70-30 szavazati aránnyal, azaz az 50 demokrata mellett 20 republikánus szenátor szavazatával Merrick Garland lett az Egyesült Államok új, legfőbb ügyészként is funkcionáló igazságügyminisztere. Garland a várakozások szerint már csütörtökön leteheti a miniszteri esküt.
A most hatvannyolc éves Garland volt az a szövetségi bíró, akit Donald Trump elődje, Barack Obama elnök jelölt még 2016-ban a váratlanul elhunyt Antonin Scalia konzervatív legfelső bíró helyére. Garland kompromisszumos jelölt volt, egyik párthoz sem húzott, ám Mitch McConnell, a felsőházi republikánus többség vezetője a konzervatív bíró helyére csak konzervatív jelöltet volt hajlandó elfogadni, ezért még tárgyalásba sem vette Garland meghallgatását. Ezt megtehette, hiszen az Egyesült Államok alkotmányos berendezkedése szerint az elnöknek ugyan joga van kijelölni a kabinetjének tagjait, de csak a szenátussal való konzultáció után. Ezt hagyományosan úgy szokás értelmezni, hogy a jelöltnek szenátusi meghallgatás után egyszerű többséget kell kapnia ahhoz, hogy elfoglalhassa hivatalát.
Mivel Garland öt éve még csak lehetőséget sem kapott, ezért jelölése tárgytalanná lett Donald Trump elnökké való megválasztása után, aki Neil Gorsuch konzervatív bírót jelölte Scalia utódjául. McConnell fő érve akkoriban az volt Garland meghallgatásának elodázására, hogy az elnöknek az utolsó évében nem szabad ilyen fontos posztra jelölést tennie, meg kell adni az újonnan hivatalba lépő elnöknek a jelölés jogát. McConnell erre mint Biden-szabály hivatkozott. Ugyanis Biden egy 1992-es beszédében azt mondta, hogy egy ilyen jelölés veszélyeket rejt magában, ám ha az elnök a szenátussal egyeztetve hozza meg a jelölést, akkor ilyen rövid idő is elég lehet a meghallgatásra és a beiktatásra. Joe Biden akkor még alelnökként sietett a republikánus szenátort cáfolni, mondván egy beszédből kiragadott részlet nem elég alap a meghallgatás elodázására.
McConnell mindenesetre nem volt ennyire szívbajos, amikor az akkor már több éve súlyos beteg, liberális ikon, Ruth Bader Ginsburg 2020 őszén bekövetkezett halálakor egy hónap alatt átverte a konzervatív Amy Coney Barrett jelölését, aki végül alig több, mint egy héttel az elnökválasztás előtt esküdött fel legfelsőbb bírónak.
Garland neve potenciális igazságügyi miniszterként közvetlenül Biden megválasztása után már felmerült. A frissen megszavazott miniszter szenátusi meghallgatásakor vállalta, hogy helyreállítja a közbizalmat a Donald Trump elnöksége alatt szerinte megkopott hivatalban, illetve azt mondta, hogy „hivatalba lépése betetőzése lesz karrierjének, amelyet arra tett fel, hogy az ország törvényei tisztességesen és becsületesen be legyenek tartva, és hogy minden amerikai állampolgár jogai védve legyenek.”
Garland legelső teendői között lesz a 115 ezer főt foglalkoztató hivatal pártatlan imidzsének helyreállítása, hiszen az elmúlt időkben többször is felmerült a vád, hogy az ügyészi szerepet is vivő minisztériumban bizonyos ügyeket politikai okokból ejtenek vagy forszíroznak, mindezt egy olyan időszakban, amikor még csak éppen, hogy elkezdődnek a január 6-i capitoliumi ostromban részt vevők büntetőügyeinek tárgyalásai.
