A kormány kommunikációjának központi eleme, hogy egész Európában tombol a járvány. Orbán Viktor miniszterelnöktől Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszteren át Müller Cecília országos tiszti főorvosig minden megszólaló hangsúlyozza, hogy a helyzet az egész kontinensen súlyos, így talán kevésbé tűnik elhibázottnak a kormány járványügyi stratégiája. Korábban többször cáfoltuk már a hivatalos üzenetet, rámutatva, hogy több olyan európai ország van, amely sikerrel fékezte meg a második hullámot, vagy legalábbis hatékonyabban ellaposította a járványgörbét, mint Magyarország.
A régiót komolyan sújtja a járvány második hulláma, hosszú ideig Csehországban volt a legrosszabb a helyzet egész Európát tekintve, de Romániában is nagyon sok új fertőzöttet regisztráltak, és sok áldozatot szedett a fertőzés. Mára változott a helyzet, és az egymillió főre vetített új megbetegedések számát illetően Magyarország mindkét országot megelőzte, a halálozások terén pedig negyedikek vagyunk Csehország, Bulgária és Szlovénia mögött. A két utóbbi országban, valamint Szerbiában drasztikusan emelkednek a számok, míg Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában javulni látszik a helyzet.
Az Our World in Data grafikonjai alapján azonban látható, hogy a jelentős javulások ellenére is nagyon messze vannak két országtól, Norvégiától és főként Finnországtól, ahol bár emelkedtek a számok, még mindig lényegesen kedvezőbb a helyzet, mint Európa más részein. Amíg nálunk egymillió főre körülbelül 500 új megbetegedés jut naponta, addig ez a szám Norvégiában 100, Finnországban pedig 40 körül mozog. A halálos áldozatok számát illetően egymillió lakosra Magyarországon 10 elhunytat regisztrálnak naponta, Norvégiában 0,3-at, Finnországban 0,2-t.
Pedig látszólag nincs sok különbség a járványügyi intézkedések között. Norvégiában Erna Solberg miniszterelnök november elején jelentett be egy sor szigorítást, annak érdekében, hogy a családtagok együtt tölthessék majd a karácsonyt, és hogy elkerülhető legyen a teljes lezárás. A szabályok ajánlásokat fogalmaznak meg a lakosság számára, amelyek célja elsősorban a kontaktusok számának csökkentése. A december elejéig hatályban lévő intézkedéseken túl a főváros, Oslo további szigorításokat vezetett be. Kötelezővé tették a maszkot a tömegközlekedési eszközökön, 10 főben korlátozták a beltéri összejöveteleken résztvevők számát, bezárták a bárokat, mozikat, színházakat és edzőtermeket, az éttermek pedig csak akkor maradhatnak nyitva, ha nem árusítanak alkoholt. A legszigorúbb – országos szintű – intézkedés azonban az országba érkezőkre vonatkozik, akikre a legtöbb esetben 10 napos karantén vár.
Norvégia Dániával közösen rendezte volna meg a decemberi női kézilabda Európa-bajnokságot, ám a norvégok végül, a járványhelyzet miatt visszaléptek. – A jelenlegi norvég egészségügyi szabályok szerint ha egy csapat, vagy válogatott bármely játékosa pozitív koronavírustesztet produkál, akkor a teljes keret legalább 10 napig karanténba kerül – írta a Nemzeti Sport. Ilyen feltételek mellett pedig egyetlen csapat sem tudja vállalni a szereplést.
A szigorításokat a növekvő esetszámmal magyarázzák az északi országban, a számaik azonban még így is csupán töredékei a magyar adatokénak. Nem olyan kedvező azonban a járványhelyzet még így sem, mint Finnországban. Ahol ehhez még csak igazán szigorú intézkedésekre sem volt szükség.
A Euronews beszámolója szerint a helsinki kormány a legtöbb járványügyi intézkedést a megyei, vagy önkormányzati testületek kezébe adta, és egyelőre úgy tűnik, hogy a főváros kivételével sehol sem tartották szükségesnek a szigorításokat. A rendezvényeket mindenhol meg lehet tartani, de arra kérik az embereket, hogy, ahol ez lehetséges, hagyjanak ki egy széket egymás mellett. November végétől 3 napnál nem régebbi negatív PCR-teszttel bárki beléphet az országba és a határokon ellenőrzik a beutazók egészségi állapotát. Délről, a balti állampolgároknak pedig határellenőrzés sem lesz.
Egy kint élő magyar nő elmondása szerint a járvány csak nagyon kevés területen változtatta meg az emberek életét. Barna Nóra a Euronewsnak elmesélte, vásárokat tartanak, maszk nélkül sorban állnak, és a legtöbb helyi amiatt panaszkodik, hogy az éttermek és a szórakozóhelyek csak éjfélig lehetnek nyitva. Amit ellenben nagyon komolyan vesznek, az a kontaktuskutatás: ha valaki megfertőződött mindenkit felkeresnek, és letesztelnek, akivel kapcsolatba került.
A Deutsche Welle mindehhez még hozzáteszi, hogy a finn kormány nagyon gyorsan reagált a járványra, és az országban széles körben elérhető és használt a koronavírus-applikáció, amely segítségével könnyebben deríthetőek fel az esetleges fertőzések. Fontos az emberek kormányba vetett hite, az intézkedések nem váltanak ki ellenkezést, a lakosság maradéktalanul betartja a központi utasításokat. Fontos, hogy az országban, a digitális technológiák elterjedtségének köszönhetően, különösebb probléma nélkül megoldható az otthoni munkavégzés és tanulás. Ami pedig talán a legtöbbet segít a helyzeten, az a finnek hozzáállása az elszigeteltséghez. – Nem vagyunk túl szociálisak, jobban szeretünk egyedül lenni – fogalmazott az AFP-nek Nelli Hankonen, a Helsinki Egyetem szociálpszichológusa.
Miközben a legtöbb európai országban, köztük Magyarországon is komoly problémát okozhat a járvány az ünnepek idején, hiszen a korlátozások távol tarthatják a családtagokat egymástól, az elmúlt hetek alapján úgy tűnik, Finnországban ezzel nem kell szembesülnie a lakosságnak.
