Komoly a tétje az április 6-i grönlandi választásoknak: amennyiben a jelenlegi kormánypárt, a Simuit (Előre) nyer, úgy egy hosszú évek óta dédelgetett bányászati program is zöld utat kaphat, amelynek hatásai nem csak a Zöld szigetként is ismert területre, de tulajdonképpen a teljes bolygóra is kihatással lehet.
A BBC beszámolója szerint a Simuit támogatná, hogy meginduljon a kitermelés a sziget délnyugati részén fekvő Kvanefjeld elnevezésű lelőhelyen. A bánya a jelenlegi ismeretek szerint a világ második legnagyobb ritkaföldfém tartalékaival bír, emellett rengeteg urániumot is kitermelhetnének ott. Kvanefjelden 17, a digitális eszközök, mikrocsipek és fegyverek számára elengedhetetlen ritkaföldfémet bányászhatnának, amellyel az egyébként Dániához tartozó északi autonóm szigetóriás a nyugati világ legjelentősebb ilyen kitermelőhelye lehetne.
A kitermelési jogok 2007 óta egy ausztráliai bejegyzésű cég, a Greenland Minerals (GM) tulajdonában vannak, ám a vállalat mögött kínai befektetők állnak. A grönlandi törvények szerint a bányászati cégeknek független szakértőkkel készített környezeti hatásvizsgálatokat kell benyújtaniuk, amikor engedélyt kérnek egy-egy lelőhelyen a kitermelés megkezdéséhez. A GM Kvanefjeld esetében többször, így 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben is beadott ilyet, ám eddig különböző hiányosságokra hivatkozva elutasították a grönlandi illetékesek.
Jelenleg hat bánya működik engedéllyel a szigeten: egy arany, egy vasérc, egy drágakő, két ólom- és cink, és egy, a Hold egyik legfontosabb kőzetalkotó ásványának számító ritkaföldfémet, az anortozitot kitermelő lelőhely. A kvanefjeldi koncessziót támogató kormánypárt szerint, ha a lelőhely megnyithatna, akkor Grönlandon több száz új munkahely létesülhetne, és több évtizeden át évi százmillió dollárokkal gazdagodhatna a helyi büdzsé, így növelve a függetlenséget Dániától.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Inuit Ataqatigiit (Az emberek közössége) azonban ellenzi a kitermelés megkezdését, mondván, nem éri meg a radioaktív és és egyéb mérgező hulladék miatt, amivel a bányászat járna. A kérdés egyébként korábban komoly koalíciós feszültséget okozott, a Siumit mögül ugyanis épp ennek támogatása miatt kihátráltak a 31 fős törvényhozásban 6 hellyel bíró Demokraták, a vezető kormánypárnak és szövetségeseinek pedig kisebbségi koalícióban összesen 12 hely maradt.
Ahhoz egyébként, hogy a kitermelést elindítsák, hatályon kívül kellene még helyezni azt a 2013-ban egy szavazattal elfogadott jogszabályt, amely határozottan tiltja a radioaktív ásványok bányászatát Grönlandon.
A választások előtt készült két idei közvélemény-kutatás az ellenzéki Inuit Ataqatigiit fölényes győzelmét jósolja, az eddig nyolc helyett 12-13 képviselői helyet szerezhetnek, míg a Simuit 8-9 mandátumot szerezhet. Amennyiben az előbbi összeáll a 3-4 hely megszerzésére taksált Demokratákkal, úgy a két párt egy fős többséggel tudna kormányt alakítani, meghiúsítva a kvanefjeldi koncessziót.
Ahogy arról korábban már lapunk is többször írt, a klímaváltozás miatt az északi sarkkör, így az 56 ezer lakosú Grönland is sok szempontból egyre inkább felértékelődik. A visszahúzódó jég miatt megnyíló kereskedelmi útvonalak egyre több globális játékost érdekelnek, s a klasszikus északi nemzetek, hatalmak mellett Kína és India is helyet követel magának az asztalnál. Egyesek már odáig is elmentek, hogy szerintük a térségben vívják meg a XXI. század hidegháborúját – nem hiába akarta Grönlandot megvenni Donald Trump is. S ha ennyire forrón még nem eszik a kását, az mindenesetre kétségtelen, hogy a kereskedelmi, bányászati lehetőségekkel párhuzamosan a katonai aktivitás is érezhetően nő a térségben.
