Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

A szegények átoltása nélkül nem sokra jutnak a gazdagok

Szerző: | 2021. március 30., 11:45 | Külföld

Pfizer-BioNTech koronavírus elleni vakcinák (Fotó: MTI/Varga György)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A magyar felmenőkkel is rendelkező Anthony J. Blinken január 19-én, szenátusi külügyminiszter-jelölti meghallgatásán hangsúlyozta, hogy ha Amerika nem veszi ki a részét a világot fenyegető veszélyek elhárításából a súlyának megfelelően, akkor két lehetőség van. Vagy egy másik nemzet válik vezetővé – amelyik számára az amerikai érdekek vagy értékek nem fontosak – vagy, ami legalább olyan rossz, nem vállalja fel a vezető szerepet senki, és akkor káosz fog eluralkodni a világban. Hangsúlyozta, hogy a vezető amerikai politikusoknak most egyformán fontos magabiztosnak is és alázatosnak is lenniük. Magabiztosnak, hogy a létező belső problémáikra megoldást találjanak és alázatosnak, mert el kell tudniuk fogadni, hogy a világ problémáinak többsége nem róluk szól. Mindezt úgy, hogy a világban történtek befolyásolják az amerikai emberek mindennapi életét is, és egyetlenegy állam sem, még ha olyan befolyásos állam is az, mint az Egyesült Államok, nem képes önmagában megoldani ezeket a problémákat.

HIRDETÉS - AIP

Blinken nem elsősorban a koronavírus-járvány leküzdéséről beszélt, bár arról is. Beszéde az Egyesült Államok külpolitikai renoméjának helyreállításáról szólt, arról, hogy az előző adminisztráció a hagyományos szövetségesekkel nézeteltérésekbe bonyolódott, a geopolitikai riválisokhoz túlságosan elnézően közeledett, a hagyományos stratégiai érdekek követése helyett pedig egy igencsak anyagias természetű hozzáállást valósított meg. Mindezt az Amerika mindenek előtt (America First!, az előző elnök Donald Trump egyik jelmondata) nevében. Ennek megfelelően a meghallgatáson a koronavírus-járvány csak érintőlegesen merült fel; elsősorban a hagyományos amerikai külpolitikai kérdésekről volt szó. Egyedül Ed Markey demokrata szenátor tette fel azt a kérdést, hogy mégis mit tesz majd a Biden-kormányzat annak érdekében, hogy a védőoltásokat gyorsan és igazságosan a világ összes állama megkaphassa. Erre Blinken nem is tudott mást válaszolni, csak azt, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll belépni a Covax-kezdeményezésbe, amelyikbe az előző kormányzat – az amerikai érdekeket minden más elé helyező felfogása miatt – nem volt hajlandó.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

A Covax nem más, mint a Covid-19 Vaccines Global Access – a Covid-19 vakcinákhoz való globális hozzáférés – rövidítése, amely többek között az ENSZ és egészségügyi világszervezete, a WHO égisze alatt működik. Célja a rászoruló országok vakcina-ellátottságának növelése, év végééig 2 milliárd adagnyi oltóanyag kiosztása a tagországok között. Joe Biden elnök már az első munkanapján bejelentette, hogy az Egyesült Államok csatlakozik a kezdeményezéshez, majd a kormányzat február 19-én 4 milliárd dollárnyi (1230 milliárd forintnyi) támogatást hagyott jóvá a program számára.

Hasonló módon járt el az Egyesült Királyság, ők 548 millió fontot (235 milliárd forintot), míg az Európai Unió 870 millió eurót (320 milliárd forintot) kínált fel erre a célra. Amit nem tett meg egyik ország, illetve az EU sem: a saját, lekötött vagy felhalmozott vakcina-készleteikből oltóanyagot nem kínáltak fel. Úgy tűnik, hogy ezen államok egészen addig nem fognak saját lekötött készleteikből felajánlani, amíg saját népességüket megfelelően nem immunizálták.

Vakcina-nacionalizmus

Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vakcina-nacionalista hozzáállása tulajdonképpen érthető. Mindkét ország a járvány által leginkább sújtottak közé tartozik, és minden államnak elsősorban saját állampolgárai érdekét kell néznie. Közben jól halad az oltási programjuk is: Joe Biden elnök a kormányzat kiemelt feladatává tette, hogy 100 millió amerikai be legyen oltva elnökségének első 100 napja alatt (a nagyjából 330 milliós népességből). Ezt bőven sikerült túlszárnyalniuk, elnökségének ötvennyolcadik napjára sikerült legalább egy dózist beadni ennyi embernek. Jelenleg 145 millió beadott oltásnál tartanak, ez azt jelenti, hogy a népesség harmada legalább egy, közel egyhatoda pedig már két dózist is kapott. Jelenleg napi 2,8 milliós ütemben oltanak Amerikában, annak ellenére, hogy az élelmiszer és gyógyszerbiztonságért felelős FDA (Food and Drug Administration), a vakcinák felhasználását jóváhagyó amerikai szerv még mindig csak háromféle oltóanyagot hagyott jóvá: az amerikai-belga Janssen, az amerikai Moderna és az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcináját. Az Egyesült Királyságban ehhez képest a Janssen vakcinát nem, de a brit-svéd AstraZeneca vakcináját jóváhagyták a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltóanyagán kívül, és a szigetországban jelenleg 30,5 millióan kaptak legalább egy dózist (ebből 3,6 millióan már két dózist is) a nagyjából 68 millió lakosból, és ezzel mindkét ország a világ élvonalában van az átoltottságot illetően.

Ami viszont e két ország számára előny, az mások számára hátrány. Mivel a folyamatosan bővülő gyártási kapacitás ellenére is jelentősebb az igény a vakcinákra, mint amennyi rendelkezésre áll, így több ország, sőt, egész régiók is megszenvedik a fejlett országok vakcina-nacionalizmusát. Aleksandar Vučić szerb államfő meg is jegyezte még januárban, könnyebb ma egy nukleáris fegyverhez hozzájutni, mint oltóanyaghoz. Ami pedig különösen érthetetlen, hogy bár az AstraZeneca még csak bejegyzés előtt áll Amerikában, több tízmilliónyi készletet halmoztak fel már legyártott vakcinákból, Biden elnök pedig megtagadta azok kivitelét az országból. A brit-svéd gyártó licenszelt megállapodás alapján gyártatta le amerikai partnerrel az oltóanyagokat, és sikeresnek is minősítették a klinikai tesztelések hármas fázisát, de a engedélyezés még nem történt meg, már csak azért sem, mert az amerikai hatóság újabb kifogást talált az eredmények megbízhatóságát illetően. A gyártó ezért azt kérte, hogy az európai uniós piacra átszállíthassa a felhalmozott, ám fel nem használt készleteit, de egy régi, vészhelyzeti törvény alapján ehhez az elnök jóváhagyása kellett volna, amit a vállalat nem kapott meg.

A Fehér Ház szóvivője, Jen Spaki minderre úgy reagált, hogy a cégek szabadon oda exportálhatnak, ahova akarnak, miután a szerződéses kötelezettségeiket teljesítették. Pár nappal ezelőtt azt is közölte, hogy az állam nem ül semmilyen készleten – bár ez nyilvánvalóan csak a jóváhagyott oltásokra igaz –, az Egyesült Államokon belül is készlethiány van, és a kormányzat többféle lehetőséget szeretne fenntartani az oltási programon belül. A vírusvariációk ugyanis kiszámíthatatlanok, például nem tudni, hogy a gyerekek számára melyik lesz a legbiztonságosabb oltás. Így aztán, mivel a legfejlettebb oltóanyagokat lefoglalták a leggazdagabb európai és észak-amerikai államok (Biden február 11-én csak a Pfizer-vakcinából 600 millió dózis vásárlását jelentette be, de Kanada is 38 millió lakosra 380 millió dózist kötött le, míg az Európai Unió 2,3 milliárd dózisra kötött szerződést kevesebb, mint 450 millió lakos után), a szegényebb vagy nem-EU-tag államok, amennyiben szeretnék beoltatni lakosságukat, akkor tulajdonképpen kénytelenek Kínához, Indiához vagy Oroszországhoz fordulni.

Ez viszont azt is jelenti, hogy az első világbeli országok a feleslegesnek bizonyuló, fel nem használandó dózisaikat később vakcina-diplomáciai célra is felhasználhatják, az AstraZeneca-készletek sorsa az Egyesült Államokon belül minden valószínűség szerint ez lesz. Négymillió adagot már el is ajándékoztak Mexikónak és Kanadának. Európában ennek pont az ellenkezője igaz, ott ennek a gyártónak a készleteiből hiány van, nem tudják a megrendeléseket időben teljesíteni, így nem meglepő, hogy pár héttel ezelőtt Olaszország megtiltotta egy AstraZeneca-szállítmány Ausztráliába történő szállítását, és szintén Olaszországban kisebbfajta botrány tört ki, amikor kiderült, hogy a Covax-programban részt vevő országoknak akarna az AstraZeneca vakcinát gyártó cég szállítani. A WHO magyar főigazgató-helyettese, Jakab Zsuzsanna is felhívta a figyelmet annak a tarthatatlanságára, hogy néhány ország a lakosságának többszöri beoltására is elegendő vakcinamennyiséget kötött le, miközben a világjárványt csak akkor lehet megállítani, ha a világon mindenhol egyszerre sikerül.

Az uniós tagállamokba történő vakcina-szállítmányokról ezen az oldalon lehet tájékozódni, a népességszámhoz viszonyított, Európában beadott oltások arányszámáról pedig ezen az oldalon.

Vakcina-diplomácia

Kína, Oroszország és India tehát abban a helyzetben találták magukat, hogy a második vagy harmadik világbeli országok annak ellenére nem tudnak hozzájutni a hőn vágyott oltóanyaghoz, hogy forrásuk erre egyébként van. Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető docense szerint Kínában nem is értik a nyugati államok vakcinákra vonatkozó export-korlátozásait vagy tilalmait, ám a helyzetet igyekeznek kihasználni, egyszerre látnak a vakcina-exportban üzletet és befolyásszerzést.

Bár minden bizonnyal tényleg Kínában kezdett el terjedni az új típusú koronavírus, és ott kezdték el először tesztelni is a különböző vakcinákat, ám több vakcina-típus sem jutott át a klinikai tesztek hármas fázisán. Ennek oka, hogy Kínában európai viszonyok között felfoghatatlan szigorúságú lezárásokkal igyekeztek megállítani a vírus terjedését, és így sikeresen ki is védték a második hullám megérkeztét. Bár foglalkozási alapon beoltottak 65 millió embert, ez Kínában egy nem túl magas számnak számít, így gyakran olyan feltételekkel kezdték el a vakcinákat exportálni, hogy az importáló ország végzi el a lakosain a klinikai hármas fázisú tesztelést. Salát Gergely szerint nem csak a legrégebbi típusú, leölt vírust tartalmazó oltóanyagot fejlesztettek ki, hanem azon kívül még ötfajtát engedélyeztek országon belül, köztük a Szputnyik V és az AstraZeneca működési elvével megegyező vektorvírusos vakcinát is. Az elölt vírusos hatóanyagút azért kezdték el terjeszteni a világpiacon, mert az készült el leghamarabb (így jutott ez Szerbiába, ahova uniós szállítmányok nem érkeztek, mivel az ország nem EU-tag, vagy Magyarországra is). Kínának nem fontos az uniós vagy az amerikai engedélyeztetés, ezért sem adták be ezt oda: ezeken a piacokon kívül van egy közel 6 milliárdos felvevőpiacuk, arra koncentrálnak. Salát Gergely szerint Kína nem válogat: bárkinek hajlandó eladni (térkép a felvevő országokról) valamennyit, aki hajlandó tőlük venni. Olcsóbban vagy többet pedig azon államok kapnak, akik vállalták, hogy a harmadik fázisú vizsgálatokat náluk végezzék el. Ami fontos változás Kína vakcina-politikáját illetően, hogy hamarosan megkezdődik Kínán belül a tömeges oltás, a nyár elejéig szeretnék beoltani a lakosság 40 százalékát (ami nagyjából 500 millió embert jelent).

Oroszországban más a helyzet. A rendelkezésre álló információk szerint a Kreml ténylegesen nemzetközi renoméját akarja javítani a Szputnyik V-vakcina nemzetközi terjesztésével, akár azon az áron is, hogy a saját lakosságának oltási programja csorbát szenved. A hírek szerint vakcinahiány lépett fel az országban (Szentpéterváron mindössze napi 4000 fő oltására elég oltóanyag érkezik), miközben folyamatos az oltóanyagok kiáramlása. A 144 milliós országban mindössze 5,5 millióan kaptak legalább egy dózist (ez mindössze 3 százalékos átoltottságot jelent), miközben több, mint 320 millió dózist exportáltak vagy fognak exportálni (ebből összesen 2 millió érkezik Magyarországra, ebből eddig eljutott 855 600 adag).

Nem véletlen, hogy mivel az igényeket az orosz gyártó nem tudja kielégíteni, sorban kötik a szerződéseket arról, hogy más országok készítsék az oltást licensz alapján, Indiában egyenesen több száz millió dózis gyártásáról kötöttek szerződést. Az orosz vakcinát a tervek szerint Indián kívül Brazíliában, Kínában és Dél-Koreában is előállítják majd, illetve az európai uniós gyártásról is vannak tárgyalások. Az orosz vezetés, úgy tűnik, nagyon bízik a Szputnyik sikerében, hiszen ők az Európai Gyógyszerügynökségnek is beadták az engedélyeztetési kérelmet március 4-én, illetve megígérték, hogy igény esetén 50 millió dózist tudnak az EU tagállamaiba szállítani. Ezt pedig már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is kifogásolta: szerinte Oroszország szándékosan marad le saját népességének oltásával, hogy annál sikeresebb legyen vakcina-diplomáciája. Érdekesség, hogy Litvániában nagyon komoly ellenérzéseket váltott ki az orosz nyomulás: Ingrida Šimonytė miniszterelnök asszony a Szputnyikot „Putyin hibrid fegyverének” nevezte, míg a litván külügyminiszter, Gabrielius Landsbergis még februárban egyenesen a szovjet megszálláshoz hasonlította Oroszország vakcinákkal való terjeszkedését, és kijelentette, hogy nem fognak orosz oltóanyagot venni. Litvániában csak nyugati vakcinákat engedélyeztek. Mindenesetre Putyinnak mindenképpen szüksége van a sikerre belföldön és külföldön egyaránt, ugyanis az utóbbi időben nem volt vele szemben a mostanihoz mérhető elégedetlenség, így, amennyiben az orosz vakcina-diplomácia sikerrel járna, akkor azt belpolitikai előnyökre is válthatná a közelgő alsóházi választásokon.

Mindenesetre az Európai Unión belül jelenleg csak Szlovákia és Magyarország az, amelyik jóváhagyta az orosz vakcinát, ám északi szomszédainknál csak azoknak adják be, akik írásban nyilatkoznak arról, elfogadják az európai hatóságok által jóvá nem hagyott oltóanyagot. Ennek ellenére gyakorlatilag belebukott ebbe a megállapodásba a miniszterelnök. A kormánykoalíció kisebbségi pártjai, úgy tűnik, az orosz vakcinadiplomáciában befolyásszerzést láttak.

India a világ legnagyobb gyógyszerexportőre, a világ gyógyszereinek ötödét gyártják a szubkontinensen. Ezen belül a világ oltóanyagainak 62 százalékát készítik a világ második legnépesebb országában. Azaz a gyártókapacitás megvan, és India számára a vakcinák exportja az egyik legfontosabb eszköz diplomáciai fegyvertárukban – ezzel terjeszkednek Dél-Ázsiában és Afrika országaiban is. Oroszországhoz hasonlóan Indiában is annyira felpörgött az export, hogy a saját, belföldi ellátás is veszélybe került. (Az 1,36 milliárd lakosú Indiában regisztrálták a harmadik legtöbb fertőzést az Egyesült Államok és Brazília után, itt történt a negyedik legtöbb haláleset, ám az ország hatalmas méretéből és lélekszámából fakadóan az egy millió főre vetített halálozási adatokban csak valahol középtájon helyezkednek el a statisztikákban.) Indiában a vakcina-exportot illető sietség oka a Kínával szembeni rivalizálás; ahol a kínai vakcina megjelent, ott hamarosan elérhetővé vált az indiai is, és mint feljebb láttuk, hatalmas mennyiségű oltásra kötöttek licenszszerződést.

Jelenthet-e veszélyt a vakcina-nacionalizmus?

A legnagyobb veszélyt az jelenti a világra, hogy a koronavírus (más vírusokhoz képest) gyorsan mutálódik (térkép a mutációk terjedéséről), és az új vírusmutációk ellen lehet, hogy kevésbé lesznek hatásosak a jelenleg létező oltások. (Attól nem kell félni, hogy semennyire sem, mert akkor az már egy másik vírust jelentene.) Jelenleg három nagyon agresszív vírusmutáció fertőz a világon, a brit, a brazil és a dél-afrikai variáns, ám gyakorlatilag hetente fedeznek fel egy új mutációt. Az, hogy a vírus génállománya változik, egyáltalán nem meglepő, az influenzavírus is évről-évre így tesz, ezért érdemes az influenza-oltást minden évben beadatni magunknak, és bizony ez az, ami miatt a szakértők azt mondják, hogy a mostani oltások csak időleges védelmet tudnak majd nyújtani. Dél-Afrika nem sokkal ezelőtt elkezdte más afrikai államoknak eladni az ország AstraZeneca-készleteit, ugyanis az az országban jelen lévő vírusmutáció ellen kevésbé véd. Jó hír, hogy a jelenlegi tudásunk szerint a Pfizer-vakcina hatékony minden jelenleg létező mutáció ellen. A John Hopkins egyetem kutatói szerint vannak arra utaló jelek, hogy a vakcinák „kevésbé hatékonyak pár új változat ellen.” Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legtöbb, amit tehetünk, az a kontaktusok további csökkentése és az oltási program felpörgetése.

A baktériumokkal ellentétben, melyek antibakteriális szerekre rezisztenssé válhatnak, a vírusok nem válnak ellenállókká az oltásokra. Csak a még beoltatlan és a betegségen át nem esett fertőzöttekben alakulhatnak ki az új mutációk, így most a legfontosabb, hogy a lehető leggyorsabban az egész világ be legyen oltva. Az első világba tartozó államok semmit sem érnek saját lakosságuk immunizálásával, ha közben a vakcinákkal legfeljebb pár ezres nagyságrendben rendelkező harmadik világbeli államokban olyan új vírusváltozatok fejlődnek ki, amelyek ellen az oltások keveset vagy semmit sem érnek. Így akár kezdődhet az egész járvány elölről. Bár az egyre nagyobb átoltottság mellett jó esetben a koronavírus egyszerű szezonális megfázássá szelídülhet, bár nem maga a vírus fog kevésbé agresszív lenni, hanem az általa kiváltott betegség lesz enyhébb lefolyású. Viszont a New York Times idézi Joshue Lederberg Nobel-díjas biológust: „Nincs arra garancia, hogy az emberiség és a vírusok természetes versengésében mindig az emberiség fog a győztes oldalon állni.”

A cikk írásában segítséget nyújtott Gurzó Ákos és Minya Éva

HIRDETÉS - AIP

Címkék: AstraZeneca, Egyesült Államok, Kína, oltás, oltási program, Pfizer, Szputnyik V, vakcina


HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

  • Tévút – Magyar Hang-ajánló
  • Magyar Hang - 2021. május 13., 16:29
  • Róna Péter esszéje az ország kínaiaknak való kiárusításáról. Interjú Salát Gergellyel és Beck Zoltánnal. Őrségi, miskolci és tihanyi riport. Keresse a születésnapi Magyar Hangot, az Átlátszó mellékletével!

HIRDETÉS

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Munkanélküliek támogatása külföldön

Pin It on Pinterest