Bár gyorsítanák az oltások beadását a franciák, úgy tűnik, az orosszal szemben még mindig nagy a bizalmatlanság. A Le Figaro hétfőn beszámolt az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tisztviselőjének mondatairól is.
Christa Wirthumer-Hoche az osztrák ORF rádióban hasonlította az orosz ruletthez, ha gyorsított eljárásban, kellő mennyiségű információ nélkül engedélyezik a Szputyik V-oltóanyagot. Az igazgatósági elnök úgy látja, a beoltottakról még nincs elegendő adat ahhoz, hogy ezt biztonsággal meg lehessen tenni. Ezért óva intett attól, hogy az egyes tagállamok gyorsított eljárásban adják meg az engedélyt. Ez azonban hamarosan megtörténhet, miután az amszterdami székhelyű EMA már megkezdte a vakcina vizsgálatát. Az orosz hatóságok pedig már közölték is, hogy júniustól készek ötvenmillió európai számára oltást biztosítani.
A Le Figaro kitért rá, hogy több uniós ország is elégedetlen a túl lassú engedélyeztetési folyamattal, illetve az európai vakcinabeszerzés elégtelenségével, ezért aztán az oroszoktól kért oltóanyagot. Magyarország mellett így tett az utóbbi időkben Csehország és Szlovákia is. Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig február végén tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és azt mondta, az oltások nem képezhetik geopolitikai csaták tárgyát. Ennek ellenére Kurz meg kívánja várni az EMA jóváhagyását, mielőtt bármit is engedélyeznek.
Eközben Franciaország közölte, gyorsítja a vakcinák beadását, a hétvége óta pedig tömeges oltás van folyamatban. Három nap alatt félmillió oltóanyagot kívánnak beadni, áprilisban pedig az eddigiekhez képest öt-hatszoros mennyiségű szállítmányra számítanak. Úgy látják, az oltóközpontok képesek lesznek alkalmazkodni a megnövekedett terheléshez.
A hétvégén Jean Castex miniszterelnök ki is jelentette a Le Monde cikke szerint: április közepéig legalább tízmillió embert kell beoltani. Eközben újra vizsgálják azt is, kötelezővé lehet-e tenni a koronavírus elleni vakcinát. Franciaországban mindeddig 3,8 millió embert oltottak be, ami a közel 67 millió embernek csak töredéke. Eközben a hétvégén egy oxfordi elemzés is arra jutott, hogy Magyarország kifejezetten jól áll az oltóanyagok beadásával. Nálunk ez a szám egymillió főnél jár (az első oltások beadását illetően).
Bár a francia vezetés gyorsításról beszél, de a Le Monde cikkéből is kiderül, hogy továbbra is elmaradnak a korábbi tervektől. A kormány részéről december 3-án ugyanis még azt mondták, március 20-ig már 14 millió ember beoltásán túl kívánnak lenni. Anne Hidalgo párizsi polgármester helyettese, Emmanuel Grégoire ki is jelentette vasárnap a France Infónak: késésben vannak, nagyon messze a célkitűzésektől. Decemberben Castex még azt ígérte, tavasszal bárki igényelheti már az oltást, ehhez képest most május közepéig is csak az ötven év felettiekkel számolnak.
Az orosz oltóanyaggal kapcsolatban a belső piacért felelős francia uniós biztos, Thierry Breton azt mondta a France 2-nek: azokkal a vakcinákkal, amiket nem az Egyesült Államokban vagy Európában fejlesztettek ki, nemcsak az engedélyeztetés a probléma. Szerinte gyárat sem tudunk találni az orosz vakcina előállítására, hiába hagyják majd jóvá az oltóanyagot. Az európai ipari kapacitások jelenleg az AstraZeneca, a Moderna, a Pfizer és a Janssen számára vannak fenntartva. A BFMTV cikkében az szerepel, hogy várhatóan más európai (CureVac, Sanofi) és amerikai (Novavax) oltóanyagok is érkeznek majd, és az orosszal szemben azok élvezhetnek előnyt.
Továbbra is nagy kérdés, nyárra milyen szintű európai átoltottsággal számolhatunk, és mikortól várható nagyobb szaabdság, a korlátozások enyhítése a földrészen. Azon is múlik a kérdés, az európai államok megelégednek-e végül a brüsszeli vakcinabeszerzéssel, sikerül-e azt felgyorsítani, vagy mások is inkább a saját kezükbe veszik a dolgok intézését. Utóbbit nehezítheti, ha közben olyan európai államok, mint Lengyelország, komolyan gondolják, hogy csak az uniós szinten engedélyezett vakcinával beoltott embereket engedik majd be. Ugyanakkor természetesen ez a probléma is semmissé válhat, amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség időközben rábólint a Szputnyik V-re és a Sinopharmra is.
A probléma nagyon is hamar valóssá válhat. Görögország például már megegyezett Izraellel, hogy fogadja a turistáit, ha van vakcinaútlevelük. Ciprus is azt mondta, hogy május 1-jétől érkezhetnek a britek, amennyiben az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott oltóanyaghoz jutottak hozzá.
A BBC a vakcinációról szóló cikkében hozzáteszi, múlt hét végéig a belgáknak mindössze 4,96, a németeknek pedig 5,5 százalékát oltották be. Az Európai Unió népességének kevesebb mint tíz százalékát sikerült beoltani, miközben ez az arány az Egyesült Királyságban 31, Izraelben pedig 52 százalékos. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a múlt hónapban elismerte, az EU nem ott tart, ahol szeretett volna a vakcinák beadását illetően. A német pénzügyi miniszter, Olaf Scholz ennél is durvábban fogalmazott, amikor sajtójelentések szerint az európai vakcinaprogram kaotikus és katasztrofális állapotát a „total shit-show” kifejezéssel jellemezte.
Az oltásútlevelektől többen tartanak, így a francia lakosság is, miután náluk a felnőtt népesség közel negyven százaléka utasítja el az oltás beadatását. Spanyolország pedig, félve a turizmus további lejtmenetétől, közölte is, hogy nemcsak a beoltott embereket fogja beengedni.
