Mióta világossá vált, hogy a korlátozások legfeljebb lassítani tudják a járványt, megállítani nem, mindenki a megmentő vakcinára vár. Az oltóanyag korábban sosem látott gyorsasággal készült el, az évtizedes folyamatot szűk egy évbe sűrítették a kutatók – ami még akkor is jelentős eredmény, ha az alapok megvoltak –, és immár Magyarországon is csak napok választanak el bennünket az első oltásoktól. Háromnegyed évnyi bezártság után a szinte teljes védettséget biztosító vakcina valóban megváltásnak tűnik, nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az oltóanyagot nem volt elég kifejleszteni, le is kell gyártani, és eljuttatni a világ minden részére. Hiszen, ahogy arra számos szakember figyelmeztetett, a világjárványt lokális megoldásokkal képtelenség megfékezni.
Nem elegendő tehát, hogy a megfelelő anyagi eszközökkel rendelkező országok lakossága immúnissá váljon, mert ahogy a korlátozások akár csak részleges feloldásával újra kinyit a világ, a vírus ismét megállíthatatlanul terjedni kezd. A globális oltás azonban nem lesz egyszerű feladat. Hogy mennyire nem, és ez milyen problémákat okozhat 2021-ben, arról három népszerű turistaparadicsom helyzete árulkodik. Malajzia, Indonézia és a Fülöp-szigetek összesen 400 millió lakosa várja a vakcinát, és várja azt a több tízmillió turistát is, akik az elmúlt években rendre megfordultak náluk.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hétfőn döntött az első potenciális vakcina sorsáról: ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt javasolnak a Pfizer-BioNTech oltóanyagának, a 16 éven felüli lakosság számára. Az engedélyt az Európai Bizottság adja ki, és amint zöld utat kap a vakcina, elindulhat az oltás. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a keddi kormányinfón ezzel kapcsolatban elmondta, hogy hazánkban december 27-től kezdik meg a vakcinák beadását. Elsőként 5500 adag érkezik, majd a következő napokban újabb szállítmányok jönnek, reményeik szerint idén „jó néhány tízezer” vakcina fog rendelkezésre állni. Az arányok alapján aligha tűnik túlzottan pesszimistának Orbán Viktor kijelentése, amely szerint 2021 vége előtt „nem leszünk túl a válságon”.
Három nagy gyártó, a Pfizer-BioNTech, az AstraZeneca és a Moderna 2021-ben nagyjából 5,3 milliárd adag vakcinával számol, ami 2,6 és 3,1 milliárd ember beoltására alkalmas. Az orosz Gamaleja Intézet jelentése szerint a Szuptnyik V nevű oltóanyagból egy év alatt 500 milliót képesek exportra gyártani. A többi fejlesztés – a Novavax, a Johnson & Johnson, a Sanofi, a CureVac, a Sinovac és a Sinopharm – a tesztelési fázisnál tart, a gyártási kapacitás kapcsán azonban már így is közzétettek előrejelzéseket, ezek alapján közel 7,5 milliárd adag készülhet el 2021-ben az összes potenciális vakcinából. Ez a további tárgyalásoktól függően akár további 2,9 milliárddal is emelkedhet, ami akár a nyájimmunitáshoz közeli globális eredményt biztosítana.
Csakhogy az elosztás, hiába hangsúlyozták ennek jelentőségét a vezető politikusok, közel sem arányos. Az Európai Unió és további öt fejlett ország a Pfizer-BioNTech, az AstraZeneca és a Moderna jövőre elérhető oltóanyagainak csaknem a felét lekötötte, vagyis a bolygó lakosságának 13 százalékát kitevő 32 ország viszi a már bizonyítottan hatékony vakcinák 50 százalékát. Amíg Kanada egy lakosra kilenc adag oltóanyagot kötött le, addig a fent említett Indonézia egyet, de például Egyiptom és Mexikó még rosszabbul áll, ott az előrendelések alapján csak minden második, illetve harmadik embernek jut vakcina.
Az oltási programok szerint minden országban az egészségügyi dolgozók és a veszélyeztetett korosztály élvez elsőbbséget. A tömeges oltásra ezt követően kerülhet sor. Az Egyesült Államokban, Joe Biden megválasztott elnök terve alapján 50 millió ember olthatnak be a hivatalba lépését követő száz napban, vagyis április végéig. Ez azt jelenti, hogy havonta körülbelül 15-20 millió ember kaphatja meg a vakcinát, és ha ez az ütemezés nem változik, akkor 2021 végéig közel 200 millió embert olthatnak be, ami a fertőzésen már átesettekkel együtt a 330 milliós országban megközelítheti a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékot. Esetükben is érvényes tehát Orbán Viktor már idézett előrejelzése.
Ha az amerikai lehetőségekre tekintünk, máris érthetővé válik Antonio Guterres ENSZ főtitkár aggodalma a vakcinák megfelelő elosztásáról. A portugál diplomata arra szólította fel a világ leggazdagabb nemzeteit, hogy támogassák az Egészségügyi Világszervezet (WHO) törekvését, segítve a vakcinák terjesztését a világ legszegényebb országaiban élők számára is. Az ENSZ vezetője szerint még mindig van 28 milliárd dollár hiányzik ahhoz, hogy a következő hónapokban kellő gyorsasággal lehessen fellépni a járvány terjedése ellen globálisan.
A 270 millió lakosú Indonéziába december elején érkezett meg az első szállítmány vakcina, a kínai Sinovec gyártmánya. Joko Widodo indonéz elnök reményei szerint januárban indulhat el a tömeges oltás, és akár már jövőre visszatérhet minden a normális kerékvágásba. Ehhez azonban az optimista becslések szerint is csaknem 182 millió embert kellene beoltani 12 hónap alatt, ez pedig – az Egyesült Államok fent említett példáját látva – nem tűnik valószínűnek. Különösen úgy, hogy a hatóságok szerint sem számíthatnak folyamatos ellátásra.
Nem jobb a helyzet a közel 110 millió lakosú Fülöp-szigeteken sem, ahol a becslések szerint legalább 70 millió embert kellene beoltani ahhoz, hogy megállítsák a járványt. Vakcina helyett azonban egyelőre csak ígéreteik vannak. Az amerikai Novavax 30 millió adag oltóanyagot szállít majd az országnak, de csak júliustól, a Moderna pedig további 25 milliót, ám ezt csupán 2021 harmadik negyedévében. Ami addig biztosan megérkezik, az alig néhány millió adag, azzal pedig bajosan érthetik el a kívánt nyájimmunitást. A hatóságok nem is annyira pesszimista, mint inkább realista becslése alapján így a megfelelő számú oltás elérése akár öt évbe is telhet.
Malajzia mindkét országnál kedvezőbb helyzetben van, hiszen az AstraZeneca és a Pfizer-BioNTech vakcináiból összesen közel 20 milliót kötöttek le, ami ugyan nem elegendő ahhoz, hogy elérjék a nyájimmunitást, de a további tárgyalások eredményeként – az orosz és kínai gyártókkal – akár az ehhez szükséges mennyiséget is beszerezhetik. A hivatalos menetrend szerint azonban a tömeges oltás csak februárban indulhat, és az egyes szállítmányok mennyisége alapján a lakosság hetven százalékának beoltása minden bizonnyal 2022-ben fejeződhet be.
A három délkelet-ázsiai ország tavaly összesen közel 50 millió turistát vonzott. Ha 2021-ben az idei forgatókönyvet követve az országok fokozatosan döntenek a lazítás mellett, és a határok megnyitásával újraindul a turizmus, akkor feltehetően a különféle kormányzati tanácsok ellenére – több Balaton, kevesebb Adria – tömegek indulnak majd el, hogy kipihenjék a karantén fáradalmait. A Lufthansa december eleji jelentéséből is erre következtethetünk, a légitársaság bizakodva várja az új esztendőt, amikor is a 2019-es forgalom akár 70 százalékát is elérhetik (a csúcsidőszakban).
A tömegturizmus újraindulása a fent vázolt oltási helyzet tükrében különösen izgalmas. Éppen az következhet be ugyanis, amitől a szakemberek már hónapok óta óvták a világot, vagyis hogy a fejlett országokból az otthoni védettség biztonságával érkező utazók újra széthordják a vírust.
És a fenti előrejelzések még a lehető legideálisabb szituációt veszik alapul, amelyben az egyes országok annyi embert tudnak beoltani, ahány adag vakcina a rendelkezésükre áll. A valóságban azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az „oltásszkeptikusokat”, akik minden szakmai és politikai bátorítás ellenére sem kérnek a vakcinából. A KSH legfrissebb felmérése szerint Magyarországon a megkérdezettek több mint harmada utasította el az oltást, és csupán 15 százalékuk válaszolt egyértelműen igennel a kérdésre, hogy tervezi-e beoltatni magát.
A vakcinák aránytalan elosztása, a lokális problémakezelés, az újrainduló turizmus, és az oltóanyaggal szembeni ellenérzések eredményeként az a kellemetlen és felettébb ritka helyzet is előállhat, hogy Orbán Viktort téved. Az eddig felsorolt problémák alapján ugyanis valószínűbbnek tűnik, hogy a válságon jóval 2021 után leszünk csak túl.
