Egészségügyi okokra hivatkozva az illetékes brit kerületi bíróság megtagadta a WikiLeaks tényfeltáró, szivárogtató portál társalapítójának kiadatását az Egyesült Államoknak – jelentette a brit közszolgálati BBC. A most 49 éves Julian Assange kiadatásáért több mint tíz éve küzdenek az amerikai hatóságok. Assange és a WikiLeaks több hullámban – 2007 és 2011 között – érzékeny amerikai diplomáciai iratok százezreit szivárogtatta ki, és publikálta, amelyek többek között komoly árnyat vetettek az Egyesült Államok afganisztáni, iraki háborúira és diplomáciai kapcsolataira.
Vanessa Baraitser bíró indoklása szerint azért függesztette fel a kiadatási procedúrát, mert a WikiLeaks-alapító labilis lelkiállapota miatt elképzelhető, hogy öngyilkosságot követne el az Egyesült Államokban.
Az ausztrált 18 rendbeli bűncselekménnyel vádolják az Egyesült Államokban, így többek között szigorúan bizalmas diplomáciai iratok kiszivárogtatásával, illetve azzal, hogy együttműködött a nemváltoztatáson átesett amerikai katonai elemzővel, a szigorúan bizalmas iratok kiszivárogtatása miatt egészen Barack Obama elnökségének végéig börtönben ülő Chelsea Manninggel.
Assange a kezdetek óta küzd a kiadatása ellen, mondván, ha elítélik, akár halálbüntetés is várhat rá. Ha az nem is, de amennyiben bűnösnek találják az Egyesült Államokban, úgy akár 175 évnyi börtönbüntetést is kaphatna.
Assange ellen egyébként 2010 novemberében adott ki elfogatóparancsot a stockholmi ügyészség két rendbeli nemi erőszak vádja miatt. Az egyik nő azért jelentette fel az ausztrált, mert az azután sem volt hajlandó óvszert húzni aktus közben, hogy ő arra felszólította, ami Svédországban nemi erőszaknak minősül. Assange már akkor arról beszélt, a svéd vádak mindössze azt szolgálják, hogy Stockholm érintésével az Egyesült Államokban bíróság elé állíthassák, ahol sokak szemében – bár ugyan ausztrál, de – hazaárulónak minősül tényfeltáró tevékenységéért.
Miután Nagy-Britanniában minden jogi lehetőséget elbukott a kiadatásával szemben, 2012 nyarán besétált Ecuador londoni nagykövetségre, és az akkori ecuadori államfőtől, Rafael Correától politikai menedékjogot kapott. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején a WikiLeaks kínos részleteket hozott nyilvánosságra Hillary Clinton akkori elnökjelölt levelezéséről, többek között azt, hogy külügyminiszterként egy privát emailfiókból intézte hivatalos levelezését. A demokraták szerint az ügy nagyban befolyásolta, hogy Clinton később elvesztette a választást Trumppal szemben.
Assange ellen közben ejtették a vádakat Svédországban, ám Correa 2017-es távozásakor elfogyott az ecuadori támogatása. Hét évig élt a diplomáciai kirendeltségen, majd 2019 tavaszán letartóztatták, és a háziőrizet megszegése miatt 50 hét börtönre ítélték a brit hatóságok, az Egyesült Államok pedig azonnal bejelentkezett a kiadatásáért.
Assange vallomása szerint Donald Trump amerikai elnök kegyelmet ajánlott neki, ha bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a legutóbbi, 2016-os elnökválasztási kampányban nem orosz hackerek révén szivárogtatta ki a WikiLeaks demokrata kihívója, Hillary Clinton volt külügyminiszter levelezését.
Az előzményeket figyelembe véve, Assange és támogatói – így élettársa, Stella Moris és két közös gyermekük – örülhetnek, mert kiadatása esetén sok jóra nem számíthatna a napokon belül hivatalba lépő Joe Bidentől és demokrata kabinetjétől.
Az ügy ezzel továbbra sem ért véget, az amerikai hatóságoknak 14 napjuk van, hogy fellebbezzenek a brit ítélettel szemben. Így Assange egyelőre még nem szabadulhat a londoni Belmarsh börtönéből, ahol 2019-es letartóztatása óta ül.
