Karácsony délután megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről – jelentette be a The Guardian és a BBC csütörtök délután a londoni miniszterelnöki hivatalra hivatkozva. A felek megállapodása értelmében januártól nem terhelik majd vámok és illetékek az új viszony alapján folyó kereskedelmet.
A vámmentes kereskedelmen túl a megállapodás biztosítja az uniós rendőri és biztonságpolitikai, adatvédelmi együttműködés zavartalan folytatását, sőt, a kutatások terén is folytatódhat az együttműködés. A miniszterelnöki hivatal nagyon elégedettnek tűnik, mint írják, a britek megkapnak mindent, ami mellett a brexit-népszavazáson letették a voksukat.
Boris Johnson miniszterelnök szóvivője hangsúlyozta: ez az első ilyen jellegű szabadkereskedelmi szerződés, amelyet Európai Unió külső országgal kötött, és mindkét fél számára ez az eddigi legnagyobb értékű kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás – teszi hozzá az MTI. Az illetékes felidézte, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió kereskedelmének értéke tavaly 668 milliárd font (267 ezer milliárd forint) volt.
A szóvivő kiemelte azt is, hogy a jövő héttől – a brit EU-tagság januári megszűnése után kezdődött 11 hónapos átmeneti időszak lejárta után – az Egyesült Királyság beszünteti az emberek szabad mozgását biztosító uniós szabadságjog érvényesítését, és pontozásos elbírálási rendszerre épülő bevándorlási szabályozást léptet életbe.
A megállapodásra egyébként az elmúlt 24 órában zajlott intenzív tárgyalásokat követően került sor, amikor egy napon belül lezajlott ötödik telefonbeszélgetés után egyezett meg a végleges, kétezer oldalas szövegben Boris Johnson brit miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Ursula von der Leyen az egyezmény kapcsán úgy nyilatkozott, „jó, tisztességes és kiegyensúlyozott megállapodás született”. A Bizottság elnöke Michel Barnier-vel, az EU főtárgyalójával közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a nehéz, hónapokon át tartó tárgyalások után létrejött megállapodás biztosítani fogja, hogy az unióból kilépett Egyesült Királyság a jövőben is szoros partnere marad a huszonhét tagországból álló Európai Uniónak.
A bizottsági elnök egyebek mellett elmondta, a megállapodás nemcsak az áruk és szolgáltatások kereskedelmére terjed ki, hanem az EU érdekeit szolgáló egyéb területek széles skálájára is. Ilyen a beruházások védelme, az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, az állami támogatások rendszere, az adók átláthatósága, a légi és közúti szállítás szabályozása, a halászati kérdések, az adatvédelem kölcsönös szavatolása és a társadalombiztosítás koordinációja. Fenntartja továbbá a vámmentességet, és nulla kvótát ír elő minden olyan árura vonatkozóan, amely megfelel a származási szabályoknak.
Mindkét fél elkötelezte magát a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, a szociális és munkavállalói jogok, illetve a kötelező érvényű vitarendezési mechanizmus biztosítása mellett – közölte.
Kiemelte, a felek megállapodtak az EU és az Egyesült Királyság vizeiben élő halállomány közös kezelésének új keretrendszerében. Az Egyesült Királyság a jövőben is fejleszteni tudja halászati tevékenységét, miközben védelemben részesül az európai halászok megélhetése és a természeti erőforrások egyaránt. (Mint ismert, az utolsó pillanatig folytak az alkudozások az egyes halfajták kifogási kvótájáról, mert mindkét fél (uniós részről főleg a franciák) biztos akart lenni abban, hogy a másik fél nem jut túl nagy előnyökhöz a változások révén.)
Arról is tájékoztatott, hogy a külpolitikára, a külső biztonságra és a védelmi együttműködésre nem terjed ki a megállapodás, mivel az Egyesült Királyság nem akart tárgyalni ezekről a területekről. Ez azt jelenti, hogy január 1-jétől az Egyesült Királyság és az EU között nem lesz keret a külpolitikai kihívásokra adott közös válaszok kidolgozására és összehangolására, például szankciók bevezetésére unión kívüli országok állampolgáraival vagy gazdaságaival szemben – tette hozzá von der Leyen.
Barnier hangsúlyozta, a kialkudott megállapodás teljesen új partneri viszonyt és gazdasági kapcsolatokat alakít ki az Egyesült Királysággal. A végtelenül összetett és ezidáig példa nélküli megállapodás Nagy-Britanniának biztosítja a független tengerparti állam státusát, ugyanakkor megvédi az uniós halászok jogait is – közölte az uniós főtárgyaló.
Most az Európai Parlament és a Tanács feladata, hogy véleményt mondjanak a megállapodásról. Az Európai Bizottság ezért felkéri az Európai Parlamentet (EP), hogy adja beleegyezését a megállapodáshoz, az uniós bizottság továbbá reményét fejezi ki, hogy az EP jóváhagyását követően a Tanács a lehető leghamarabb meghozza a megállapodás megkötéséről szóló döntését – tette hozzá az uniós főtárgyaló.
David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnöke közleményében hangsúlyozta: a mindkét fél érdekét szolgáló megállapodás, amelyet kézhez vételét követen az EP alaposan megvizsgál, alapot jelenthet egy új partnerség megteremtéséhez az Egyesült Királysággal.
Sajnálatát fejezte ki, hogy a tárgyalások elhúzódása és a késői megállapodás nem teszi lehetővé az EP számára az egyezség megfelelő ellenőrzését az év végéig tartó határidő előtt. Kijelentette: az Európai Parlament készen áll arra, hogy felelősségteljesen cselekedjen az állampolgárokat és a vállalkozásokat érő zavarok minimalizálása, valamint a megállapodás nélküli időszak negatív következményeinek megelőzése érdekében. Az EP illetékes szakbizottságai a jövő év elején vizsgálják meg a megállapodás szövegét, mielőtt az EP plenáris ülésén döntene arról, hogy hozzájárulását adja-e az aláírásához – közölte az EP elnöke.
Nicola Sturgeon, Skócia első minisztere már nem rajong annyira a brexitért, és arról tweetelt, hogy a brexit Skócia akarata ellenére történt, és nincs az a megállapodás, amely kiváltaná mindazt, amit az Egyesült Királyság távozása elvesz az országrésztől.
Guy Verhofstadt, az Európai Parlament Brexit-ügyi főtárgyalója szerint történelmi és példa nélküli megállapodás született, de szerinte „nem annyira ambiciózus”, mint amennyire az Európai Unió szerette volna.
Elemzők értékelése szerint mindkét fél engedett, mindkét fél győztesnek hirdetheti magát, de a britek több igen fontos pontban vállaltak kényszerű kompromisszumot az unióval. Különösen igaz ez a szolgáltatások területére, így például az EU nem fogadja el automatikusan az Egyesült Királyságban megszerzett képzettségeket.
Mint ismert, négy és fél évvel ezelőtt szavaztak a britek az Európai Unióból való kilépésre. Ennek értelmében az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az EU-ból, és távozásának napján december 31-éig tartó – vagyis éppen egy hét múlva lejáró – átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. A februártól zajló tárgyalásokon a leghevesebb vita London és az EU között az egyenlő versenyfeltételek és a halászat szabályozásának kérdéséről folyt.
Az egyezményt az Európai Parlamentnek és a brit törvényhozásnak is ratifikálnia kell, majd a tagállamokat tömörítő Tanácsnak is hozzájárulását kell adnia a megállapodás aláírásához ahhoz, hogy a szerződés életbe léphessen.
