A svéd Göteborgi Egyetemen működő V-Dem politológiai intézet tanulmánya szerint az amerikai Republikánus Párt retorikája egyre kevésbé elkülöníthető a diktatórikus pártokétól. Ilyen diktatórikus pártokként a tanulmány a török AKP-t (Erdogan pártját), illetve a magyar Fideszt nevezi meg elsőként.
A tanulmányban az amerikai elnökválasztáshoz kapcsolódóan a Republikánusok retorikájában, politikai irányvonalában az utóbbi időszakban érezhető trendeket elemezték. Az eredményeik szerint a párt megállíthatatlanul tolódik az illiberális, populista irányba. Eközben a demokratikus normák egyre kevesebb szerepet játszanak a törekvéseikben.
Ezt az általuk kalkulált illiberalizmus-index alapján mondják, amelyet tekintve a Republikánusok az évezred eleje óta egyre gyorsuló ütemben csúsznak a diktatúrákat irányító politikai alakulatok irányába. Az adatok alapján a Republikánus Párt már két éve is sokkal illiberálisabb volt, mint a nyugati demokráciák bármely kormányzó ereje (beleértve a jobboldali pártokat is). Talán nem kell hangsúlyozni, hogy Magyarországot nem tekintik nyugati demokráciának.
„Azt látjuk, hogy [a Republikánusok] nem tisztelik a politikai ellenfeleiket, viszont bátorítják a politikai erőszakot, és a kisebbségi jogok sárba tiprását. E jellemzők mind egyértelműen erősödtek a Republikánus Pártban az utóbbi években. Donald Trump beiktatása óta különösen, de már előtte is” – nyilatkozta a V-Dem Intézet igazgatóhelyettese, Anna Lührmann a CNN-nek.
Eközben a Demokrata Párt nem csúszott az illiberalizmus irányába, bár valamennyire ők is populistább és elitellenesebb húrokat pengetnek 2000 óta (de ez messze elmarad a Republikánusok elmozdulásától a szélsőségesség irányába). A két párt egyre inkább különbözik egymástól, ami az intézetigazgató-helyettes szerint „mérgező polarizációt” szül:
„Az Egyesült Államokban már nem csak a politikai irányválasztásban nincs egyetértés. Legalább az egyik politikai erő szerint már minden eszköz megengedett ahhoz, hogy elérjék a politikai céljaikat. Máshol is jelen van a polarizáció, nincs egyetértés a bevándorláspolitikában, az LGBT-jogok tekintetében, de itt [a Republikánusoknál] azt látjuk, hogy veszélyesen hiányzik a demokratikus normák iránti elköteleződés.”
A tanulmány a legnagyobb, amelyet a témában valaha is készítettek. 169 ország politikai pártjainak identitásbeli változását követték végig 1970 és 2019 között. Ehhez 665 szakértő értékelését vették figyelembe, akik 30 különböző indikátor alapján mérték az illiberalizmus mértékét.
Az eredmények azt mutatják, hogy a diktatórikus államberendezkedés irányába csúszás globális jelenség, és a világ kormányzó pártjai átlagosan az illiberalizmus irányába mozdulnak. Ez konkrétan azt jelenti, hogy egyre kevésbé elkötelezettek a politikai pluralizmus iránt, a politikai ellenfeleiket démonizálják, nem tekintik alapvetőnek a kisebbségi jogokat, és bátorítják a politikai erőszakot.
„Valós a veszélye annak, hogy e pártok a kampányban hangoztatott elveiknek megfelelően cselekednek a megválasztásuk után, ami csak felgyorsítja a politikai eróziót” – mondja Anna Lührmann.
