Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Kína próbálja bebizonyítani, hogy külföldről került az országba a vírus

Szerző: | 2020. november 28., 10:24 | Külföld

Védőmaszkot viselő gyalogosok Vuhan egyik elnéptelenedett utcáján 2020. január 28-án (Fotó: MTI/AP/Arek Rataj)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Ahogy közeledik az Egészségügyi Világszervezet (WHO) helyszíni „vírusvadászata” a Covid-19-járvány forrásának tisztázására, úgy erősödnek fel Kínában a hangok, melyek állítják, hogy a koronavírus külföldön már jelen volt, mielőtt Vuhanban felfedezték. Ezt tudományosan is igyekeznek alátámasztani, és két, egymással összefüggő tanulmányban is – az egyik részben a Molecular Phylogenetics and Evolution szaklapban jelent meg – új elmélettel állnak elő. Eszerint a Sars-CoV-2 vírus már számos kontinensen felbukkant, mielőtt Vuhanból indulva világjárványt okozott – írja összefoglalójában a South China Morning Post.

HIRDETÉS - AIP

A Sanghaji Biológiai Tudományok Intézete kutatócsoportja szerint a denevérekben felfedezett koronavírus útjának vizsgálata nem vezetett eredményhez, ezért új módszerhez folyamodtak és megszámolták az egyes koronavírustörzsek mutációit. Amelyik törzs több mutációval rendelkezik, az szerintük annak a jele, hogy már régebb óta van jelen, amelyiknek viszont kevesebb a mutációja, az közelebb állhat a járványt okozó Sars-CoV-2 vírus eredetéhez.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

A sanghaji kutatók találtak is olyan törzseket, amelyeknek kevesebb a mutációjuk, mint a Vuhanban felfedezett törzsnek. Ebből arra következtettek, hogy nem Vuhan az első hely, ahol először történt meg a Sars-CoV-2 emberre terjedése. A kevesebb mutációt mutató törzsek négy kontinensen és nyolc országban tűntek fel: ezek Ausztrália, Banglades, Görögország, Egyesült Államok, Oroszország, Olaszország, India és Csehország. Nyilvánvaló, hogy az emberre történő átugrás nem történhetett meg egyszerre mindezekben az országokban, ezért a kutatók olyan helyszíneket kerestek, amelyek a legnagyobb genetikai diverzitást mutatják, ez pedig szerintük India és Banglades lehet.

Számos szakértő megkérdőjelezi a fenti gondolatmenetet és a módszert is, ez így szerintük meglehetősen önkényes vizsgálat volt. Mindenesetre jól illeszkedik a kínai állami propaganda által is támogatott vonulatba, miszerint valahogyan be kell bizonyítani, hogy a koronavírus-járvány valójában nem is Vuhan városának egyik állati termékeket is kínáló piacáról indult, a kórokozó kívülről került az országba. Más elméleteket is felkaroltak, amelyek ebbe az irányba mutatnak: ilyen például az, hogy a koronavírust többször megtalálták importált fagyasztott élelmiszerek csomagolásán is, illetve olasz tudományos folyóiratok szerint már tavaly Európában keringett.

A WHO azonban nem tágít és Vuhanban kezdi a vizsgálódást. – Erősen spekulatív lenne az Egészségügyi Világszervezet részéről, ha azt állítaná, hogy a koronavírus nem Kínában jelent meg tavaly decemberben – jelentette ki pénteki genfi virtuális sajtótájékoztatóján Michael Ryan, a WHO veszélyhelyzeti igazgatója.

„A közegészségügy szempontjából nyilvánvaló, hogy ott kell kezdeni a vizsgálódást, ahol az első humán fertőzéseket találták” – mondta a veszélyhelyzeti igazgató, hozzátéve, hogy a bizonyítékok később más helyekre vezethetnek. Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz is arról beszélt, hogy a koronavírus eredetére vonatkozó kutatást Vuhanban fogják megkezdeni. 

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Egészségügyi Világszervezet, koronavírus, mutáció, SARS-CoV-2, Vuhan


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest