Egyre nagyobb bajban a két oldalról is mind erősebb nyomás alá kerülő Nép Szolgája
A másfél éve regnáló hatalom tesztjének tekintette mindenki Ukrajnában a hét végén zajlott helyhatósági választásokat. S bár a meghatározó pártok mellett ilyenkor helyi, egy-két régióban érdekelt formációk is megmérettetik magukat, a választások összességében képet adnak országos szinten is a politikai erőviszonyokról. Így kimondható, hogy a „népszolgák” leszerepeltek, és Zelenszkij pártjára egyre inkább feljön az ország keleti és déli részében a „régiósok” romjain alakult Ellenzéki platform – Az életért, míg nyugaton a Petro Porosenko vezette Európai Szolidaritás. A kiábrándulást mutatja a 37 százalékos részvételi arány is, amely mintegy 10 százalékkal alacsonyabb az öt évvel ezelőttinél.
A Nép Szolgájának mélyrepülése nem meglepő, hiszen Volodimir Zelenszkij eddig egyetlen ígéretét sem teljesítette. Nincs béke Kelet-Ukrajnában, továbbra is tombol a korrupció, visszatértek az oligarchák, és gyengén teljesít a gazdaság. Ráadásul a hatalom a koronavírus-járvánnyal is egyre nehezebben birkózik meg. A „nép szolgáit” a nyugati országrészben Porosenko pártja, míg keleten az Oroszországhoz húzó ellenzéki platform verte meg.
Zelenszkijék a középső országrészben tartották meg a leginkább a pozícióikat, de az árulkodó, hogy az exit pollok alapján még Kijevben is a Janukovics-érában a várost irányító Alekszandr Popov futott be a második helyen a biztos esélyes Vitalij Klicsko mögött, míg a fővárosi pártlistán az Európai szolidaritás győzött. A „népszolgák” sok helyen a helyi polgármester pártja és régiótól függően a két ellenzéki párt egyike mögött csak a harmadik helyet szerezték meg.
Mindezek után a mind vészesebb belső megosztottságával is küszködő hatalmi párt aligha fogja erőltetni az előre hozott választást, ugyanakkor a két legnagyobb ellenzéki párt részéről még nagyobb nyomás nehezedik rájuk e kérdésben. Már csak azért is, mert keleten az Euromajdan után egyre inkább magára találó ellenzéki platform, míg nyugaton a nemrég még börtönnel fenyegetett Porosenkóék konszolidálták a helyzetüket, és lényegesen megerősítették pozícióikat. Az Európai szolidaritás például a radikálisan jobboldali Szvoboda táborából is bőven szerzett szavazatokat.
Ukrajnában a megyei, járási és települési tanácsok tagjait, valamint a polgármestereket választották most meg. Méghozzá idén először a tízezer főnél nagyobb lakosú településeken a tanácsok tagjait nyílt listás választással, vagyis csak pártok indultak. A szavazólapokon egy pártra kellett szavazni, mellette pedig lehetett egy személyre is a párt jelöltjei közül. A polgármesterek esetében a 75 ezer fősnél nagyobb településeken kétfordulós a megméretés, a második fordulót november 15-én tartják.
A helyhatósági választással együtt Zelenszkij kezdeményezett egy országos felmérést is: ez öt olyan kérdést tartalmazott, amelyekről állítólag a konyhákban az ukránok beszélnek. Sokkal inkább arról van azonban szó, hogy a hatalom ezzel a populista húzással, „nemzeti konzultációval” próbálja elterelni a figyelmet a problémáiról. Az egyik ilyen felvetés az volt, hogy a korrupcióért akár életfogytiglani büntetés kiszabását is lehetővé tegyék, ezt az ukránok 83 százaléka támogatta. Még többen helyeselték (90 százalék), hogy a parlamenti képviselők létszámát háromszázra csökkentsék.
A budapesti memorandum felhasználása Ukrajna területi integritásának helyreállítására 74 százalékos támogatottsággal bír, míg mintegy 65 százalék helyesli a marihuána engedélyezését orvosi célokra. (Az úgynevezett budapesti memorandum 1994-ben született. Kijev lemondott atomfegyvereiről cserébe biztonsága szavatolásáért, amit Nagy-Britannia, az Egyesült Államok és Oroszország aláíróként garantált. A Budapesten létrejött dokumentum aláírói vállalták, hogy soha nem használnak semmilyen fegyvert Ukrajna ellen – a szerk.) Abban a kérdésben azonban megoszlanak a vélemények (46-46 százalék), hogy létrehozzanak-e szabadgazdasági övezetet a Donyec-medencében.
A helyi választás különösen fontos volt a kárpátaljai magyarok szempontjából, így örvendetes, hogy a csupán részleges összefogás ellenére a KMKSZ bejutott Kárpátalja legfőbb döntéshozó testületébe, a megyei tanácsba, valamint Babják Zoltán, Beregszász eddigi polgármestere fölényesen győzött, így újrázhat. Közben újabb csörtére került sor az ukrán és a magyar külügyminisztérium között. Kijevben bekérették a magyar nagykövetet, amiért véleményük szerint magyar politikusok közvetlenül beavatkoztak Ukrajna belügyeibe. Az ezt megelőzően kiadott durva hangú közlemény úgy fogalmaz, hogy mindez „alattomos csapást mért Kijev arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán–magyar kapcsolatokban fennálló problémákra”.
Szijjártó Péter erre úgy reagált: Én nem pontosan tudom, mire gondolt az ukrán kolléga – akivel személyesen jóban vagyok – akkor, amikor arról beszélt, hogy mi beavatkoztunk az ukrán belügyekbe. A magyar külügyminiszter szerint ezzel a döntéssel az ukránok nem mást üzennek, mint hogy le kívánnak mondani az euroatlanti integrációs folyamatban elért eddigi erőfeszítések eredményeiről. Hiszen – tette hozzá Szijjártó – az ukránok is pontosan tudják, hogy minden tagállam támogatása kell ezeknél a döntéseknél.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/44. számában jelent meg október 30-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában! És hogy mit talál még a 2020/44. számban? Itt megnézheti!
