Újabb kritika érte a magyar kormányt Washingtonban: a szenátus demokrata vezetője harmadik világbéli autokráciának nevezte „Orbán Magyarországát”. Chuck Schumer már a második befolyásos amerikai politikus, aki az elmúlt két hétben a tekintélyelvű rezsimek közé sorolta hazánkat. Emellett még az egykori külügyminiszter, Madeleine Albright is csatlakozott az e havi bírálók sorába. Az amerikai külügyminisztérium pedig arról írt a Magyar Hangnak, hogy nekik is vannak aggályaik. Szijjártó Péter külügyminiszter kedden azt mondta, szerinte sikeresen fejlesztik majd a magyar-amerikai kapcsolatrendszert.
- Ha egy politikai párt úgy gondolja, hogy nem több szavazat megszerzésével akar választást nyerni, hanem úgy, hogy megakadályozza a másik oldalt a szavazásban, akkor az a demokrácia egzisztenciális fenyegetését jelenti. Ha nem állítjuk meg ezeket a gonosz és gyakran rasszista akciókat, akkor olyan harmadik világbéli autokráciáknak nyitunk utat, mint Erdogan Törökországa és Orbán Magyarországa – mondta Chuck Schumer a szenátus demokrata párti vezetője szerdán. A házbizottsági ülésen az volt a téma, hogy egyes amerikai tagállamok szigorításokat vezetnének be a választási törvényeikbe, ezzel kapcsolatban hozta fel elrettentő példaként Magyarországot és Törökországot a veterán politikus.
Chuck Schumer azt követően beszélt a magyarországi viszonyokról, hogy kedden az Egyesült Államok külügyminisztere V4-es kollégáival tárgyalt a brüsszeli miniszteri NATO-tanácskozás margóján. A találkozó után Szijjártó Péter bizakodó volt a kétoldalú kapcsolatokról szólva.
- Az elkövetkezendő időszakban a kölcsönös tiszteletre alapítva sikeresen fogjuk tudni fejleszteni Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatrendszerét. A mi részünkről a szándék az egyértelmű. A tény, hogy az Egyesült Államok kezdeményezett egy találkozót a visegrádi csoporttal azt mutatja, hogy Közép-Európa ott tud lenni az amerikai külpolitika radarképernyőjén és ez egy jó hír számunkra - mondta Szijjártó Péter. Hozzátette: Magyarországon a második legnagyobb beruházói közösséget az amerikaiak adják. 1700 amerikai vállalat több mint 100 ezer embernek ad munkát Magyarországon.
A keddi találkozó előtt a Magyar Hang kérdésére az amerikai külügyminisztérium is azt írta, hogy készek az együttműködésre, de vannak aggályaik.
- Az Egyesült Államok kész az együttműködésre Magyarországgal számos közös érdek mentén, így a biztonság, a bűnüldözés, a gazdaság és az energetika területén. A magyar tisztségviselőkkel folytatott párbeszédben azonban felvetjük majd a demokratikus intézményrendszerrel, az emberi jogokkal és Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel kapcsolatos aggályainkat is – közölte az amerikai külügyminisztérium a Magyar Hang megkeresésére.
A külügyi bizottság elnöke szerint is autokrata a magyar kormány
Az amerikai külpolitikában hagyományosan nagy szerepet játszó külügyi bizottságban is téma volt két hete a magyarországi helyzet. A testület demokrata elnöke, Bob Menendez az autokrata vezetésű államok közé sorolta hazánkat.
- Napjainkban a világ minden részén az autokrata kormányok egyre nagyobb hatalmat szereznek, lebontják az alapvető demokratikus intézményeket, valamint szorongatják a civil szervezeteket és a véleményszabadságot. Sok feltörekvő demokráciát megfertőztek a botrányok, a korrupció és az állampolgári elégedetlenség. Törökországtól Magyarországon és Venezuelán keresztül a Fülöp-szigetekig az autokrata kormányok szisztematikusan leépítik a hatalmukat ellenőrző alkotmányos ellensúlyokat. Sajnos a koronavírus-pandémia segített abban, hogy felgyorsítsák egyes lépéseiket, ürügyet találva arra, hogy konszolidálják hatalmukat és elnyomják a független médiát – mondta Bob Menendez a külügyi bizottság ülésén.
Hozzátette: a történelem bebizonyította, hogy a demokráciák a világon mindenhol békésebbek, az állampolgáraik nagyobb jólétben és biztonságban élnek – éppen ezért az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek ezeknek az értékeknek a védelme.
Madeleine Albright is csatlakozott a bírálók sorába
A kilencvenes évek külügyminisztere, Madeleine Albright is csatlakozott ebben a hónapban a magyar kormányt nyíltan bírálók sorába. A diplomata is a szenátus külügyi bizottságában beszélt március 10-én arról, hogy Orbán Viktor visszaszorította a demokráciát, és nacionalizmust épít.
- A nacionalizmus felszálló ágban van számos országban, amelyet napjainkban vannak akik illiberális demokráciák építésének neveznek. Magyarország egy kiváló példája ennek, ahol Orbán - aki korábban az egyik kedvenc disszidensünk volt – hirtelen elhatározta, a bevándorlók és a magyarországi nemzeti kisebbségek problematikáját használja fel arra, hogy a nacionalizmust naggyá tegye és visszaszorítsa a demokráciát – mondta a cseh származású Madeleine Albright. Az egykori külügyminiszter hozzátette: az Egyesült Államoknak meg kell erősíteni az eszközparkját, hogy ezeket a kiívásokat kezelje.
Komolyan veszik a demokráciát, szankcionálják a korrupciót
A Biden-adminisztráció hivatalba lépése után rég nem látott összhang alakult ki újra az amerikai kormány és a kongresszus között abban, hogy az Egyesült Államok ismét kiemelten kezelje a demokratikus értékek védelmét a világban. Ebben a küzdelemben természetesen a külügyminisztérium játssza a legnagyobb szerepet, ennek megfelelően pedig Antony Blinken többször nyilvánvalóvá tette, hogy az amerikai kormányzat kiemelt figyelmet fordít majd a demokratikus intézményrendszerek védelmére, az emberi jogok támogatására, valamint a korrupció elleni küzdelemre világszerte. Az amerikai diplomácia vezetője azt is folyamatosan hangsúlyozza, hogy a cél elérése érdekében minden rendelkezésre álló eszközt bevetnek, így akár a szankciókat is.
Az elmúlt hetekben be is bizonyították, hogy nem a levegőbe beszélnek és akár szövetséges országokkal vagy azok állampolgáraival szemben is készek a szankciókra. Nem is kell túl messzire menni, hogy példát találjunk erre: február végén Antony Blinken közleményben jelentette be, hogy kitiltják az Egyesült Államokból Dobroslav Trnka volt szlovák legfőbb ügyészt „súlyos korrupcióban való részvétele miatt”. Az amerikai lépésre egy hónappal azután került sor, hogy a pozsonyi különleges ügyészség megalapozatlannak találta a Trnka ellen felhozott vádakat, és egy nappal őrizetbe vétele után, január 17-én szabadlábra helyezte őt.
Tudják hol van Magyarország
A kétoldalú kapcsolatok szempontjából különösen izgalmas, hogy Biden-kormányzat szinte minden vezető szintjén találni magyar származásúakat vagy magyarországi személyes tapasztalattal rendelkezőket. Az elnök maga is járt hazánkban. Szenátorként aktívan végigkísérte a rendszerváltást és támogatta az ország transzatlanti integrációját. Külügyminisztere, Antony Blinken magyar származású, csakúgy, mint az Obama-kormány alatt ezt tisztséget betöltő John Kerry, aki most klímavédelmi különmegbízottként dolgozik a kabinetben. A külügyminisztérium Európáért felelős miniszterhelyettese, Philip Reeker is rendelkezik budapesti munkatapasztalattal. De más szinteken is találni magyar szálat: Anne Neuberger a kiberbiztonságért és az új technológiákért felelős helyettes tanácsadó lesz a nemzetbiztonsági tanácsban, amely testület külpolitikai kérdésekben is kulcsszerepet játszik az elnöknek adott tanácsadásban.
