Egy vezető kínai szakértő elismerte, messze van a Covid–19 elleni oltásaik hatékonysága az mRNS oltásokétól

Egy vezető kínai szakértő elismerte, messze van a Covid–19 elleni oltásaik hatékonysága az mRNS oltásokétól

Újonnan érkezett kínai Sinopharm koronavírus elleni vakcinák Tóth Imre veszprémi háziorvos Ördögárok utcai orvosi rendelőjében 2021. március 4-én (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A kínai koronavírus elleni oltások „nem nyújtanak különösebben magas védettséget” – idézi az AP Kao Fu [Gao Fu], a Kínai Betegségellenőrzési Központ igazgatójának egy szombati konferencián, a dél-nyugat kínai Csengdu városában elhangzott szavait. Kao a Sinovac és a Magyarország számára is milliós tételben szállított a Sinopharm vakcinájából – említette előadásában. Megoldásként beszélt az adagolás, illetve az oltási idők módosításáról, valamint az ismétlő oltások számának emeléséről. De az is felvetődött, hogy keverik a vakcinákat.

Kao arról is beszélt a konferencián, hogy jelenleg azt mérlegelik, hogy a hagyományos technológián alapuló kínai megoldás mellett más technológiájú oltásokat is használjanak. A cikkből az is kiderül, hogy már Kínában is elkezdték az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésével kapcsolatos munkákat, azt azonban egyelőre nem tudni, ezek a munkálatok hol tartanak éppen. 

Mindez arra utal hogy Peking – amely több százmillió kínai vakcinát értékesített a világban – felhagy az mRNS-alapú vakcinák kritizálásával, nevezetesen azzal, hogy megkérdőjelezi azok biztonságosságát és hatékonyságát.

Nem konkrétan arról van szó, hogy a kínaiak rossz munkát végeztek volna az oltóanyag kifejlesztése során, hanem arról, hogy az elölt víruson, valamint az adenovíruson alapuló oltás hatékonysága messze van az újonnan kifejlesztett mRNS-alapú oltásokétól.

Hatékonysága a szintén elölt vírusra építő influenza oltáséval egyezik meg, vagyis 50 százalék körüli, szemben az mRNS-alapú vakcinák 90 százalék feletti hatékonyságával, legalább is több helyen is, például Brazíliában erre jutottak a kutatók.