hagyhatta el úgy a GEEP területét, hogy azokat nem semmisítették meg. Bár a kanadai cég profiljába tartozik a készülékek felújítása és újraeladása is, ez esetben nem tagadta, hogy valószínűleg három munkatárs partizánakciójáról volt szó, és egyszerű lopás történt. Az Apple azonban ezt vitatja, szerintük a felső vezetés is benne volt a „buliban”.

Bármi is az igazság, az eset újfent rávilágított a tervezett elavulás néven ismert problémára, miszerint egyes termékeket úgy gyártanak, hogy a szükségesnél korábban romoljanak el, váljanak használhatatlanná, vagy a sűrű modellváltással hamarabb menjenek ki a divatból, s ezzel kényszerítsék új termék vásárlására az embereket. Miután az Apple igyekszik egyre inkább környezetbarát cégnek beállítani magát, akár a jót is megláthatta volna abban, hogy kidobásra ítélt termékei mégsem kerültek mind kukába, hanem csaknem ötöde javítás után még használható volt. Ez egyben egy rakás környezet- és egészségkárosító elektronikai hulladéktól mentette meg a bolygónkat. Az újrahasznosítás ugyanis csak a laikus számára hangzik környezetbarát megoldásnak, szakértők szerint még ennek szakszerű kivitelezése is rengeteg energiát és vegyi anyagot emészthet fel. A fejlődő országokba sokszor illegálisan exportált elektronikai hulladékból pedig rendkívül környezetszennyező módon nyerik ki a még hasznosítható fémeket.

Csak elektronikai hulladékból évente 4500 Eiffel-torony tömegével egyenlő mennyiség keletkezik a világon, miközben az elromlott eszközök kevesebb, mint felét javíttatják meg az emberek. Pedig az elektronikai készülékek esetében is a javítás vagy a még használható alkatrészek beépítése lenne a leginkább fenntartható megoldás. Az Európai Környezetvédelmi Iroda jelentése szerint, ha egy évvel tovább tudnánk használni a készülékeinket, az annyival csökkentené a környezeti terhelést, mintha kétmillió autó kikerülne a forgalomból. Az Apple viszont azzal érvel, hogy a javított készülékek már nem felelnek meg az új biztonsági feltételeknek, egyenesen veszélyesek lehetnek a felhasználó számára. Az almás cégnek az is fájhat, hogy az általa megsemmisítésre ítélt és szeméttelepre küldött kütyük ismételt piacra dobása csökkenthette a profitját. 

Az Apple nem először keveredik ilyen abszurd helyzetbe: a norvég Henrik Huseby boltját is azért perelte be – amelyet meg is nyert –, mert nem eredeti alkatrészeket építettek be a javítás során. Pedig minden egyes újonnan legyártott elektronikai eszköz (okostelefon, noteszgép, tablet és egyéb kütyük) megvásárlásával tovább növeljük digitális ökológiai lábnyomunkat. A koronavírus-járvány idején az elektronikai eszközök javítása még fontosabb szempont lehet. A megfizethető szerviz megtalálása azonban nem olyan egyszerű, amiben a Google nem feltétlenül a barátunk. Tavaly ősszel például a javítással foglalkozó német szervezeteket tömörítő kerekasztal további 700 szervezet nevében panaszt nyújtott be az Európai Bizottságnál a Google ellen, mert az blokkolta a független szervizek oldalait. Pedig az elektronikai hulladék növelésének elkerülésére idehaza is érdemes például új számítógép helyett felújított noteszgépeket beszerezni. A Fenntarthatóság Felé Egyesület (FFE) által működtetett e-Figyelő blog már rábukkant olyan felújított számítógépekkel foglalkozó cégre, amelytől – illetve viszonteladói partnereitől – akár 5 év garanciával ellátott felújított noteszgépet lehet venni szinte az ország teljes területén. További megoldást nyújthat a tervezett elavulásra az a 13+1 pontos javaslatcsomag, amely az FFE kezdeményezésére és a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a Tudatos Vásárlók Egyesülete valamint a Humusz Szövetség segítségével készült el. Javaslataik között szerepel a jótállási idő öt, majd tíz évre emelése tartós fogyasztási cikkek esetén, illetve a tervezett elavulás büntetése. Az FFE és az MTVSZ aláírásgyűjtést is indított a jelenség ellen.