Szinte egyhangúlag hagyta jóvá a vietnámi nemzetgyűlés hétfőn Pham Minh Chinh miniszterelnöki kinevezését, ami az elkövetkező öt évre szól. Mindezzel párhuzamosan az elnöki székbe ül át az előző kormányfő, Nguyen Xuan Phuc, akinek a vezetése alatt az ország figyelemre méltó eredményeket ért el a koronavírus-járvány elleni harcban. Vietnámban így a pandémia kitörése óta mindössze 35-en haltak meg a járvány következtében, amit úgy sikerült elérni, hogy az ország már idejekorán felkészült a szükséges óvintézkedésekkel, melyeket szigorúan be is tartottak. Emellett Hanoi már a kezdetektől óriási hangsúlyt fektetett az emberek informálására, a rengeteg utcai plakát mellett folyamatosan tájékoztattak a távolságtartás fontosságáról.
De a gazdasági eredmények is kiemelkedők voltak: Hanoi ebben az időszakban csatlakozott a világ legnagyobb együttműködési szerződéséhez, a Regionális Átfogó Gazdasági Partnerséghez (RCEP), illetve írta alá az Európai Unióval a szabadkereskedelmi megállapodást (EVFTA) – ezek a szerződések kedvező feltételeket biztosítanak Vietnámnak, hogy még jobban bekapcsolódjon a világkereskedelembe.
Ami az új miniszterelnököt illeti, Pham Minh Chinh a két vietnámi háború között, 1958-ban született Thanh Hoa tartományban. Chinh úgy döntött, hogy ügyvédi pályára lép, és gyorsan csatlakozott a Vietnámi Kommunista Párthoz (VKP). Első fontosabb kinevezése még 1989-ben történt, amikor a bukaresti vietnámi nagykövetség első titkára lett. Megbízatásának lejárta után Chinh folytatta jogi tanulmányait, majd közbiztonsági miniszterhelyettes lett. Később Quang Ninh tartomány titkárává nevezték ki, amely az ország északkeleti tartományában található (a terület magában foglalja a Ha Long-öböl világörökség részét is), majd később a központi szervező bizottság vezetőjeként dolgozott.
Az elmúlt hónapok során azonban nem csak a miniszterelnöki és az államfői pozíció ügyében születtek fontos döntések. Január végén újra megválasztották Nguyen Phu Trong-ot a VKP főtitkárának, a vietnámi nemzetgyűlés (vagyis a parlament) elnöke pedig Vuong Dinh Hue lett. Közülük a miniszterelnöknek jelentős befolyása van a gazdasági fejlesztésekre, illetve a diplomáciai döntések végrehajtására, amit a kormányfő a 18 tagú Politikai Irodával (Politbüro) egyeztetve lát el.
Hogyan változhat most a vietnámi politika? Elemzők szerint Chinh és az új kormány továbbra is követni fogja Vietnám hosszú távú stratégiai céljait, külön hangsúlyt fektetve a gazdasági fejlesztésekre, a nemzetközi kereskedelemre, illetve a békés külpolitikai kapcsolatok előmozdítására. Az új miniszterelnök várhatóan a további reformokra fog összpontosítani, hogy átláthatóvá, korszerűvé és hatékonnyá tegye a közigazgatást, illetve csökkentsék a pazarlást és a felesleges bürokráciát. Chinh emellett ígéretet tett arra is, hogy az elkövetkező időszakban még nagyobb hangsúlyt fektetnek az emberi erőforrások fejlesztésére, jelentős előrelépést fognak elérni technológiai és innovációs területeken, ami egyben a digitális gazdaság fejlődésének hajtóereje is lesz.
Legalább ennyire fontosnak tekinti a kormány az infrastruktúra fejlesztését és a környezetszennyezés megszüntetését, ami egyre több problémát jelent az egy szélesebb középosztállyal rendelkező országban. A legfontosabb feladat azonban kétségtelenül az lesz, hogy a „piacorientált szocialista" gazdaságot alkalmassá tegyék arra, hogy teljesítse a februárban tartott 13. pártkongresszuson kitűzött célt, vagyis hogy a bruttó hazai termék növekedése elérje a 6,5-7 százalékot (az elmúlt öt évben a gazdasági növekedés átlagosan évi 5,9 százalékos volt). Habár az elkövetkező időben sok nehézség vár Vietnámra, a szakértők úgy látják, Chin és az új vietnámi kormány rendkívül elkötelezett, hogy az elkövetkező 5 évben vonzó országgá tegyék Vietnámot a nemzetközi befektetők számára.
