A szenátus felmentette Donald Trumpot a lázadás szításának vádja alól szombaton, ezzel lezárult a januárban kezdődött alkotmányos vádeljárás. Az impeachment során azt vizsgálták, hogy felelősség terheli-e az exelnököt a törvényhozás elleni január 6-i támadásért. A száztagú szenátusban 57-en szavaztak Trump elítélése mellett, így nem lett meg a szükséges kétharmad.
Az amerikai történelem legrövidebb ideig tartó impeachment-eljárásának lezárásaként 57 szenátor szavazott Donald Trump elítélése mellett. Ahhoz, hogy meglegyen a szükséges kétharmad 17 republikánusnak is csatlakoznia kellett volna az egységes demokratákhoz. Ez azonban nem történt meg, mindössze hét jobboldali szenátor szavazott az ítélet mellett. Így érvényesült a papírforma, amelyet az elemzők is előre jeleztek: a republikánus politikusok túlnyomó többsége továbbra sem kész arra, hogy leszámoljon a trumpi politikával.
Az eljárás tétje az volt, hogy megfosszák-e Donald Trumpot a volt elnököknek járó juttatásoktól és egy második, egyszerű többséget igénylő voksolás során megakadályozzák-e, hogy a jövőben közhivatalt töltsön be.
Öt napig tartott a szenátusi per
Az amerikai szenátus kedden kezdte el tárgyalni Donald Trump ügyét, miután januárban a képviselőház vádat emelt a hivatalából nemrég távozó elnök ellen. Arra keresték a választ, hogy felelős-e Trump a törvényhozás épülete elleni január 6-i támadásért, amelynek következtében legalább öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. A sok sérült között 140 rendfenntartó is volt. A támadás miatt a törvényhozásnak meg kellett szakítania együttes ülését, amelyen az elnökválasztási elektori szavazatokat érvényesítették.
A folyamat elején a szenátorok először arról voksoltak, alkotmányosnak tartják-e úgy lefolytatni az eljárást, hogy Donald Trump már elhagyta hivatalát. A keddi vita végén a szentárok 56-44 arányban megszavazták, hogy a tárgyalás alkotmányos és folytatták az eljárást. Az elmúlt napokban a vád szerepét betöltő impeachment-bizottságnak és a Donald Trumpot védő jogászoknak is 16-16 óra állt rendelkezésre, hogy bemutassák saját érveiket.
A demokrata képviselőkből álló bizottság egyebek mellett azzal érvelt, hogy Trump január 6-i beszédében és az azt megelőző hetekben is módszeresen bujtogatta híveit, a Fehér Ház előtt elmondott szónoklatában pedig egyértelműen a Capitolium elleni támadásra szólította fel őket. A vád azt is hangsúlyozta, annak ellenére, hogy a távozó elnök tudatában volt a törvényhozás épületében zajló pusztításnak, sokáig tétlenül szemlélte az eseményeket, csak későn intette nyugalomra híveit és nem mutatott megbánást.
Az eljárás során rengeteg, a helyszínen készült videót bemutattak, olyan megrázó felvételeket is, amelyen lelövik az egyik tüntetőt, vagy olyanokat, amelyeken az látszik, hogy rendőröket vernek és kínoznak a lázadók. A Trump védő ügyvédek szerint az impeachment a demokraták bosszúja, egy politikai játszma. Álláspontjuk szerint a volt elnök január 6-i beszéde a Capitolium elleni támadás előtt nem szított „törvénytelen magatartást”. A per során a védelem olyan felvételeket is bemutatott, amelyeken Trump arra buzdította a hallgatóságot, hogy tartsák be a törvényeket és kövessék a rendet.
Egy hónapja kezdődött az eljárás
Az impeachment-eljárás egy hónapja kezdődött. Január 13-án a képviselőház egyszerű többséggel támogatta az erről szóló törvényjavaslatot, a demokratákon kívül tíz republikánus politikus is igennel szavazott.
Donald Trump súlyos bűncselekményt és vétséget követett el azáltal, hogy erőszakra bujtott fel az Egyesült Államok kormánya ellen, veszélybe sodorta az Egyesült Államokat és kormányzati intézményeit. Fenyegetést jelentett a demokratikus rendszer integritására, akadályozta a békés hatalomátadást, kényszer alá helyezett egy vele egyenrangú hatalmi szervet – olvasható a mindössze négyoldalas vádiratban.
Az Egyesült Államok alkotmánya szerint az impeachment-eljárás során a képviselőház emelhet vádat egy közjogi tisztséget betöltő személy ellen, az ügy tárgyalását és az ítéletet pedig a szenátus mondhatja ki. A vétségek között szerepel a hazaárulás, a vesztegetés, valamint a súlyos bűncselekmények és vétségek elkövetése. Az Egyesült Államok történelmében még egyik elnököt sem sikerült elmozdítani hivatalából ezzel az eszközzel, de már többeket vád alá helyeztek így.
Az első elnöki alkotmányos vádeljárást 1868-ban indították Andrew Johnson ellen, a szenátus azonban nem találta öt bűnösnek. Sokak emlékezetében él a Richard Nixon elleni eljárás a Watergate-botrány során, ő azonban még azelőtt lemondott, hogy a folyamat elkezdődött volna. A sorban Bill Clinton 1999-es ügye következett, amelyben eskü alatti hamis tanúzással és az igazságszolgáltatás akadályoztatásával vádolták meg a demokrata párti elnököt, a szenátus azonban felmentette ezek alól – így hivatalban maradhatott.
Donald Trumpot először 2019 végén vonták az eljárás alá hivatali visszaélés a kongresszus akadályoztatása miatt. Bár a képviselőház vádat emelt ellene, a szenátus végül nem ítélte el.
