A választás egyik legfontosabb kérdése volt, hogy vajon engedik-e, hogy egy kínaiak köthető cég ritkaföldfém bányát nyithasson a Zöld szigeten.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően az ellenzéki Inuit Ataqatigiit (Az emberek közössége) nyerte a grönlandi parlamenti választásokat. Az elérhető adatok szerint a politikai alakulat a szavazatok 37,42 százalékát – azaz 9912 választó voksát – szerezte meg, így 12 mandátumhoz jut a Dániához tartozó autonóm sziget 31 fős törvényhozói testületében. Az eddig kormánypárt se szerepelt le, a Simuit (Előre) egy plusz képviselői helyet szerezve 10 mandátummal bír majd az új parlamentben.
Ahogy arról lapunk beszámolt, az április 6-i választásnak komoly tétje volt: az, hogy vajon zöld utat kaphat egy hosszú évek óta dédelgetett bányászati program, amelynek hatásai nem csak a Zöld szigetként is ismert területre, de tulajdonképpen a teljes bolygóra is kihatással lehet. A Simuit ugyanis támogatja, hogy meginduljon a kitermelés a sziget délnyugati részén fekvő Kvanefjeld elnevezésű lelőhelyen, ami a jelenlegi ismeretek szerint a világ második legnagyobb ritkaföldfém tartalékaival, és jelentős mennyiségű uránnal is bír. Kvanefjelden 17, a digitális eszközök, mikrocsipek és fegyverek számára elengedhetetlen ritkaföldfémet találtak.
Kvanefjeld kitermelési jogai 2007 óta egy ausztráliai bejegyzésű cég, a Greenland Minerals (GM) tulajdonában vannak, ám a vállalat mögött kínai befektetők állnak. A grönlandi törvények szerint a bányászati cégeknek független szakértőkkel készített környezeti hatásvizsgálatokat kell benyújtaniuk, amikor engedélyt kérnek egy-egy lelőhelyen a kitermelés megkezdéséhez. A GM Kvanefjeld esetében többször, így 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben is beadott ilyet, ám eddig különböző hiányosságokra hivatkozva elutasították a grönlandi illetékesek. Jelenleg hat bánya működik engedéllyel a szigeten, köztük egy, a Hold egyik legfontosabb kőzetalkotó ásványának számító ritkaföldfémet, az anortozitot kitermelő lelőhely.
Ahhoz egyébként, hogy a kitermelést elindítsák, hatályon kívül kellene még helyezni azt a 2013-ban egy szavazattal elfogadott jogszabályt, amely határozottan tiltja a radioaktív ásványok bányászatát Grönlandon.
Egyelőre úgy áll a helyzet, az Inuit Ataqatigiit választási győzelmével a nyitás nem valószínű. A párt azért nem támogatja a projektet, mert szerintük nem éri meg a radioaktív és és egyéb mérgező hulladék miatt, amivel a bányászat járna. A politikai alakulatnak azonban koalíciós partnereket kell találnia a kormányalakításhoz. A korábbi kisebbik kormánypárt, a bányakoncessziót ellenző, ezért a Simuit mögül kihátráló Demokraták három mandátumot szereztek az új törvényhozásban, ami így még kevés a kormányalakításhoz. Az új parlamentnek két tagja lesz, a centrista-populista Naleraq-nak négy, míg a liberális-konzervatív Atassutnak két mandátuma lesz. Utóbbi nem valószínű, hogy koalíciót kötne a szeparatista Inuit Ataqatigiittal, mivel a dán liberálisok partnerének számít, és támogatja az uniót Dániával.
Ahogy arról korábban már lapunk is többször írt, a klímaváltozás miatt az északi sarkkör, így az 56 ezer lakosú Grönland is sok szempontból egyre inkább felértékelődik. A visszahúzódó jég miatt megnyíló kereskedelmi útvonalak egyre több globális játékost érdekelnek, s a klasszikus északi nemzetek, hatalmak mellett Kína és India is helyet követel magának az asztalnál. A nyugati hatalmak, kiegészülve Ausztráliával és Új-Zélanddal komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy többek között megakadályozzák a kínai előretörést a térségben. Hogy mennyire felértékelődött a régió, azt jól mutatja, hogy Grönland – története során először – a legújabb dán nemzeti stratégiában az első helyre került.
Egyesek már odáig is elmentek, hogy szerintük a térségben vívják meg a XXI. század hidegháborúját – nem hiába akarta Grönlandot megvenni Donald Trump is. S ha ennyire forrón még nem eszik a kását, az mindenesetre kétségtelen, hogy a kereskedelmi, bányászati lehetőségekkel párhuzamosan a katonai aktivitás is érezhetően nő a térségben.
