Az emberek hallatták a szavukat – így kommentálta a grönlandi választási eredményt a győztes párt, az Inuit Ataqatigiit (IA – Az emberek közössége) elnöke. A 34 éves Múte Inequnaaluk Bourup Egede ezzel a voksolás legfontosabb kérdésére utalt, vagyis arra, hogy zöld utat kaphat-e egy ritkaföldfémeket és uránt kitermelő bányászati program, amelynek hatásai nemcsak Grönlandot érintik, hanem tulajdonképpen az egész Föld bolygóra nézve is következményekkel jár. Ahogy arról korábban beszámoltunk, mivel a szeparatista, baloldali nacionalista Inuit Ataqatigiit ellenzi a kitermelést a sziget délnyugati részén fekvő Kvanefjeld (Kuannersuit) nevű lelőhelyen, a kérdés egyelőre eldőlni látszik. Nem valószínű, hogy megnyílik a sziget hetedik bányája.
Hogy mennyire egyértelmű a választók üzenete, jól mutatja, hogy az eddig kormányzó szociáldemokrata Siumut (Előre) 1979 óta mindössze másodjára kényszerül ellenzékbe. Az 56 ezres lakosú Grönlandon 26 486-an szavaztak érvényesen április 6-án: az IA 37,42, míg a Siumut 30,1 százalékot szerzett. Így előbbinek 12, utóbbinak 10 képviselője lesz a 31 fős új törvényhozásban. Az IA a centrista-populista Naleraq 4 mandátumával koalícióban tudja igazgatni a „zöld szigetet”.
A bányászat Grönlandon nem régi jelenség, csupán az elmúlt években nyíltak meg az első tárnák. Jelenleg egy arany-, egy vasérc-, egy drágakő-, két ólom- és cink-, illetve egy – a holdi kéreg egyik kőzetalkotó ásványának számító ritkaföldfémet – anortozitot kitermelő lelőhelynek van engedélye a Dániához tartozó autonóm szigeten. A kivitelezők leginkább nyugati cégek, de a kínaiaknak is van koncessziója Grönlandon. A bányászati vállalatoknak a kitermelés megkezdéséhez szükséges engedélyhez független szakértőkkel készíttetett környezeti hatásvizsgálatokat kell benyújtaniuk, a radioaktív ásványok bányászatát pedig határozottan tiltja egy jogszabály.
Az egyetlen ritkaföldfémbányát egy kanadai cég, a Hudson Resources működteti Godhavn (Qeqertarsuaq) környékén, az úgynevezett „fehér hegyen”. A konzorciumnak Grönland is részvényese, nagyjából 20 százalékban, a források egy részét az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelezte meg. A kitermelést 2018. december elején kezdték meg, akkor ez a második működő bánya volt a szigeten. A Hudson 30 + 20 évre kapott kitermelési jogokat, jelenleg évi 200 ezer tonna anortozitot bányásznak, ami legfeljebb évi 500 ezerre tornázható fel.
Szakértők szerint a fjordon található lelőhely nagyjából száz évre elegendő nyersanyagot biztosít. Az anortozitot többek között üvegszál és üveggyapot gyártásában használják fel, de a konzorcium alumíniumolvasztással, cement- és festékgyártással, de papírmarással foglalkozó vállalatokkal is tárgyal az ásvány felhasználásáról.
Kvanefjelden 17-féle, a digitális eszközök, mikrocsipek és fegyverek gyártásában elengedhetetlen ritkaföldfémet bányászhatnának, amellyel Grönland a nyugati világ legjelentősebb kitermelőhelye lehetne. A koncessziós jogok 2007 óta egy ausztráliai bejegyzésű cég, a Greenland Minerals (GM) tulajdonában vannak, ám a vállalat mögött kínai befektetők állnak. Kínában egyébként jelentős ritkaföldfém-kitermelést végeznek. A GM Kvanefjeld esetében többször, így 2015-ben, 2018-ban és 2019-ben is beadott hatásvizsgálatot, ám azokat eddig különböző hiányosságokra hivatkozva elutasították a grönlandi illetékesek. A következő konzultációs időszak 2021. június 1-jén zárulhat le.
A GM közleményben reagált a grönlandi parlamenti választás eredményére. Ebben hangsúlyozták, kitermelésük a ritkaföldfémekre irányulna, az uránnal nem foglalkoznának. Az Inuit Ataqatigiit ugyanis a radioaktív és egyéb mérgező hulladék miatt ellenzi a kitermelés megkezdését. „Nemet mondunk az uránbányászatra” – jelentette ki a Egede.
– A radioaktív összetevőt nagyon részletesen tanulmányozták a világ vezető szakértői, és aláírták, hogy nem merül fel ezzel kapcsolatos környezeti probléma, sem a helyi közösséget, sem a munkavállalókat nem veszélyezteti – írja ezzel szemben az ausztráliai bejegyzésű vállalat. John Mair ügyvezető igazgató szerint cégük eddig 100 millió dollárt költött a kitermelés előkészületeire, illetve arra, hogy bizonyítsa, kínai partnere, a Shenghe Resources Holding biztonságos feldolgozási technológiákat fog alkalmazni.
A GM egyébként nem adja fel. Most azzal számolnak, hogy a 2020-as évtized közepén kezdhetik meg a kitermelést. Mair bízik abban, hogy politikai okokból nem állítják le a beruházást, az ugyanis „nem tűnne pozitív lépésnek a nemzetközi befektetői közösség szemében.” Egyes elemzők szerint ugyanakkor az Egyesült Államok, Kanada és skandináv szövetségeseik mindent megtesznek azért, hogy a kínaiaknak ne teremjen sok babér az északi sarkkörön.
A választási eredmény ismeretében lapunk is megkereste az Inuit Ataqatigiit. Mivel a párt ellenzi a kvanefjeldi bánya megnyitását, arra voltunk kíváncsiak, kormányra kerülésük után mi lesz a projekttel. Arról is érdeklődtünk, hogy a klímaváltozás árnyékában hogyan őriznék meg a sziget törékeny ökoszisztémáját. Érdekelt volna minket az is, hogy mit gondolnak a globális hatalmak egyre nagyobb térségi aktivitásáról. Lapzártánkig azonban nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/16. számában jelent meg, április 16-án.
