Új konszenzus kezd kialakulni a tudósok körében a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban: már nem nagyon hisznek abban, hogy ha elég sok ember megkapja az oltást, a járványt a kanyaróhoz hasonlóan le lehet győzni, sokkal inkább az évről évre visszatérő influenzához hasonló jelenséggel kell számolni.
Chris Murray, a Washingtoni Egyetemen működő Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) igazgatója a Reutersnek beszélt arról, hogy az utóbbi időben kénytelen volt megváltoztatni véleményét a járvány lefolyását illetően. Korábban abban bízott, hogy a többféle hatékony vakcina bevetésével el lehet érni a nyájimmunitást, vagy legalábbis meg lehet állítani a terjedést az átoltottság és korábbi fertőzöttek által megszerzett immunitás révén.
A februárban Dél-Afrikában napvilágot látott adatok viszont azt mutatják, hogy az onnan indult és gyorsan terjedő vírusvariáns csökkenti a vakcinák hatásosságát, és a korábbi fertőzöttek immunitását is kicselezheti.
– Nem tudtam aludni, miután megláttam ezeket az adatokat – mondta a brit hírügynökségnek Murray. Mikor lesz ennek vége? – tette fel a kérdést. Emiatt az IHME most a vírusvariánsok tulajdonságaival korrigálja a modelljét, amely különböző forgatókönyvek alapján rendszeresen frissülő előrejelzést készít arról, várhatóan hogyan alakul majd a koronavírus-járvány az egyes országokban.
A Reuters 18 járványszakértővel is beszélt, akik egyetértettek abban, hogy amikor a tavalyi év végén két 95 százalékos hatékonyságú vakcinát is engedélyeztek, akkor fellélegeztek, és úgy gondolták, hogy a kanyaróhoz hasonlóan kordában lehet tartani a Covid-19 betegséget.
A dél-afrikai és a brazil variáns felbukkanása azonban lehűtötte a reményeket. Most már úgy látják, hogy a vírus nemcsak velünk marad, hanem újra és újra végigfertőz kisebb-nagyobb közösségeket, még évekig okozhat súlyos megbetegedéseket és növeli a halálozást. Ez azt is jelenti, hogy a lakosságnak még sokáig kell folytatnia a maszkviselést és kerülnie kell a zsúfolt helyeket.
Anthony Fauci főinfektológus, az amerikai allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének igazgatója is arról beszélt, hogy még az oltás után is viselni kell a maszkot, ha új variánsok bukkannak fel, mert ezek egy pillanat alatt újra felboríthatják a normális életet.
Az IHME jelenlegi jóslata szerint – amely az oltásokkal és az új vírusvariánsokkal is számol – június 1-ig további 62 ezer Covid-19 halálozásra lehet számítani az Egyesült Államokban, a világon összességében pedig 690 ezren hunyhatnak el ebben az időszakban. Az IHME hazánkra készített jelenlegi predikciója szerint a halálozás március második felében fogja elérni a csúcsát, ekkor 180 felett lehet a 24 óra alatt elhunyt covidos betegek száma. Ez némileg meghaladja a második hullám csúcsán elszenvedett értékeket. Május 21-én már 25 ezer áldozata lesz a járványnak Magyarországon az előrejelzés szerint. (Mostanáig a hivatalos adatok szerint 15 476-an hunytak el.)
Persze vannak azért biztató jelenségek is: a rekordgyorsasággal kifejlesztett vakcinák még így is elég jó arányban képesek megakadályozni a kórházba kerülést és a halált az új variánsok esetében is. Számos gyártó pedig egy harmadik oltáson gondolkodik, amely hatásos a mutációk ellen is. Ahhoz nem fér kétség, hogy továbbra is a lehető embert kell beoltani minél hamarabb, de a tudósok most már nem reménykednek abban, hogy a vírust ezzel el lehet tüntetni, a végkimenetelt nagyon bizonytalannak látják.
