HIRDETÉS
HIRDETÉS

Nagy falatnak bizonyult Trump számára a Távol-Kelet

Szerző: | 2020. október 18., 19:45 | Külföld

Trump elnök találkozója a kínai alelnökkel 2019. janár 31-én. A pénz beszél (Fotó: Reuters/Jim Young)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Egy feje tetejére állt évben, a koronavírus árnyékában választ mindjárt elnököt Amerika. Vajon mit tehet le az asztalra közel négy év után a Fehér Ház jelenlegi ura? Ezt vesszük górcső alá a Trump-értékelő sorozatunk második részében is.

Ha valamit bizonyosan nem titkolt el a megválasztása előtt Donald Trump, az a Kínával szembeni ellenérzése volt. A politikus már választási kampánya során árfolyam-manipulációval vádolta Pekinget, és ígéretet tett arra, hogy határozott választ fog adni az amerikai termékek hamisítására és a szellemi tulajdonok ellopására.

Továbbá hatalmas vámok bevezetését javasolta az Egyesült Államokba irányuló kínai exportra, amivel sokak tetszését elnyerte hazájában. Miután azonban elfoglalta az Ovális Irodát, már jóval békésebb hangot ütött meg Kínával – így többször is megerősítette Amerika „egy Kína-”politikáját –, de nem kellett sokat várni arra, hogy beváltsa az ígéretét. Így tört ki 2018-ban az amerikai–kínai kereskedelmi háború, amely kiváltó oka az volt, hogy az Egyesült Államok egyre nagyobb külkereskedelmi deficitbe került Kínával szemben.

Trump és csapata szerint mindez annak köszönhető, hogy a kínaiak az amerikai szabadalmak ellopásával, állami szubvenciókkal és a jüan alulértékelésével hatalmas nyomás alá helyezi az amerikai gazdaságot, így szereznek cégeiknek piacot az egész világon. Ezért Trumpék első lépésként 250 milliárd értékű kínai importra 25 százalékos, 120 milliárdnyira pedig 15 százalékos védővámot vetettek ki (az eredeti ígéret 45 százalékos vámról szólt). Nem maradt el Kína válasza sem: Peking azonos mértékű sarcot rótt az amerikai termékekre.

A végeredmény azonban finoman szólva sem sikerült úgy, ahogy azt Washingtonban várták. Noha az Egyesült Államok kínai importja valóban csökkent, ez csak látszólagos volt. Ugyanis több vállalat a Kínában legyártott termékeit elszállította egy harmadik országba, majd onnan exportálta azokat Amerikába, amivel megkerülték az amerikai büntetővámokat. Ráadásul a kínai exportot egyáltalán nem sikerült visszaszorítani, így az még kiemelkedő növekedést is produkált. Látva a kereskedelmi háború kudarcait, Trump végül úgy döntött, hogy megállapodik a kínai vezetéssel a védővámok részleges eltörléséről.

A januárban tető alá hozott megegyezés alapján Kína vállalta, hogy az elkövetkezendő két évben 200 milliárd dollárral fogja növelni amerikai importját, továbbá biztosította Amerikát arról, hogy hatékonyabban lép fel az amerikai szellemi tulajdon védelmében. Abban viszont szinte minden szakértő egyetért, ez korántsem jelenti azt, hogy Trump megnyerte a kereskedelmi háborút.

A megállapodásban szereplő importvállalás sokak szerint eleve piaci képtelenség, ráadásul a kínaiak már többször is ígéretet tettek a szabadalomlopások visszaszorítására, ez mégsem járt sikerrel. Nem véletlen ezért, hogy sokan úgy látják, Trump egyedül azért ment bele a megállapodásba, mert leginkább a saját szavazótáborát érintette negatívan a kirobbantott kereskedelmi háború. De nem csak Kína kapcsán voltak nagy ambíciói Trumpnak.

Az amerikai elnök eleinte még azt hangoztatta, hogy katonailag is kész szembeszállni Észak-Koreával. Később viszont különös fordulatot vett Washington és Phenjan kapcsolata. 2018 tavaszán Kim Dzsongun megüzente, hogy szívesen találkozna az amerikai elnökkel, amire aztán júniusban sort is kerítettek Szingapúrban (ez volt az első találkozó egy hivatalban lévő amerikai elnök és Észak-Korea vezetője között). Habár a két vezető között itt megegyezés született a Koreai-félsziget teljes atomfegyver-mentesítéséről, később ebben nem történt semmilyen konkrét előrelépés.

Phenjan szerint ugyanis Washington egyoldalú követeléseket támasztott, és nem viszonozta Észak-Korea gesztusait a feszültség elsimítása érdekében. Ugyan a következő időszakban az amerikai elnök és az észak-koreai kommunista diktatúra vezetője még kétszer találkozott, ezeken semmilyen kézzelfogható eredmény nem született.

És hogy mindez ne legyen elég, Kim Dzsongun ez év januárjában bejelentette, hogy véget vet a nukleáris és interkontinentális ballisztikus rakéták tesztjeire vonatkozó moratóriumnak, sőt rövidesen új stratégiai fegyvert fognak bemutatni a világnak, amellyel fokozzák elrettentő erejüket az amerikai szankciókkal és nyomással szemben.

Így Trump ígérete, a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése ma már egyenesen utópiának tűnik.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/41 számában jelent meg október 9-én.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/41. számban? Itt megnézheti!

Címkék: amerikai elnökválasztás 2020, Donald Trump, Egyesült Államok, Észak-Korea, évértékelő, Kína, Távol-Kelet


HIRDETÉS
Mini Svájc lett Kóspallag?

Mini Svájc lett Kóspallag?

„Úgy éreztem egy ideig, hogy források és a mozgástér hiánya miatt nem fogom tudni kiélni a kreativitásomat. Aztán átállítottam magam: ráálltam a társadalmi munka, a közösség erejére.”

Big Lies

Big Lies

Ha minden martalékává válik valaminek, akkor mi mást tehetnék: iszom sört. Van egy egyre népszerűbb szekszárdi főzde.

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Pin It on Pinterest