Az új típusú koronavírus hónapokig észrevétlenül terjedhetett az első Covid-19-esetek 2019. decemberi kínai megjelenése előtt amerikai kutatók szerint, akik a Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban úgy becsülik, hogy legkorábban 2019 októberében jelenhetett meg a vírus Kínában.
Az MTI összefoglalója szerint a San Diegó-i székhelyű Kaliforniai Egyetem, az Arizonai Egyetem és az Illumina cég kutatói molekuláris kormeghatározási eszközökkel és járványügyi szimulációkkal jutottak erre a következtetésre.
„Arra kerestük a választ, hogy milyen hosszú ideig terjedhetett a SARS-CoV-2 Kínában, mielőtt felfedezték” – mondta Joel O. Wertheim, a Kaliforniai Egyetem adjunktusa, a tanulmány egyik társszerzője.
„Hogy megtaláljuk a választ, az információ három fontos szeletét kombináltuk – a vírus vuhani lezárások előtti terjedésének részletes megértését, a vírus genetikai sokszínűségét Kínában és a legkorábbi kínai Covid-19-esetekről szóló jelentéseket” – részletezte a kutató.
2019 december végén jelentették az első Covid-19-eseteket a közép-kínai Hopej tartományban lévő Vuhanból. Az új koronavírus gyorsan elterjedt a tartományból. A kínai hatóságok lezárták a térséget és az egész országra kiterjedő intézkedéseket hoztak a betegség terjedésének a feltartóztatására. 2020 áprilisára ellenőrzés alá vonták, de akkorra a világ már több mint 100 országában megjelent a Covid-19.
Az új koronavírus zoonikus vírus és azt feltételezték, hogy az esetek első csoportja a vuhani állatpiacról terjedt el, de a tanulmány szerzői szerint nem valószínű, hogy ezek jelentik a járvány kezdetét, mivel a legkorábbi feljegyzett Covid-19-esetek nem kapcsolódnak a piachoz. Helyi újságjelentések azt sugallják, hogy Hopej tartományban a Covid-19 diagnosztizálása legalább 2019. november 17-re datálódik, ami azt feltételezi, hogy már aktívan terjedt Kínában, amikor a kínai hatóságok az első járványügyi intézkedéseket életbe léptették.
A molekuláris alapú evolúciós időpontmeghatározás alapjául szolgáló molekuláris órával meghatározták, hogy a SARS-CoV-2 valamennyi variánsának közös őse legkorábban 2019 november közepén létezhetett.
A közös ős molekuláris időpontmeghatározása gyakran rokonértelmű a betegség legkorábbi azonosított megjelenésével, ám utóbbi „elképzelhető, hogy időben megelőzheti a közös őst – ennek a járványnak az első esete napokkal, hetekkel, sőt több hónappal korábban megjelenhetett a közös ős feltételezett időpontja előtt” – magyarázta Michael Worobey professzor, a tanulmány társszerzője.
Wertheim megjegyezte, hogy bár az új koronavírus 2019 őszén terjedőben volt Kínában, a kutatók modellje azt mutatja, hogy decemberig ez alacsony szintű volt. A kutató megkérdőjelezte azokat a korábbi állításokat hogy a Covid-19 abban az időszakban Kínán kívül is terjedt volna.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is kutatja a koronavírus eredetét, és ezzel kapcsolatban arra jutott, hogy dél-kínai állatfarmok lehetnek a vírus elsődleges forrásai – írja a Hvg.hu. „Úgy gondolom, hogy a SARS-CoV-2 elsőként Dél-Kínában ütötte fel a fejét, és betegítette meg az első embereket” – mondta az NPR-nek a WHO egyik illetékese, Peter Daszak, aki az év elején tagja volt a Kínában vizsgálódó nemzetközi tudóscsoportnak.
Daszak elmondása szerint a dél-kínai állatfarmokról sok állatot szállítottak többek közt a vuhani piacra is. A szakértő példaként említette a Jünnan nevű, szintén dél-kínai tartományt, ahol korábban olyan denevéreket találtak a kutatók, melyek szervezetében a koronavírus egy genetikailag 96 százalékig hasonló változata volt kimutatható.
Daszak arról is beszélt, hogy a tartomány farmjain több olyan állatot is tartottak, illetve tenyésztettek, melyekről közismert, hogy hordozzák a koronavírus egyes fajtáit. Ilyenek például a tobzoskák és a cibetmacskák. A következő lépés az lehet, hogy beazonosítsák, pontosan melyik állat a felelős a kórokozó szabadba jutásáért.
