Nem tartanak alkotmánymódosító népszavazást Romániában

Nem tartanak alkotmánymódosító népszavazást Romániában

Voksoló lép ki a szavazófülkéből Romániában, a 2019-es elnökválasztáson (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Nem lehet már a december 6-ra kiírt parlamenti választásokkal egy időben népszavazást is tartani Romániában a büntetett előéletűek megválaszthatóságát korlátozó alkotmánymódosítási kezdeményezésről, miután az erről dönteni hivatott szenátus szerdai ülése létszámhiány miatt határozatképtelennek bizonyult.

Romániában kétharmados parlamenti többség, valamint érvényes és eredményes népszavazás is szükséges az alkotmány módosításához. Az utóbbi évek korrupcióellenes tüntetéseiből kinőtt, Bűnözők nélküli közéletet elnevezésű mozgalom polgári kezdeményezésként terjesztette a parlament elé alkotmánymódosító törvényjavaslatát, amelyhez csaknem egymillió aláírást gyűjtött. A tervezetet júliusban a képviselőház ellenszavazat nélkül elfogadta, a népszavazás kiírása így most már azon múlik, hogy megkapja-e a tervezet a szenátorok kétharmadának voksát.

A rendszerkritikus Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) által támogatott alkotmánymódosítás ügye szerdán a politikai árukapcsolásnak esett áldozatul. A kisebbségben kormányzó jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis azért bojkottálta a szenátus ülését, mert a legnagyobb frakcióval rendelkező ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) a választások elhalasztásának ügyét is napirendre tűzte.

Robert Cazanciuc szociáldemokrata házelnök szerdán közölte: a PSD kész megszavazni a szenátusban is azt az alkotmánymódosító kezdeményezést, amellyel az USR eredetileg a korrupcióért azóta bebörtönzött Liviu Dragnea volt pártelnököt vette célba. Cazanciuc rámutatott: a PSD vezetése megújult, parlamenti jelöltlistáin pedig egyetlen priusszal rendelkező, vagy bűnvádi eljárás alatt álló politikus sincs.

A PSD azonban azt a – Klaus Johannis államfő által megfontolásra visszaküldött – törvényt is újból meg akarta szavazni szerdán, amellyel a parlament elvenné a kormánytól a választások kiírásának jogát. Ennek a jogszabálynak a hatályba lépése lehetővé tenné a baloldali többség számára, hogy néhány hónappal elhalassza – a győzelemre legesélyesebb, de leszálló ágra került – PNL által türelmetlenül várt, a PNL-kormány által december 6-ára kiírt voksolást. Az alkotmánymódosítást egyébként támogató kormánypárt ezért inkább távol maradt a szenátus szerdai ülésétől, hogy ne segítsen a PSD-nek jogalapot teremteni a választások elnapolására.

Szerda volt az utolsó nap, amikor a bukaresti szenátus még összevonhatta volna a népszavazást a parlamenti választásokkal. A szenátusi voksolás időzítésének azért van jelentősége, mert meghatározza a referendum napját: egy alkotmánymódosító törvénytervezetről a szenátusi elfogadást követő 30 napos időszak utolsó vasárnapján kell megrendezni a népszavazást.

A Bűnözők nélküli közéletet mozgalom tervezete alaptörvénybe foglalná, hogy Romániában nem választható a törvényhozásba, a helyi közigazgatásba vagy az államelnöki tisztségbe olyan állampolgár, akit jogerősen szabadságvesztésre ítéltek szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt, mindaddig, amíg meg nem szűnnek az ítélet következményei. (MTI)