Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Romániában nincs kínai és orosz vakcina, mégis többet oltanak nálunk

Szerző: | 2021. február 22., 20:35 | Külföld

Mentők a székelyudvarhelyi koronavírus-kórháznál 2020. november 27-én (Fotó: Végh László/Magyar Hang)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Múlt szombaton fontos számhoz érkezett Magyarországon és Romániában is az új típusú koronavírus-elleni harc: mindkét helyen átlépte a beoltottak száma azokét, akik a világjárvány csaknem egy esztendeje alatt hivatalosan elkapták a fertőzést. 

HIRDETÉS - AIP

Az adatok szombaton itthon azt mutatták, hogy ugyan háromezerrel nőtt a friss pozitív tesztel rendelkezők száma, átlépve a 400 ezres értéket a járvány kezdete óta, de mivel aznap 35 ezer oltást adtak be, így már 427 ezer ember kapta meg a védőoltás első adagját (közülük 172 ezren már a másodikat is). 

HIRDETÉS - AIP

Fontos nap ez Románia számára. Ma 13 órakor a beoltottaké meghaladta a fertőzöttek számát – jelentette be szombat délután boldogan Valeriu Gheorghiță, az országos oltáskampány vezetője. Keleti szomszédunknál ez akkor azt jelentette, hogy a 774 ezer ismert fertőzöttre már 783 505 ezer beoltott jutott. Ráadásul ott meglepően magas azok száma is, kik már a második, emlékeztető dózist is megkapták: 562 ezer.

Ha a számokat összeadjuk a két országban, kiderült az is: itthon összesen nagyjából hatszázezer adag vakcinát adtak be, míg a szomszédos Románában legalább 1 millió 345 ezret. Mivel keleti szomszédunk lakosságszáma nem egészen kétszer akkora, mint a miénk, a számok azt mutatják, hogy Románia lakosságarányosan többet oltott, mint Magyarország, egészen pontosan 157 ezer adag vakcinával. Miközben ott egyáltalán nem használtak az orosz Szputnyik V-t (és egyelőre nem lesz kínai oltóanyag sem), csak a Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca termékeit. Mivel az Európai Unió lakosságarányosan osztja el ezeket a nyugati vakcinákat, jogos a kérdés: Magyarországon mi történt a (legalább) 157 ezer adagnyi oltással?

Románia egyébként egészen más oltási stratégiát követ, mint Magyarország és ez (legalábbis távolról) működőképesebbnek látszik. A székelyföldi Parajdon élő unokatestvérem szűkebb családjából már öt felnőtt is megkapta az oltás mindkét (!) adagját: a 47 éves családfő azért, mert krónikus beteg, a felesége pedagógus, a nyolcvan év körüli nagyszülők pedig az életkoruk okán. Tudok olyan székelyföldi iskoláról, ahol a pedagógusok döntő többsége már be van oltva – Romániában ugyanis a második prioritási csoportba osztották be a tanárokat-tanítókat is. És nem csak őket, hanem mindenkit, aki az úgynevezett kritikus infrastruktúrában dolgozik: postások, rendőrök, az energetikai szektor dolgozói, benzinkutasok, az összes közműszolgáltató alkalmazottai, de még az éttermek-kisboltok-kávézók dolgozóit is. A regisztrálásukat és az oltásra való programozásukat nem a háziorvosokra tolták, hanem egy informatikai rendszerre: először a kritikus infrastruktúrában tevékenykedő vállalkozásnak kell regisztrálnia a kormányzati honlapon, majd szintén neki kell helyet keresnie alkalmazotta számára az országban működő több ezer oltópont valamelyikén. Amelyik cégvezető hamar kapcsolt, annak alkalmazottai hamarabb szereztek védettséget.

Hasonló volt a helyzet a krónikus betegekkel is: a kormányzati oldalon bárki regisztrálhat, akinek van érvényes személyi igazolványa, és a Romániában általánosan használt személyi szám alapján a rendszer tudta, ki a nyilvántartott krónikus beteg, így az érintettek számára felajánlotta a személyes időpontfoglalás lehetőségét. Aki hamar ébredt, az foglalhatott magának oltási időpontot a neki legmegfelelőbb helyen, vagy ha ott nem talált, de bevállalta az utazást, akár távoli vidéken is, ha ott volt épp szabad hely.

A Székelyhon című honlapon múlt héten megjelent egy tudósítás a Hargita megyében frissen megnyílt oltóközpontokról (a nagyobb városok mellett immár Szentegyházán és Balánybányán is oltanak AstraZeneca oltóanyaggal 18 és 55 év közötti krónikus betegeket), és a megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, Tar Gyöngyi konkrét tippeket is adott, hogyan éljenek az emberek a lehetőséggel. 

– Most a jelenleg jogosultak kell kihasználják a lehetőséget, elsősorban a krónikus betegségben szenvedők és a kulcságazatokban dolgozók – hangsúlyozta –, nem szabad megvárni, hogy ismét megteljenek az oltóközpontok a más megyékből érkezőkkel. Sokan előnyt szerezhetnek a kialakult helyzetből – folytatta –, csak kell egy kis kreativitás. Meg kell nézni, hogy melyek számítanak kulcságazatoknak. Nagyon sokan beletartoznak ebbe a kategóriába úgy, hogy nem is tudnak róla. Például a kenyérboltokban dolgozó elárusítók, a hús- vagy tejágazatban dolgozók mind regisztrálhatnak az oltásra azon a vállalkozáson keresztül, amelyben tevékenykednek. Egy cég továbbá több alkalmazottat is regisztrálhat, így járnak el a bukaresti vállalkozások is. Érdemes átgondolni, hogy az ember melyik kategóriába tartozik, mert lehet, hogy jogosult rá, és ha most nem él a lehetőséggel, lehet, hogy csak hónapok múlva kaphatja meg – emelte ki Tar Gyöngyi.

Az igazgató arra is kitért, hogy a kisebb városokban újonnan megnyílt központok is ugyanúgy működnek, mint a nagyobb városokban lévők, bárki jelentkezhet ezekbe is. Ha például Csíkszeredában nagy a várólista, nincsenek szabad helyek, nyugodtan kérhetnek időpontot a környékbeliek például Szentegyházára is. „Inkább a csíkszeredaiak vagy a székelyudvarhelyiek foglalják le a szentegyházi helyeket, mintsem a bukarestiek” – tette hozzá.

Címkék: koronavírus, koronavírus-oltás, Románia


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Barabási Albert-Lászlóval

Árnyék podcast – durvuló közbeszéd – és hol van még a gödör alja

Pin It on Pinterest