Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Egyszerre követné Merkelt és Macront az új CDU-elnök

Szerző: | 2021. január 25., 15:23 | Külföld

Armin Lachet Berlinben, 2021. január 16-án (Fotó: Reuters/Odd Andersen)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A párt összetartását, a centrista politika folytatását, azaz lényegében a Merkel-korszak Angela Merkel nélküli folytatását ígérte a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) élére megválasztott Armin Laschet. Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke indulni akar a kancellári posztért is. Erre azonban a felmérések alapján jelenleg még több esélye van a bajor Markus Södernek.

HIRDETÉS - AIP

Németország legnagyobb pártja hozta a papírformát. Abban az értelemben mindenképpen, hogy a német népléleknek leginkább megfelelő hűvösen pragmatikus, kiszámítható, kompromisszumokra kész politikust választott elnökévé. Armin Laschet elnökké választása túl sok izgalmat nem ígér, és csalódhattak azok is, akik a CDU-n belül irányváltásra számítottak. Ezt leginkább Friedrich Merztől várták, aki konzervatív fordulatot ígérve a régi CDU-t hozta volna vissza. Mindezt a populista hullámra felülve még egy kis elitellenességgel is megspékelte. Ám hiába tetszett ez a párt tagságának, a küldöttek a lobbanékony és sértődékeny, a vereséget nehezen viselő Merzcel szemben ösztönösen a második világháború utáni Németországot a csúcsra juttató visszafogott kiszámíthatóságra szavaztak. Az első körben ugyan néhány szavazat előnnyel még Merz végzett az élen, a másodikban azonban már Armin Laschet győzött 521 szavazattal, míg Friedrich Merzre 466 voks jutott.

HIRDETÉS - AIP

Laschet Vallóniából németföldre költözött katolikus középosztálybeli családban nőtt fel Aachenban. Már tizenévesen bekapcsolódott a burtscheidi Szent Mihály katolikus ifjúsági mozgalomba. Az aacheni püspöki Pius Gimnázium befejezését követően jogot és politológiát tanult, folyékonyan beszél franciául, az angol tudását azonban komoly kritikák érik. Laschet újságíró gyakornok volt, majd a bajor televíziónak dolgozott független újságíróként. Emellett a német parlament akkori elnöke, Rita Süssmuth tudományos tanácsadója volt. Ezt követően az aacheni egyházmegye újságjának főszerkesztőjeként, majd a katolikus Einhard Kiadó igazgatójaként dolgozott. A CDU-hoz 18 évesen csatlakozott, végigjárta a ranglétrát, a Bundestagba 1994-ben került be, öt év múlva európai parlamenti képviselővé választották, majd a CDU tartományi elnöke, később frakcióvezetője, 2017-től pedig Észak-Rajna–Vesztfália tizenegyedik miniszterelnöke lett.

A katolikus Laschet a CDU a mérsékelt liberális szárnyhoz tartozik, tapasztalt politikus. A három jelölt – a harmadik a zöld irányvonalat preferáló Norbert Röttgen volt – közül ő képviseli a leginkább a folyamatosságot, irányítása alatt a párt középen marad, és megy tovább a Merkel által kijelölt úton. Észak-Rajna-Vesztfáliában a liberálisokkal (FDP) kormányoz, de nyitott a koalícióra a Zöldekkel és a szociáldemokratákkal (SPD) is. Célja a párt modernizálása, elfogadhatóbbá akarja tenni a fiatalok számára, és több nőt szeretne bevonni a párt működtetésébe. Az egyik fontos szövetségese Jens Spahn egészségügyi miniszter az ország egyik legfiatalabb és legnépszerűbb vezető politikusa. Laschet többször kiállt a migránsok jogaiért, támogatja a párbeszédet a muszlimokkal, ugyanakkor szorgalmazta a fejkendő betiltását a 14 évesnél fiatalabb lányok számára. Jó tíz éve elvárásként fogalmazta meg, hogy a keresztények jobban hallassák hangjukat, ha úgy látják, hogy hitüket kigúnyolják. Elutasította az azonos neműek 2017-ben legalizált házassága és a hagyományos házasság közötti egyenlőségtételt. Ennek ellenére harcostársa, Jens Spahn házas meleg férfi. Laschet elsőre kicsit puhánynak tűnik, valójában azonban nagy küzdő. De tud hibázni is, így a nyáron a járványügyi szigorítások ellen lépett fel, amiért nemcsak Merkel orrolt meg rá, de ezt a lépést megsínylette a népszerűsége is.

Külpolitikai nézetei nem teljesen vágnak egybe Merkel politikájával. Míg a sokszor a kivárásra játszó kancellár megpróbál egyensúlyozni az Európai Unió jövőjéről szóló vitákban, addig az Emmanuel Macront követendő példaként megnevező Laschet sokkal aktívabb lenne, és egyértelműen a többsebességes Európa híve. De nemcsak a mélyebb integrációra, hanem a többségi döntéshozatal általánossá tételére is nyitott. A magyar kormány emiatt is inkább Friedrich Merz győzelméért szorított, ám láthatóan Laschet sikere sem keseríti el. A politikus már tartományi miniszterelnökként is ódzkodott Magyarország bírálatától, amit magyarázhatott, hogy a német tartományok közül Észak-Rajna-Vesztfália a legnagyobb befektető Magyarországon. De már a CDU megválasztott elnökeként a ZDF közszolgálati televíziónak nyilatkozva ebben a szellemben Manfred Webernél visszafogottabban foglalt állást a Fidesz az Európai Néppárt konfliktusában. Mint fogalmazott, a magyarokra és a lengyelekre is szükség van az Európai Unióban és nem szeretné, ha ez a két ország radikális irányba sodródna. Ez pedig alighanem azt jelenti, hogy Merkelhez hasonlóan Laschet sem sietné el a Fidesz kizárását az EPP-ből.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/4. számában jelent meg január 22-én.

Címkék: Armin Laschet, CDU


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – Raktárcsend

Pin It on Pinterest