Szerdáig még sokan azt gondolhatták, hogy a vereség ellenére is képes lehet visszatérni Donald Trump, akár a következő elnökválasztási küzdelembe is beszállva. A Capitoliumban történtek miatt viszont itt érhet véget a politikai pályája, nem valószínű, hogy bármilyen jelentősebb republikánus politikus beálljon mögé. Erről a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa, Vermes Ádám beszélt lapunknak. A szakértőt a szerdai történések lehetséges következményeiről kérdeztük.
Bár sokan elítélték, hogy az elnök nem tudta elfogadni a vereségét, és november óta választási csalást emlegetett, de szerdáig akadtak, akik a republikánus párton belül kiálltak mellette. Az erőszakos cselekmények miatt ez megváltozott, sorra határolódtak el tőle a legjelentősebb jobboldali politikusok és gondolkodók, ahogy az összes még élő, volt elnök is élesen bírálta Trumpot, példátlannak nevezve a Capitoliumban történteket. Az előző republikánus elnök, George W. Bush például arról beszélt, egy banánköztársaságban szokás hasonló módon vitatni a választási eredményeket. Vermes is azt mondta ennek kapcsán: az események rendkívül rossz képet mutatnak az Egyesült Államokról a világ felé, ez pedig cselekvésre, illetve elhatárolódásra sarkallhatja a politikai szereplőket.
Látványos, hogy Mike Pence sem állt már ki az elnök mellett, másokkal együtt ő is keményen elítélte a Capitoliumba betörő Trump-híveket. Vermes szerint alapvetően ő sem hihet abban, hogy itt csalás történt, Trumppal szemben elfogadja, hogy vereséget szenvedtek. Igaz, a szakértő szerint a leköszönő elnök is inkább szimbolikus küzdelembe állt bele, a híveit igyekezett mozgósítani, és maga sem gondolhatta, hogy ennek lesz bármilyen következménye a választások eredményére nézve.
Trumppal szemben Pence-nek még fontos, hogy megmaradjon elfogadható politikai szereplőnek, így nem meglepő, hogy szerdán különváltak az elnökkel az útjaik. Vermes elmondása szerint példátlan és jelzésértékű az is, hogy Pence kabinetfőnökét ezt követően kitiltották a Fehér Házból. Ahogy az is, hogy a Nemzeti Gárdát végül Pence mozgósította a Capitolium védelmére, míg Trump csak néhány csillapító hangvételű szöveget és videót tett ki, de igazán nem szerette volna letörni az ostromot. Üzeneteiben is szeretetéről és megértéséről biztosította híveit, ahogy az általa vélt választási csalás emlegetésével sem hagyott fel. Le is tiltotta ezért a Facebook és a Twitter, csak azokat a posztjait hagyták fenn, amikben kizárólag nyugalomra intette fanatikus rajongóit, de nem erősítette őket az indulataikban.
Szerdán már összeesküvés-elméletek is szárnyra kaptak amiatt, hogy a tüntetők ilyen könnyen bejuthattak a Capitolium épületébe, hogy ott randalírozzanak, és halálos áldozatokkal járó balhét csináljanak. Vermes szerint könnyen meglehet, hogy Trump is erre fog hivatkozni később, azt állítva, hogy provokatőrök, baloldal által odaküldött emberek is részt vettek az egészben, és valójában nem is az ő felszólítására cselekedtek így a saját hívei. Ennek az elméletnek a hangoztatását nehezíti, hogy a tömegben felismerhetően ott voltak ismert szélsőjobboldali figurák, konteóhívők, vagy mondjuk az Iced Earth metalzenekar tagja, Jon Schaffer, aki a Die Weltnek azt nyilatkozta, akár erőszakos válaszcsapásra is készen állnak. Mindenesetre a kormánypárti biztonságpolitikai szakértő, Georg Spöttle már neki is állt a hasonló összeesküvés-elméleteket terjeszteni. Sőt, egy korábbi, szerdai posztjában egyetértőleg idézte Trumpot, úgy vélve, hogy példaként kell tekinteniük az elnök hozzáállására a 2022-es választási küzdelemben.
Mint Vermes elmondta, nem volt külön rendőri erő kirendelve a Capitolium biztosítására, csak azok voltak jelen, akik rendes körülmények között is őrzik az épületet. Egy hasonló komolyabb támadásra pedig nem voltak felkészülve, többek szerint nem is lehettek.
De nemcsak az elnök hívei beszéltek arról, hogy máskülönben ez nem történhetett volna meg. Baloldali megszólalók felvetették, mi történt volna, ha mondjuk egy Black Lives Matter-tüntetés résztvevői próbálkoznak a Capitolium épületébe való behatolással. Úgy vélték, ebben az esetben a hatóságok sokkal keményebben léptek volna fel, míg a trumpistákat hagyták szabadon randalírozni. A BLM-demonstrálók dühe abból a szempontból is érthető, hogy Trump és más republikánus megszólalók többször terrorizmussal vádolták az antifasiszta demonstrálókat. Most pedig felvetik: azok nevezték őket annak, akik most megostromolták a törvényhozás épületét, egyes vélemények szerint konkrét puccskísérletet végrehajtva.
Mindenesetre a szerdai történések annyira egyöntetűen felháborították és megrendítették a közvéleményt, hogy kérdéses, nem fogyott-e el ezzel a trumpista tiltakozók körül a levegő. Sokan polgárháborús állapotokat jósoltak a következő időszakra, még keményebb összecsapásokat, a szerdai események viszont akár véget is vethetnek ennek. Vermes Ádám erre vonatkozó kérdésünkre azt mondta, Trump még így is tud kellemetlenséget okozni, ha szeretne. Megpróbálhatja például Biden beiktatására csődíteni a híveit, ami komoly összeütközésekhez vezethet még. Bár a leköszönő elnök most azt mondta, rendes átmenet lesz január 20-án, de a választás eredményét továbbra is elfogadhatatlannak nevezve, és ebből kiindulva megpróbálhatja még tüzelni a követőit.
De mi lesz, ha január 20-áig sem kell várni, mert megpróbálják előbb elmozdítani az elnököt? Többen a huszonötödik alkotmánykiegészítésre hivatkoztak, és Pence alelnököt kérték, hogy az alelnök írjon a kongresszusnak arról, Trump már nem tudja ellátni a feladatát. Vermes elmondása szerint ezt az opciót olyan esetekre szokás fenntartani, ha az elnök mondjuk meghal, lemond, elmeállapota megkérdőjeleződik, vagy más oknál fogva nincs abban a pozícióban, hogy felelősen eljárjon. A szakértő szerint ennél valószínűbb lehet a másik lehetőség, az impeachmenttel való próbálkozás. Kérdéses, a demokraták megpróbálkoznak-e még ezzel a hátralévő két hétben, és hogyan tudna életbe lépni, kellene-e, lenne-e hozzá kétharmados többség a szenátusban.
Indulhat-e a történtek miatt büntetőeljárás Trumppal szemben?
Vermes emlékeztetett az esetre, amikor Gerald Ford 1974-ben teljes és abszolút kegyelemben részesítette Richard Nixont, felháborodást is kiváltva ezzel szavazóiból. Most kevésbé is tartja valószínűnek a Méltányosság munkatársa, hogy ilyesmi bekövetkezne, és Biden kegyelmet adna. Tagállami szinten indulhatnak eljárások, demokrata államokban még inkább, ami ugyancsak példa nélküli lenne egy távozó elnök esetében. George W. Bush például ugyancsak megosztó politikus volt, de még nála sem volt szó hasonlóról sem, hívta fel a figyelmet Vermes. Trump elnökségének fényében viszont más fénytörést kapott Bush politikája is, többen átértékelték a személyét, pozitívabban ítélve meg utólag, mint egykor.
De más republikánusok kapcsán is szokás emlegetni, mennyivel érettebb módon kezelték mindig is a vereséget. Szokás példaként felhozni a két és fél éve elhunyt John McCaint, aki mindig méltányos volt ellenfelével, Obamával szemben, és vereségét is azonnal elismerte. És Mitt Romney is arról beszélt most, a Capitoliumban történtek után: ő aztán ismeri a bukás ízét, és tényleg nem könnyű viselni. De szerinte nincs más választás, a szerdai erőszak pedig egy önző ember sértettségének, és az általa félretájékoztatott emberek dühének az eredménye. Hasonlóképp látták többen is a leköszönő elnök közeléből, így többen lemondtak azóta, például Trump nemzetbiztonságitanácsadó-helyettese, vagy a Fehér Ház számos munkatársa.
