Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP

A bevándorlókat tette felelőssé az osztrák kancellár a vírus ausztriai elterjedéséért

Szerző: | 2020. december 04., 20:00 | Külföld

Sebastian Kurz osztrák kancellár (j2), Werner Kogler alkancellár (j3), Karl Nehammer belügyminiszter (j4) és Rudolf Anschober szociális, egészségügyi és fogyasztóvédelmi miniszter (j) plexiüvegfal mögött egy bécsi sajtóértekezleten 2020. november 14-én. Itt a koronavírus-járvány miatt újabb korlátozó intézkedéseket jelentettek be: egész napra kiterjesztik a kijárási korlátozást, továbbá bezárnak és digitális oktatásra állnak át az iskolák, valamint csak a létfontosságú árucikkekkel kereskedő üzletek maradhatnak nyitva. MTI/EPA/Christian Bruna

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Politikai botrány kerekedett Ausztriában Sebastian Kurz kancellár (ÖVP, Osztrák Néppárt) szerdai szavaiból. Az év végén ugyanis karantánkötelezettséget írnak elő a külföldről Ausztriába utazó személyeknek. A döntést a nyári tapasztalatokkal magyarázta. Szavainak kicsengése szerint a külföldi, nyári szabadságról Ausztriába visszatérő bevándorlókat tette felelőssé a járvány őszi felfutásáért. Ezt sokan rossz néven vették, a kancellár nem várt helyről, a koalíciós partner Zöldektől (Grünen) is éles kritikát kapott, de az osztrák közszolgálati tévében is kellemetlen perceket élt meg.

HIRDETÉS - AIP

A kancellár vihart kavaró mondatai a vírusvédekezésért felelős kormánytagokkal tartott szerdai sajtótájékoztatóján hangzottak el, ahol a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások lazításának hétfőtől érvényes új szabályait jelentette be. November 11. óta ugyanis rendkívüli szigor – többek között egész napos kijárási tilalom, iskola- és üzletzár –, tehát a jelenlegi magyarországi szabályozásnál szigorúbb rendelkezések vannak érvényben.

Ekkor derültek ki a részletek az év végi utazási szabályokról is. Többek között az, hogy december 19-től január 10-ig – tehát az ortodox karácsonyt követő napokig – csak tíz napos karantén vállalásával lehet beutazni Ausztriába azokból az országokból, ahol száznál magasabb a százezer emberre eső új fertőzések száma. Ez lényegében Izlandot és Írországot kivéve az összes európai országból – így Magyarországról is – korlátozza a beutazást. A karanténból önkéntes tesztelésre is legfeljebb öt nap eltelte után lehet menni. A kormány a célt sem rejtette véka alá: elvennék az emberek kedvét attól, hogy a karácsonyt a külföldön élő családjuknál töltsék. Sebastian Kurz úgy fogalmazott: az ország tavaszi leállítása után, nyáron nagyon alacsony volt a napi fertőzésszám, ám a nyaralásból visszatérők, különösen a nyarat hazájukban töltő bevándorlók hurcolták be ismét a koronavírust. Karl Nehammer (ÖVP) belügyminiszter a tájékoztatón számokat is említett: az új fertőzések legalább 30 százalékát a visszatérők tették ki.

A kancellár szavait sokan úgy értelmezték, hogy a külföldi gyökerekkel rendelkezőket, illetve a bevándorlókat tette felelőssé a koronavírus-járvány második hullámáért. Az ORF osztrák köztelevízió a vele készült esti élő interjúban rögtön neki is szegezte: Ausztriában sem lesz jobb a helyzet karácsonykor. Mégis milyen logika mentén hozták meg a korlátozó intézkedést; illetve miért nem mentesül a karantén alól az, akinek van negatív tesztje. A kancellár megismételte déli kijelentését, ám jól érzékelhetően tompítani is próbálta a már ekkorra is vihart kavaró szavait. Mint mondta, a kérdésben nem a nemzetiségi hovatartozás, vagy a származás a meghatározó. A külföldön élő osztrákokról beszélt, és arról, hogy Ausztriában „zárva maradnak az éttermek, szállodák, ezért az ország keleti részében élők elutazhatnak például Prágába szilveszterezni”. Ekkor félbeszakította a műsorvezető, és felhívta a kancellár figyelmét, hogy a szavai egyértelműen a bevándorlókról szóltak. Erre ezt elismerte, és megismételte, hogy a balkáni országokból visszatérők nagyon jelentős hányadát tették ki az új fertőzötteknek.

Kurz szavait Werner Kogler alkancellár, a Néppárttal koalícióban kormányzó Zöldek elnöke egyoldalúnak és érzéketlennek nevezte. – Sok ember sértve érezhette magát a kancellár szavai miatt. Főként azokra gondolok, akik a kórházakban, szociális otthonokban dolgoznak a járvány idején is, gyökereik pedig az említett régióhoz kötik őket – fogalmazott. Kogler ugyanakkor hozzátette, hogy az utazási korlátozások ésszerűek és szükségesek.

Michael Ludwig, Bécs nemrég újraválasztott szociáldemokrata (SPÖ) polgármestere – egyben a párt egyik legbefolyásosabb alakja – is kritizálta Kurzot a Der Standard napilapnak, amiért megbélyegezte a népességcsoportokat, egyúttal hangulatkeltőnek nevezte a nyilatkozatát. De ugyanígy tett Pamela-Rendy Wagner SPÖ-elnök és a liberális NEOS-s elnöke, Christoph Wiederkehr is. Több SPÖ-s politikus is bocsánatkérésre szólította fel a kancellárt. Szavai miatt a sajtótól is kapott kritikát. A polgári Die Presse például arról írt, hogy a kancellár szavai egy bűnbak felépítéséről árulkodnak.

Sebastian Kurz azonban a kritikák ellenére sem hátrált ki szavaiból. A Vorarlberger Nachrichten tartományi lapnak adott csütörtöki interjúban a személyét ért szemrehányást abszurdnak nevezve visszautasította. – Az engem ismerők tudják, hogy elkötelezett vagyok a Nyugat-Balkán mellett – mondta, hozzátéve, hogy mint külügyminiszter az érintett országok uniós integrációjáért dolgozott, ebben a régióban járt a legtöbbször, sok nyugat-balkáni gyökerű barátja van, a régió országainak kormányfőivel pedig baráti viszonyt ápol. Az egyik állami tulajdonú háttérintézmény (Ages) adatai szerint a fertőzések nagy része a Nyugat-Balkánról és Horvátországból visszatérőkre vezethető vissza – jegyezte meg ismét.

A szerdai nyilatkozat óta az foglalkoztatja a lapokat, hogy mennyire állják meg a kancellár és a belügyminiszter szavai a helyüket. A Die Presse szerint a számok alapján az utazások bizonyosan szerepet játszottak benne. Egy, a Der Standardnak nyilatkozó szakértő viszont arra hívta a figyelmet, nem tudja, hogy milyen adatbázis létezik, amely a bevándorlókról és nemzetiségről tartalmaz adatot. A lap szerint az Ages által közölt számokból ezt nem lehet kiolvasni, többek között azért sem, mert például nem különítették el a hazalátogató bevándorlókat azoktól, akik egyszerű nyaraláson vettek részt Horvátországban.

Mindenesetre december 7-től enyhítik a szigort Ausztriában. Visszatérnek a korábban érvényben lévő kijárási korlátozási szabályhoz: az eddigi 24 órás tilalom helyett hétfőtől este 8 és reggel 6 óra között lesz tilos a kijárás. Az óvodák és az iskolák kinyitnak, a 14 évesnél idősebbeknek viszont továbbra is marad a távoktatás. Ugyanakkor az érettségire készülő osztályok bejárnak majd az iskolába. A diákoknak az intézményekben kötelező lesz maszkot hordani.

A kereskedelmi üzletek is kinyithatnak. A belügyminiszter azt kérte, hogy az emberek ne rohanják meg a boltokat a nyitáskor. Közölték azt is, hogy karácsonykor 10 személyre emelnék a privát találkozók létszámkorlátját. Szintén nagy vita előzte meg a síszezonra vonatkozó szabályokat. A síterepeknek egyelőre még van idejük készülni a nyitásra, mivel a szállodák január elejéig bizonyosan zárva maradnak. Az egynapos síelés azonban karácsonykor már lehetséges lesz.

Egyébként éppen pénteken kezdődött meg Bécsben, illetve Tirolban és Vorarlbergben a járvány miatt meghirdetett tömeges tesztelés. Tirolban és Vorarlbergben vasárnapig, a fővárosban december 13-áig folyik a lakosok tömeges szűrése, ez előzetes regisztrációhoz kötött. Az MTI arról számolt be, hogy a Salzburghoz tartozó Annaberg-Lungötz településen – ahol az országban elsőként, december 2-án megkezdődött a nagy számú tesztelés – már le is zárult a lakosság tömeges szűrése. Hatvankét százalékos részvétel mellett, 1148 embernél mindössze két pozitív esetet találtak.

Az egészségügyi minisztérium szerint az elmúlt 24 órából 3815 új fertőzöttet jelentettek, ez az előző napokhoz képest enyhe csökkenést jelent (az összes fertőzöttek száma 107 ezer, vagyis csökken az előző hetek adaihoz képest). Koronavírus-fertőzésben 113-an hunytak el egy nap alatt, ezzel 3651-re nőtt a betegségben elhunytak száma. 3980 beteget ápolnak kórházban, közülük 642-en vannak intenzív osztályon, így valamelyest csökken a kórházi ápolásra szorulók és az intenzív ágyakon fekvők száma is.

Címkék: bevándorló, Karl Nehammer, Sebastian Kurz


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

#034 Morcsányi Géza – Majdnem takarásban

Testről és lélekről a rivalda innenső és túlsó oldalán.

Pin It on Pinterest