Bécsben megmentik a műtüdőre kerülő covidos betegek háromnegyedét

Bécsben megmentik a műtüdőre kerülő covidos betegek háromnegyedét

ECMO-berendezés az AKH Wien intenzív osztályán (Fotó: AKH Wien/Fehringer)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

A világ élvonalában van az osztrák főváros egyetemi kórháza (AKH, vagyis Allgemeines Krankenhaus): a súlyos Covid-fertőzés miatt műtüdő-kezelésre szoruló betegek háromnegyede túléli a betegséget. A bécsi egyetemi kórház már a koronavírus-járvány előtt is az akut tüdőelégtelenséget kezelő szakmai központnak számított.

2020 januárja és 2021 áprilisa között az AKH-ban 87 Covid-19-fertőzöttnél kellett ECMO – úgynevezett műtüdő – kezelést alkalmazni. A betegek átlagéletkora 57 év volt és átlagosan 16,5 napot töltöttek műtüdőn. A 28 napos mortalitási rátájuk 25,4 százalék volt, vagyis 61 páciens életét a súlyos állapot ellenére is meg tudták menteni.

A „The Lancet” tudományos folyóirat 2020 októberében jelentetett meg egy tanulmányt a világszerte alkalmazott ECMO-kezelések sikerességéről. A cikk kiemeli, hogy a műtüdő-kezelést kapó betegek mortalitási rátája világszerte átlagosan 40 százalék körüli, így az, hogy az AKH-ban az ilyen betegek csupán 25 százalékán nem tudnak már segíteni, kimagasló eredmény.

ECMO-kezelést (extrakorporális membrán oxigenizáció) akkor alkalmaznak, ha a koronavírusos páciensnek már a lélegeztetőgép sem elég. Ilyenkor egy gép veszi át a tüdő – és szükség esetén – a szív feladatát és a membrán oxigenátor a testen kívül látja el a beteg vérét oxigénnel és szűri ki belőle a szén-dioxidot. Az eljárásnak köszönhetően a beteg szervezete időt kap a regenerációra, vagy áthidalható a tüdőátültetésig lévő idő.

Az ECMO-kezelés speciális tudással rendelkező kardiológusokból, orvosokból és intenzíves ápolókból álló csapatot igényel. A beteget a nyaki vagy az ágyéki vénába beültetett katéteren keresztül kötik rá a berendezésre. A kanülök megfelelő gondozása, a véralvadás szabályozása, és annak eldöntése, hogy kinél, mikor kezdjék el és állítsák le a kezelést, mind-mind óriási szaktudást és tapasztalatot igényel. Az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek száma korlátozott. Az AKH és a hozzá tartozó orvosi egyetem, a MedUni Wien intenzív terápiás osztályain egyszerre huszonöt beteg számára tudnak ilyen kezelést biztosítani, ami maximálisan kimeríti a rendelkezésre álló kapacitásokat.