HIRDETÉS
HIRDETÉS

Az Arktiszon át vezet a XXI. század új Szuezi-csatornája

Szerző: | 2020. október 18., 11:30 | Külföld

Az Arktikát vontatják Szentpéterváron, 2019. december 12-én (Fotó: Reuters/Anton Vaganov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Megérkezett a szentpétervári Balti Hajógyárból állomáshelyére, a murmanszki kikötőbe az Arktika univerzális, atommeghajtású jégtörő. A világ jelenleg legnagyobb atomjégtörője önállóan képes átvezetni akár a nagyobb teherszállító hajókat is a sarkvidék jeges tengerszakaszain. Ám miközben Oroszország olyan flotta felállításával igyekszik előnyt szerezni, amely egész évben biztosítja a stratégiai északi-tengeri útvonal hajózhatóságát, az Egyesült Államok az Arktiszért folyó verseny jegyében stratégiai bombázókat telepít Alaszkára.

Az orosz állami atomenergetikai konszernhez tartozó Roszatomflot üzemelteti a világ egyetlen atomjégtörő-flottáját, amely jelenleg hat atomjégtörőből, egy nukleáris meghajtású konténerszállító jégtörő hajóból, valamint kiszolgáló hajókból áll. A vállalat központja, kikötője és javítóbázisa Murmanszkban található. A flotta legutóbb tavaly májusban bővült, amikor a szentpétervári Balti Hajógyár dokkjában vízre bocsátották az Urál atomjégtörőt.

Közben Oroszország legújabb hajógyárában, a tengermelléki határterületen fekvő Bolsoj Kameny városában lévő Zvezdában elkezdték a Leader nevű új típusú atomjégtörő építését, amelyet várhatóan 2027-ben fognak üzembe helyezni. Mint Vjacseszlav Ruksa, a Roszatom vezérigazgató-helyettese ennek kapcsán elmondta, Oroszország stratégiai célja, hogy egy olyan modern, atommeghajtású jégtörő hajókból álló flottát hozzon létre, amely biztosítja a rendszeres, egész éven át tartó, biztonságos hajózást az északi-tengeri útvonalon. Az atomjégtörők üzembe helyezésével lehetővé válik az Északi-sark keleti régiójában a folyamatos hajózás, az Északi-tengeren pedig lehetőség nyílik arra, hogy új kereskedelmi útvonalak jöhessenek létre magasabb földrajzi szélességi fokokon.

Az északi félteke nyugati és keleti fele között a sarkkörön keresztül vezet a legrövidebb út. Igaz, ezt egyelőre vastag jégpáncél fedi. A klímaváltozás azonban új távlatokat nyit. A jég olvadása akár húsz nappal is megrövidítheti a hajózás idejét Ázsia és a nyugati kikötők között. Nem véletlenül nevezik a jégmentessé váló sarkköri hajózási útvonalakat a XXI. század új Szuezi- és Panama-csatornájának. Az Északi-sark geopolitikai jelentősége emellett azért is megnövekedett, mert a sarkvidéken található a Föld olajkészletének 13, földgázkészletének 30 és cseppfolyósítható földgázkészletének 20 százaléka. Az Arktiszért folyó versenyben Oroszország van a legjobb kiindulóhelyzetben, hiszen a potenciális északi-tengeri hajóút nagyobb része partjai előtt haladna. Ez az előny tovább fokozható a jégtörőkkel.

Az északi-tengeri útvonal hajózhatóvá tételét Moszkva stratégiai fontosságúnak tekinti, ezért aztán az erőfeszítéseket a koronavírus-járvány és a világgazdaság esése sem lassította. Az év első nyolc hónapjában így ezen az útvonalon 20,47 millió tonna árut szállítottak, ami 3,3 százalékkal meghaladja az előző év hasonló időszakának mutatóit. Még szembetűnőbb, hogy ebben a periódusban az előző évinél 16 százalékkal több, összesen 782 hajózási engedélyt adtak ki erre az útvonalra. Ezen belül 53 százalékkal, 123-ra nőtt a külföldi zászló alatt hajózó teherszállítók száma.

A Szuezt elkerülő, kezdetben sokak által megvalósíthatatlannak tartott északi hajózási útvonal a nyugati várakozásoknál tehát érezhetően gyorsabban alakul. Annak ellenére, hogy a versenytársak nemcsak értelmetlennek tartották az orosz erőfeszítéseket, a gazdasági racionalitásra és a hajózás biztonságára hivatkozva tudatosan folyt az északi útvonal lejáratása is. Az utóbbi időben errefelé külföldi zászló alatt megjelenő hajók száma azonban cáfolja ezeket a feltételezéseket, ráadásul az atomjégtörők elterjedése tovább csökkenti az áthaladás idejét, és egyben növeli a biztonságát is.

Mindezt az Arktiszon nyíló lehetőségekre szintén szemet vető Egyesült Államok természetesen nem nézi jó szemmel. Az orosz sikerekre válaszul két légi bázist létesítenek az Arktisz és Oroszország szempontjából hídfőállásnak tekintett Alaszkán, ahova 150 F–22 Raptor és F–35 Lightning típusú vadászbombázót telepítenek. A csapásmérő eszközök telepítése annak a stratégiának a része, amellyel Amerika felkészül az Arktiszért kiéleződő versenyre, ezen belül a térségben végrehajtandó katonai műveletekre is. Az első számú kihívásnak e tekintetben az amerikai stratégák Oroszországot és Kínát tekintik. Mindez persze Moszkvát is válaszra készteti, és már el is kezdte kiépíteni az északi-tengeri hajóút mentén az áthaladás zökkenőmentességét katonai értelemben biztosító légi bázisokat. Az amerikai gépek alaszkai megjelenésére reagálva Kamcsatkára is várhatóan átcsoportosítanak erőket, így aztán aligha lehetünk majd meglepve azon, hogy az amerikai, a kanadai vagy az orosz légtér közelébe repülő gépek egyre gyakrabban jelentenek majd az F–22-esek és a Tu–142-esek nyári találkozásához hasonló izgalmakat.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/40 számában jelent meg október 2-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/40. számban? Itt megnézheti!

Címkék: atomjégtörő, Egyesült Államok, Északi-sarkvidék, Északi-tenger, kereskedelem, Oroszország, teherhajó


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest