Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Bérletet vált a vádlottak padjára Nicolas Sarkozy

Szerző: | 2020. október 31., 19:29 | Külföld

Nicolas Sarkozy francia elnök, a kormányzó konzervatív gyűjtőpárt, az UMP jelöltje beszél utolsó kampánygyűlésén a nyugat-franciaországi Les Sables-d'Olonne-ban két nappal a 2012-es francia elnökválasztás második fordulója előtt. (Fotó: MTI/EPA/Christophe Karaba)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Noha immár több mint 8 éve nem államfő, Nicolas Sarkozy nem unatkozik: se szeri, se száma az exelnök elleni bírósági eljárásoknak. Október közepén, az ügyben évekig futó kilenc vizsgálatot, megannyi meghallgatást és korábbi őrizetbe vételt követően „bűnügyi összeesküvésben” való részvétellel vádolták meg a francia hatóságok. A párizsi fellebbviteli bíróság szerint mintegy 50 millió eurónyi készpénzt kapott a 2007-es elnökválasztási kampányára Líbia néhai véreskezű diktátorától.

HIRDETÉS - AIP

Moammer Kadhafi egy libanoni fegyverkereskedő, Ziad Takieddine közvetítésével két, eurómilliókkal megrakott bőröndöt adott át 2006 év végén, 2007 év elején Sarkozy kabinetfőnökének, Claude Guéant későbbi belügyminiszternek – áll a török Anadolu hírügynökség által is idézett vádiratban.

Az ügyben egy másik üzletembert is letartóztattak korábban. A France24 hírtelevízió beszámolója szerint az algériai származású, a svájci Genfben élő Alexandre Djouhrit a londoni Heathrow reptéren vették őrizetbe 2018 januárjában egy európai elfogatóparancs nyomán, őt a britek idén januárban adták át a francia hatóságoknak.

A közpénzek elsikkasztásával is vádolt Djouhrit a Kadhafi-féle ügy kulcsfigurájának tartják. Az akkor már halott líbiai diktátor kabinetfőnökét, Basír Szálehet 2012 elején a líbiai kiadatás elől egy magángépen Nigerbe kimentő üzletember a vádak szerint ugyancsak Guéantnak 500 ezer eurót adott át, hogy így ússza meg az ellene folyó vizsgálatokat. A francia hatóságok Djouhrival összefüggésben vizsgálnak egy gyanús ingatlanértékesítési ügyet is: 2008-ban tízmillió euróért adott el egy egyébként 1,3 millió euróra értékelt villát a francia Alpokban. A vevő Kadhafi kabinetfőnöke, Száleh volt. Djouhri ügyvédje szerint védencének szándékába állt visszatérni Franciaországba, hogy ott harcoljon a vádakkal szemben.

Kadhafi és Sarkozy kapcsolata egyébként igen érdekesen alakult. 2006-ban, még belügyminiszterként Sarkozy lelkesen kereste a kapcsolatot a diktátorral: előbb egy digitális hadviselésre és megfigyelésekre alkalmas kiberbiztonsági rendszer megvásárlásánál bábáskodott. A francia i2e céggel kötött üzletben ugyancsak Takieddine volt a közvetítő. Egy évvel később aztán Líbia 14 Rafale vadászgépet vett a francia Dassault vállalattól. A viszony aztán 2010 közepétől romlott meg a két fél között.

Sarkozynak saját hazai népszerűsége miatt is egyre kínosabbá kezdett válni a kapcsolata Kadhafival. Az arab tavasz 2011-es kitörését és Líbiába történt begyűrűzését követően már a francia elnök volt az első, aki előbb repüléstilalmi zóna felállítását szorgalmazta Líbia felett, majd 2011. március 19-én ő jelentette be az észak-afrikai országgal szembeni katonai intervenciót. Utóbb például brit diplomáciai körök úgy értékeltek, a francia közvélemény döntő többségének támogatását élvező döntéssel Sarkozy hazai, megtépázott – 20-30 százalék közötti, mélypontra kerülő – népszerűségét kívánta feltornázni.

Az ügyet közvetlenül Sarkozy elnöki ciklusát követően, 2012-ben a baloldali oknyomozó portál, a Mediapart göngyölítette fel. Nyolc éve olyan líbiai dokumentumot publikáltak, amelyet az észak-afrikai ország hírszerzési főnöke szignózott, és amely azt igazolta, hogy 50 millió eurót fizettek ki Sarkozyék számára.

Az egykori jobbközép államfő mindig is tagadta a líbiai pénzekkel kapcsolatos vádakat, szerinte ő az összeesküvés áldozata, a Mediapart által bemutatott dokumentum pedig hamisítvány. Az irat ettől függetlenül ott van az ügy bizonyítékai között. „Ártatlanságomat ismét egy olyan döntés tapossa el, amely amúgy semmilyen bizonyítékot nem tud felmutatni semmiféle tiltott finanszírozásra” – reagált most az ügyre Facebook-oldalán a volt francia államfő. Ebben az eljárásban Sarkozy mellett két volt minisztere, az egykor a költségvetés felett őrködő Éric Woerth és Claude Guéant is a vádlottak között van.

A ma is aktív, a többedmagával 2015-ben alapított jobbközép Republikánus Pártban politizáló Sarkozy jövő tavaszig még további két ügyben áll bíróság elé.

November 23. és december 10. között egy igen szövevényes megfigyelési botrány miatt hallgatják meg. Az ügyet még nyáron a francia közrádió, az RFI honlapján foglalták össze. A gyanú szerint a volt államfő 2014-ben ügyvédjén, Thierry Herzogon keresztül megpróbálta megvesztegetni Gilbert Azibert bírót. Sarkozy bizalmas információkat szeretett volna egy akkor pártja, az UMP ellen folytatott, azóta egyébként elutasított büntetőügyben. Azibertnek ezért cserébe egy rangos állást kínáltak volna Monacóban.

A szálakat idén nyáron feltáró Le Point hetilap szerint Sarkozy Paul Bismuth álnéven egy feltöltőkártyás mobilt is használt, amit kizárólag a Herzoggal való kapcsolattartásra eszközölt. Az ügy fonákja, hogy Sarkozy hivatali utódja, a szocialista Francois Hollande elnök által 2013-ben felállított pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség egy titkos akcióval próbálta meg kideríteni, ki a tégla, ki súghat Sarkozynek az ügyről.

Sarkozy amúgy rájöhetett, hogy lehallgatják, mert 2014. február 25-én hirtelen megszakított minden kapcsolatot Aziberttel, és visszavonta a monacói állással kapcsolatos támogatását is. A téglát úgy próbálták kiugratni, hogy az ominózus napon a lehetséges jelöltek közül több tucat ügyvéd és bíró híváslistáját kutatták át, laptopjának helyzetét mérték be, hogy beszéltek-e, vagy kapcsolatba léptek-e Herzoggal.

Az ügytől függetlenül a megfigyelési botrány komoly vihart kavart Franciaországban. Az nem meglepő, hogy a volt államfő jelenlegi politikai alakulata, a Republikánusok úgy látja, hogy az ilyen jellegű, szerintük egyértelműen politikailag motivált megfigyelések az autoriter rezsimeket, s nem Franciaországot jellemezték, ám mások is felszólaltak ellene. A Herzoggal aznap beszélő egyik érintett ügyvéd, Eric Dupond-Moretti, akinek amúgy az égvilágon semmi köze nem volt az ominózus ügyhöz, úgy nyilatkozott, panaszt nyújtott be az ügyészség lehallgatási gyakorlatával szemben, mert szerinte az veszélyt jelent a francia demokráciára.

– Elkeseredve csodálkozom, hogy úgy mélyülhettek el a magánéletemben, az intim szférámban és a szakmai életemben, hogy feltörték a telefonomat és nyomon követték (a laptopom) földrajzi helyzetét – erről beszélt a FranceInfo rádiónak Dupond-Moretti. A kritikák azonban nem igen zavarják az ügyben eljáró bíróságot, ugyanis nem emeltek kifogást a lehallgatással szemben, és engedélyezték, hogy az eljárás során használják többek között a „Paul Bismuth” mobiltelefonjának megfigyelésével nyert információkat.

Közben hogy a perekből még nem legyen elég: Sarkozynek jövő március 17. és április 15. között a 2012-es elnökválasztás kampánytámogatása miatt is meg kell jelennie a törvényszék előtt. A vádak szerint a végül Hollande-dal szemben elvesztett megmérettetés idején egy Bygmalion nevű pr-cégen keresztül – hamis számlák kiállításával – mintegy 18,5 millió euró érkezett akkori pártja, a jobbközép UMP számlájára, amivel többek között Sarkozy kampányát is finanszírozták, és ami így 2,1 százalékkal túllépte a 22,5 millió euróban meghatározott kampánylimitet.

A volt államfő ez esetben is tagadta érintettségét. Az üggyel kapcsolatban Brice Hortefeux volt belügyminiszter korábban leszögezte, az exelnök „őszinteségét és feddhetetlenségét (egyszer) nem kérdőjelezték meg”.

A karantén alatt saját emlékiratainak megírásába fogó Sarkozy több korábbi szövetségesét is börtönre ítélték az elmúlt időszakban különböző korrupciós ügyekben.

Előbb gyerekkori barátját, a francia jobboldal egyik országosan ismert politikusát, a Párizshoz közeli Levallois-Perret volt polgármesterét, a magyar származású Patrick Balkanyt ítélte adócsalás miatti súlyos pénzmosás vádjával öt év letöltendő börtönbüntetésre párizsi fellebbviteli bíróság. Balkany feleségét, Isabelle-t négy év szabadságvesztésre ítélték. A befolyásos házaspárt azzal vádolták, hogy 13 millió eurós összegben – offshore cégeken keresztül – 2009 és 2014 között eltitkolták az adóhivatal előtt két házukat (az egyik az Antillákon, Saint Martin szigetén, a másik pedig a marokkói Marrákesben található), ahol rendszeresen nyaraltak, s amelyeket adócsalásból vásároltak.

A perben a pár elismerte, hogy az Antillákon található villának a tulajdonosai, de tagadták, hogy azt közpénz felhasználásával vásárolták, a marokkói ház tulajdonjogát viszont nem ismerték el. Az ügy adócsalási részében a házaspárt azért ítélték el márciusban, mert nem fizették be az évi 16 millió euróra becsült bevételeiknek megfelelő adót.

Talán ennél is nagyobb „halnak” számít Francois Fillon elítélése. A volt jobbközép kormányfőt fiktív foglalkoztatás vádjában találták bűnösnek. A 2007 és 2012 között miniszterelnök Fillon öt évet kapott, amiből hármat felfüggesztettek, míg walesi feleségét, Penelopét három év felfüggesztett börtönre ítélték.

A vádak szerint a volt miniszterelnök úgy alkalmazta feleségét és fizettek ki neki mintegy 831 ezer eurónyi közpénzt, hogy nem állt munkavégzés mögötte. A botrányt még a Le Canard Enchaîné nevű szatirikus lap tárta fel 2017-ben. E szerint Penelope Fillon úgy dolgozott a férjének parlamenti titkárként az 1990-es és 2000-es években összesen hat évig, hogy valójában semmit sem csinált, csak a pénzt vette fel érte. Az ítélet szerint ezért a párnak a francia nemzetgyűlés számára 401 ezer eurónyi büntetést is meg kell fizetni.

Illegális kampányfinanszírozás kapcsán egyébként akadnak „pozitív” kimenetelű ügyek is Sarkozy számára. Korábban ugyanis belekeveredett a Bettencourt-ügybe is. Mellékszálában, a L’Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének elmeállapotát igazoló, a lánya megbízásából illegális módon készült hangfelvételek alapján felmerült a gyanú, hogy a legjelentősebb franciaországi adózó Nicolas Sarkozy volt elnök mellett több kormánytag választási kampányát is szabálytalan módon támogatta pénzügyileg. Liliane Bettencourt állítólag 150 ezer euróval támogatta Sarkozy 2007-es kampányát, ekkora összeget adott át Éric Woerth-nek, a kampány pénztárnokának, miközben egy magánszemély pártot legfeljebb 7500, míg egyéni jelöltet 4600 euróval támogathatott volna.

A volt államfő ellen ügyészi eljárás is indult, de bizonyíték hiányában eredménytelenül zárult. Woerth azonban a vádlottak padjára került, de a bíróság végül öt éve őt is felmentette minden vád alól.

Nicolas Sarkozy egyébként a második olyan francia volt államfő, akinek bíróság elé kell állnia. Korábban a 86 éves korában tavaly elhunyt, kommunistaként indult, ám később a magát a jobbközép megkerülhetetlen alakjává kinövő, 1995 és 2007 között elnök Jacques Chirac-nak közpénzek más célokra történő felhasználása (tiltott pártfinanszírozás), bizalommal való visszaélés és összeférhetetlenség miatt kellett bíróság elé állnia. A tárgyalásokat egészségi okokra hivatkozva kihagyó Chirac-ot végül 2011. december 15-én bűnösnek találták, és két év felfüggesztett börtönre ítélték.

Ennek a cikknek a nyomtatott, rövidített változata a Magyar Hang 2020/44. számában jelent meg október 30-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/44. számban? Itt megnézheeti!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: bíróság, botrány, Franciaország, korrupció, lehallgatás, megfigyelés, Nicolas Sarkozy, per, tiltott pártfinanszírozás


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest