Hónapokig tartó egyeztetéseket követően Kína engedélyezte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kutatócsoportja belépjen az országba, és a koronavírus-járvány első gócpontjaként ismert Vuhanban vizsgálódjon. A nemzetközi szakértőcsapat arra szeretett volna választ kapni, hogy honnan indult, és miként terjedt el a kórokozó. Múlt heti sajtótájékoztatójuk alapján azonban – ahol elsőként összegezték a tapasztalataikat – erre egyelőre még várnunk kell, nagy bejelentés helyett ugyanis a már jól ismert eredményeket ismételték el.
Annyi újdonsággal mégis szolgáltak, hogy egyértelműen kizárták a vírus laboratóriumi eredetét. Sőt, még arra is láttak esélyt, hogy nem is Kínából indult a járvány. Állításaik komoly politikai feszültséget generáltak, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója néhány nappal később nem győzte árnyalni a kutatók kijelentéseit. A helyi hatóságokkal nagy egyetértésben lebonyolított, családias hangulatú sajtótájékoztató után az is kiderült, hogy a kínai fél számos adatot visszatartott, vagyis a WHO szakértői közel sem ismerhettek meg minden részletet a járvány kirobbanásával kapcsolatban.
A kutatócsoport tájékoztatója alapján egyébként továbbra is a denevérek a leggyanúsabbak, feltehetően tőlük származik a kórokozó, amely egy másik állat közvetítésével jutott el az emberhez. Így a tobzoska sem lélegezhet még fel, de a nyércek és a macskák szerepét sem lehet kizárni a szakértők szerint. És akár még a fagyasztott élelmiszerek is közrejátszhattak a járvány kirobbanásában.
Emlékezetes, hogy az Egyesült Államok tavaly, Donald Trump elnöksége idején folyamatosan azt kommunikálta, hogy a járványt egy kínai laboratóriumnak köszönhetjük. A nyílt vádaskodás mellett több olyan dokumentum is napvilágot, amelyek a kínai hatóságok felelősségére kérdeztek rá.
Az AP hírügynökség által nyilvánosságra hozott jelentés megállapította, hogy a kínai hatóságok a járvány szempontjából legkritikusabb hat napban, január 14. és 20. között, nem léptek a fertőzés megállítása érdekében, holott a kellően szigorú intézkedésekkel akkor még meg lehetett volna állítani a járványt. A The Washington Post cikke szerint pedig az amerikai külügyminisztérium 2018-ban diplomáciai csatornákon már figyelmeztette Pekinget a vuhani laboratórium biztonságosságának és menedzsmentjének hiányosságaira. A jelentés éppen a SARS-hoz hasonló légúti megbetegedéssel járó járvány lehetőségére hívta fel a figyelmet.
Az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzéséből alakult Five Eyes is a kínai hatóságok elégtelen intézkedéseiről számoltak be. A hírszerzők által összeállított 15 oldalas dossziét májusban szivárogtatták ki az ausztrál Saturday Telegraph-nak, amelyet a Daily Mail brit lap is ismertetett. Ebben azzal vádolják a távol-keleti ország vezetését, hogy fontos információkat hallgattak el, ugyanakkor elhallgattattak olyan embereket – köztük orvosokat –, akik a kezdet kezdetén riadót fújtak és figyelmeztetni próbálták a vuhani lakosságot.
Miután tavasszal Emmanuel Macron francia elnök, és Angela Merkel német kancellár is kitért arra, hogy átláthatóságra van szükség a járvány ügyében, Ausztrália is beállt a sorba, és vizsgálatot követelt Kínától. Marise Payne ausztrál külügyminiszter szerint ugyanis a kínai hatóságok által szolgáltatott információkkal kapcsolatban komoly kételyek merültek fel.
Kína válasza nem váratott sokat magára. – Rágógumi tapadt a cipőnk talpára – reagált a kínai állami média egyik szerkesztője az országot ért ausztrál vádakra. Hu Hszi-csin a kínai Facebookon, a Weibón arról írt, hogy a két ország közötti hagyományosan szoros gazdasági kapcsolatok minden bizonnyal megromlanak majd, amiért Ausztrália elszántan ragaszkodik a járvánnyal kapcsolatos vizsgálathoz.
Nyárra megváltozott a kommunikáció hangneme, és Kína is új narratívára talált rá, az év második felében az ázsiai ország a támadás helyett már arról igyekezett meggyőzni a világot, hogy a kórokozó nem tőlük indult el hódító útjára. Részben talán erre válaszul decemberben a CNN ismét a járvány kirobbanásáról közölt adatokat. A Vuhan-akták címen belső felhasználásra szánt, titkos dokumentumokból kiderült, Kína mennyire félrekezelte a járványt a kezdeti időszakban. Ráadásul nemegyszer hamis adatokat közöltek. A CNN számára Hupej tartomány egészségügyi hatóságai szivárogtatták ki az információkat, amelyek egy 117 oldalas dokumentummá álltak össze.
Hogy a járvány politikai ügy lett, ahogy kirobbant, jól jelzi az Egyesült Államok és a WHO viszonyának alakulása. Donald Trump május végén jelentette be, hogy országa kilép a szervezetből, amiért az minden segítséget megad Kínának, hogy eltolhassa magától a járvány kapcsán felmerülő felelősségét.
Hiába telt el háromnegyed év, a helyzet úgy tűnik, változatlan. A WHO kutatóinak múlt heti sajtótájékoztatóját követően Washington bejelentette, hogy felülvizsgálja a WHO vezette küldöttség kínai útján összegyűjtött adatokat. Erre reagálva a szervezet vezetője gyorsan újraértelmezte a korábban elhangzottakat. – Felmerültek kérdések azzal kapcsolatban, hogy elvetettünk-e egyes feltételezéseket. Miután beszéltem a csapat néhány tagjával, megerősítem, hogy valamennyi feltételezés nyitott, és további elemzést és tanulmányozást igényel – fogalmazott Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz.
– A munka egy része túllép a csapat megbízatásán. Mindig is mondtuk, hogy a küldöttség nem fog minden kérdésre választ találni, de fontos információhoz jutott, amely közelebb visz bennünket a Covid-19 eredetének megismeréséhez – tette hozzá.
A kutatócsoport vezetője, Peter Ben Embarek is átfogalmazta valamelyest korábbi véleményét, miután Kínából hazatért. Múlt héten még arról beszélt, valószínűtlen, hogy 2019 decembere előtt is széles körben terjedt volna a fertőzés, most a CNN-nek nyilatkozva ugyanakkor már azt valószínűsítette, hogy a vírus előbb megjelenhetett, vagyis a járvány jóval hamarabb elindult. Hozzátette, erre utal, hogy már a korai szakaszban is többféle variáns fertőzött.
Megkérdőjelezi a múlt heti bejelentés hitelességét az a tény is, hogy Kína állítólag számos lényeges információt tartott vissza. A szakértői csoport egyik tagja a Reutersnek arról beszélt, hogy a járvány kirobbanása körüli időszakból nem kapták meg a kért adatokat, alaposan megnehezítve ezzel a kutatók munkáját, hogy rájöjjenek, miként terjedt el a vírus. Dominic Dwyer ausztrál tudós elmondása szerint 174 beteg dokumentációját kérték ki, de csupán egy általános összefoglalót kaptak.
– Hogy ez miért történt így, fogalmam sincs – fogalmazott az ausztrál kutató. – Csak találgathatunk.
