Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Az EU hadurakkal és zsoldosokkal néz szembe Afrikában

Szerző: | 2021. április 06., 19:23 | EU, Külföld

Charles Michel, az Eurőpai Tanács Elnöke Tripoliban tart sajtótájékoztatót. Fotó Charles Michel/Twitter

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Húsvét két napját Líbiában töltötte az Európai Tanács elnöke, ahonnan a szomszédos Tunéziába is ellátogatott. Charles Michel észak-afrikai látogatása természetesen nem előzmények nélküli és beleillik az EU új Afrika-politikájába. Ezen belül Líbiának kulcsfontosságú a szerepe, az instabil ország az emberkereskedelem és az ehhez kapcsolódó embercsempészet első számú terepe, az illegális migráció szereplőinek találkozási pontja.

HIRDETÉS - AIP

De az Európai Unió és Afrika kapcsolata nem csak az illegális migráció megfékezéséről szól. Az elmúlt hónapokban számos dokumentumot fogadtak el különböző uniós fórumokon, amelyeknek lényege, hogy az EU és Afrika kapcsolatának a segélyezés felől a fejlesztési célú együttműködés felé kell elmozdulni. Ennek a filozófiának a központi eleme, hogy ha egyenrangú partnerek megállapodásáról van szó, akkor már elvárásokat is meg lehet fogalmazni a másik fél felé.

Persze ahhoz, hogy ez ténylegesen működjön, még nagyon hosszú utat kell megtenni, jelenleg ott tartunk, hogy vajon a felek ugyanezt akarják-e. Ennek kiderítésére jó alkalom lesz az EU soros elnökségét betöltő Portuglia által májusra szervezett EU-Afrika-csúcs – a portugáloknak egyik legfontosabb célkitűzése ennek a folyamatnak a beindítása. Hogy a helyzetet érzékeltetni tudjuk, ahhoz látnunk kell, hogy jelenleg Afrikában több mint 390 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, míg a 18–24 évesek kevesebb mint 10 százaléka vesz részt valamilyen középfokú oktatásban vagy képzésben. És bár havonta több mint egymillió ember lép be a munkaerőpiacra, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérése alapján az összes afrikai foglalkoztatás 86 százaléka az informális szektorban, a fekete- vagy szürkegazdaságban történik.

A Európai Bizottság által márciusban bejelentett EU-Afrika stratégia kiemelten foglalkozik az egyenlőtlenségek elleni küzdelemmel, a fiatalok helyzetével és a nők szerepének erősítésével – mint az elvándorlás egyik fő motívumával. Az ezzel kapcsolatos EP-jelentés szerzője, a francia Chrysoula Zacharopoulou azt hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a minőségi oktatáshoz való hozzáférést, és a fiataloknak – különösen a nőknek és a lányoknak – a munkaerőpiacra való belépéshez szükséges készségeket.

„Afrika a sokszínűségével és az ugrásra kész tehetségével döntő szerepet játszik majd a világ jövőjében. Afrikai barátaink a szövetségeseink, és minden európainak meg kell értenie a partnerségünk jelentőségét és a benne rejlő lehetőséget. A Parlament a kapcsolatunk középpontjába az emberi erőforrásokat tenné, és a munkát az afrikai egészségügy megerősítésével kezdené. Afrikai zöld megállapodásban is gondolkoznunk kell. A sikerhez arra van szükség, hogy mind a 27 uniós tagállam szerepet vállaljon a partnerségben” – mondta a képviselő.

Az EU következő – már megkezdett – hét évének költségvetését a gazdaság zöldítése fogja meghatározni. Erre igyekszenek rávenni az afrikai partnereket is, főként azzal, hogy erre a célra lehet uniós beruházásokat remélni.  2019-ben csaknem 16,6 millió afrikait érintettek az extrém időjárási események, 195 százalékkal többet, mint 2018-ban. Az EP-jelentés szerint a képviselők szükségesnek tartják Afrika egyedülálló biológiai sokszínűségének és őslakos közösségeinek védelmét, valamint a nyersanyagok tisztességes és fenntartható kiaknázását. Utóbbinak nyomós indoka van: az EU Afrikából származó importjának ugyanis ez teszik ki a 49 százalékát.

Szintén az Európai Parlament jelentése tartalmazza, hogy az EU és Afrika új kapcsolatának középpontjában a menekültek és a bevándorlók méltóságának kell lennie, a bevándorlással kapcsolatban pedig meg kell osztani a felelősséget az európai célországok és az afrikai kiinduló országok között. Hangsúlyozták azt is, hogy garantálni kell a méltányos menekültügyi eljárásokat, és körkörös bevándorláspolitikát kell kialakítani, amely lehetőséget adna a képzett és szakképzetlen munkavállalók számára. Előbbin még folyik a vita – immáron hat éve -, utóbbinak pedig nincs még meg a jogi kerete és hiányzik hozzá a politikai egyetértés is.

Ugyanakkor a cikk elején említett diplomáciai folyamatok fontos mérföldkőnek tekinthetők. Míg azonban Líbia szétesése hetek alatt megtörtént, az ország belső rendjének megszilárdítása már sokkal hosszabb időt fog igénybe venni. Az áttörést a decemberi általános választásoktól várják, abban bízva, hogy az azt követően megalakuló új kormány vissza tudja szerezni az ellenőrzést az egész ország fölött. Charles Michel bejelentette, hogy a hónap végéig visszatér tripoli állomáshelyére az EU nagykövete.

Ezzel párhuzamosan – a további uniós támogatások kilátásba helyezéséért cserébe – azt követelte a Tanács elnöke, hogy minden külföldi harcos és katonai egység hagyja el az országot. A kép meglehetősen vegyes ebből a szempontból: Törökország és Katar támogatja a jelenlegi egységkormányt, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom és Oroszország pedig Líbia nagy részét ellenőrzése alatt tartó hadurat, Khalifa Haftart segíti pénzzel, fegyverrel és katonákkal is.

Azt azonban nagy biztonsággal kijelenthetjük, hogy minden Afrika felé irányuló törekvés felesleges, ha Líbiában a tíz éve tartó káoszon és polgárháborús helyzeten nem sikerül úrrá lenni.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Afrika, Európai Unió, líbia


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Ferber Katalin

Fotó: Az élet, meg minden

Árnyék podcast – Öngól

Pin It on Pinterest