Amikor a válságnak vége lesz, azt fogjuk látni, hogy a világnak körülbelül a 70 százalékát keletről érkező vakcinákkal oltották be – mondta Orbán Viktor a hagyományos péntek reggeli rádióinterjújában. A miniszterelnök szerint más időket élünk, más felé megy a világgazdaság, máshol jönnek létre a nagy gazdasági és tudományos potenciálok, nem föladva a nyugati identitásunkat, de jó, ha alkalmazkodunk ehhez a helyzethez. Mindez a vakcinák nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy szamárság elzárkózni a keleti vakcináktól – fogalmazott. Merész kijelentése a magyar kormány eddigi propagandája tükrében logikusnak tűnik, a valóságtól azonban sajnos meglehetősen távol áll.
Áprilisig 13 különféle vakcina kapott engedélyt legalább egy ország egészségügyi hatóságától, ezek közül 4 „nyugati”, 9 pedig „keleti”. Az arány a magyar miniszterelnök igazát sejteti, a gyártási kapacitások azonban már cáfolják a kormányfőt, az egyes előállítók által közzétett jóslatok összevetése ugyanis kizárja, hogy a Kelet valóban lefedje a piac 70 százalékát.
A nyugati gyártók közül a brit-svéd AstraZeneca ígérte messze a legtöbb vakcinát 2021-re, összesen 3 milliárd dózist. S bár a gyógyszeripari óriás komoly gondokkal küzd az előállítás terén, ha csak a terveik felét sikerül teljesíteni, már akkor is ők látják el a világot magasan a legtöbb vakcinával idén. Hiszen a második helyen álló Pfizer-BioNTech 1,3 milliárd dózist jósolt 2021-re, a Johnson & Johnson 1 milliárdot, a Moderna pedig 600 millió és 1 milliárd közé lőtte be a gyártási kapacitását. A keleti vakcinák közül a kínai Sinovac és Sinopharm, valamint az orosz Gamaleja Intézet egyaránt 1-1 milliárd dózissal számolt korábban.
Ha mindehhez hozzávesszük még az amerikai-svéd együttműködésben készülő Novavax oltóanyagot, amely a harmadik klinikai fázisban van, várhatóan májusban megkaphatja az engedélyt az Egyesült Államokban, és a gyártó körülbelül 1,4 milliárd dózissal számol 2021-re, akkor még jelentősebb a nyugati vakcinák fölénye. Ezzel az oltóanyaggal ugyanis a legnagyobb nyugati előállítók hozzávetőleg 7-7,5 milliárd dózist szállíthatnak idén, szemben a – kisebb mennyiséget ígért gyártókat is beleszámítva – legfeljebb 4 milliárd adag keleti vakcinával. Az 1 milliárdos Johnson & Johnson tétel ráadásul egydózisú vakcina, vagyis azzal 1 milliárd embert lehet beoltani, szemben az összes többi nagy gyártó legalább kétdózisú termékével.
Ez a papíron létező különbség, ám ahogy az elmúlt hónapokban láttuk, a laboratóriumból kilépve módosulhatnak az adatok. A Pfizer-BionNTech és a Moderna vakcinái bizonyították, hogy nem csupán a betegséget előzik meg rendkívüli hatékonysággal, de a fertőzés továbbadását is megakadályozzák. Ez a két vakcina az, amelyet a járványt sikeresen megfékező Izraelben is használtak. A zsidó államban sorra zárják be az egészségügyi intézmények koronavírus-osztályait, hiszen a jelentős átoltottságnak köszönhetően naponta jóval kevesebben szorulnak kórházi ellátásra. A jeruzsálemi Hadassza kórházba a járvány csúcspontján naponta 140 ember került be átlagosan a fertőzés miatt, április elejére ez a szám 3-ra csökkent.
A Pfizer és a Moderna sikere természetesen nem jelenti azt, hogy a keleti vakcinák ne teljesítenének jól – bár három kínai vakcina, a Sinopharm, Sinovac és a CanSino esetében is merültek fel aggályok –, csupán azt, hogy az RNS alapú „nyugati” védőoltások bizonyítottan hatásosak nagy tömegben, képesek biztosítani egy ország számára a nyájimmunitást. A Pfizer ráadásul a fiatalok körében is hatékonyan működik, ami még szélesebb körű alkalmazást biztosít a vakcinának.
Mindezek alapján nehezen hihető, hogy Orbán Viktor jóslata beválik. Mivel közel kétszer annyi nyugati vakcina várható 2021-re, mint keleti, és a bizonyított hatékonyság sem a magyar miniszterelnök által favorizált vakcinák felé billenti a mérleg nyelvét.
Könnyen elképzelhető persze, hogy a kormányfő a járvány „végpontjára” értette a 70 százalékot, ám erről jelen pillanatban semmit sem lehet biztonsággal kijelenteni. Számos szakértő arra figyelmeztetett, hogy a koronavírus nem fog eltűnni, így valószínűleg folyamatos újraoltásokra lesz majd szükség, és az is nyilvánvalónak tűnik, hogy sok országban az oltóanyagok aránytalan elosztása miatt jóval később lehet majd elérni a kívánt nyájimmunitást. A keleti vakcinák fölénye azonban hosszabb távon sem tűnik valószínűnek, különösen ha az idei rendelések arányából indulunk ki. Ez alapján ugyanis még nyomasztóbb a nyugatiak fölénye, és hatalmas fordulatnak kellene bekövetkeznie ahhoz, hogy végül Orbán Viktornak legyen igaza.
