Biden már most népszerűbb, mint Trump valaha volt

Biden már most népszerűbb, mint Trump valaha volt

A kétnapos látogatásra Ukrajnába érkezett Joe Biden amerikai alelnök Kijev Boriszpili repülőterén 2014. április 21-én (Fotó: MTI/EPA/Jurij Makszimov)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Joe Biden megválasztott elnök népszerűsége – 41 százalékos elutasítottság mellett – eléri az 55 százalékot, és ezzel népszerűbb, mint Trump bármikor, amióta 2015 júniusában elindult az elnökválasztásért – derült ki az amerikai Gallup közvélemény-kutató friss felméréséből. Ugyanezen Gallup-kutatás a még hivatalban lévő Donald Trumpnak 42 százalékos népszerűséget mér, míg az elutasítottsága meghaladja az 57 százalékot. Trump legmagasabb a megválasztása után volt 50 százalékon, és ehhez megközelítő értéket – 49 százalékot – mértek nála idén áprilisban, a koronavírus-járvány idején is. Soha nem ment ugyanakkor ötven százalék fölé, és erre a modern amerikai politikában még nem volt példa hivatalban lévő elnök esetében.

Biden egyébként jóval népszerűbb, mint a pártja, a demokratákat jelenleg 45 százalékra mérik, és járt már magasabban is, mint most: 2019 februárjában, két hónappal azelőtt, hogy bejelentette volna indulását a demokraták elnökjelölti előválasztásán, a jelenleginél egy ponttal több, 56 százalék volt a népszerűsége.

A hivatalban lévő elnök egyébként a múlt hétvégén részt vett egy kampánygyűlésen Georgiában, ahol január ötödikén második fordulót kell tartani a két szenátori helyért tartó választáson. Trumpnak az lett volna a fő feladata, hogy a két republikánus jelöltje mellett kampányoljon, de ő leginkább magáról beszélt. Folytatni fogja a jogi harcot a szerinte elcsalt elnökválasztás eredményének megfordításáért, mondta, majd így folytatta: „Meg akarom tartani az elnöki tisztséget, de segítenem kell ennek a kettőnek.”

Georgiában nagyon fontos lesz a januári választás, ugyanis a szavazók egyben arról is döntenek, melyik párt fogja kontrollálni a szenátust. A száztagú felsőházban 53 szenátorral eddig a republikánusoknak volt többségük, ám novemberben a demokraták egy helyet szereztek, további két szenátusi szék pedig Georgiában dől el. Ha a demokraták mindkettőt behúzzák, akkor döntetlen lesz, és ekkor a demokrata alelnök, Kamala Haris szavazata dönt a vitás esetekben. Az Egyesült Államokban minden törvénynek és az elnök által jelölt személy kinevezésének a jóváhagyásához szükséges a szenátus jóváhagyása.

Elemzők szerint szorosnak ígérkezik a januári verseny, mely a 33 éves John Ossof demokrata párti szenátorjelölt és David Perdue republikánus szenátor, illetve Raphael Warnock tiszteletes, a demokraták jelöltje és Kelly Loeffler hivatalban lévő republikánus szenátor között lesz.

A Washington Montly nemrég érdekes cikket közölt arról, hogy Trump stratégiája, hogy állandóan választási csalásokról beszél, a demokraták malmára hajtja a vizet. Az elkötelezett Trump-hívők ugyanis elhitték az összeesküvés elméleteket, és megrendült a bizalmuk az amerikai választási rendszerben, így nehéz őket motiválni, hogy asszisztáljanak egy újabb „csaláshoz.” A Parler közösségi platformon a leglelkesebb hívek már bojkottfelhívásokat köröztetnek – sokan vallják azt, hogy az illegitim választáson való részvétel egyenértékű az általuk gyűlölt „deep state”, vagyis háttérhatalom elismerésével.

Egyelőre nem tudni, milyen sokan gondolják ezt, de egy szoros verseny esetén akár néhány száz vagy ezer elbizonytalanodó is elég lehet a demokrata győzelemhez – utóbbiak ugyanis motiváltak, és meg akarják büntetni a durcás óvodásként viselkedő, a választási eredményt még mindig el nem ismerő elnök pártját.