Számos ország, köztük az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Kína is új klímacélokat jelentett be a Föld napja alkalmából megrendezett, amerikai kezdeményezésű virtuális klímacsúcson. Több határozott lépést követelt a világ vezetőitől a klímaválság elleni küzdelemben António Guterres ENSZ-főtitkár.
Guterres szerint globális koalícióra van szükség ahhoz, hogy az évszázad közepéig elérhetővé váljon a karbonsemlegesség, írja az MTI.
Joe Biden amerikai elnök közölte, hogy országa 2030-ig minimum 50 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. „Ezek a lépések legkésőbb 2050-ig nettó nulla kibocsátásra fogják átállítani az Egyesült Államok gazdaságát” – szögezte le, hozzátéve, hogy cselekedni kell mielőbb a klímakatasztrófa legsúlyosabb következményeinek elkerülése érdekében.
Szuga Josihide japán miniszterelnök bejelentette, hogy országa 2030-ig 46 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2013-as szinthez képest. Japán korábban mindössze 26 százalékos csökkentést ígért. A szigetország 2050-ig szeretne karbonsemlegessé válni.
Justin Trudeau kanadai kormányfő is ismertette új, ambiciózusabb célkitűzéseit, amelyek szerint országa az évtized végéig 40-45 százalékkal csökkentené a kibocsátást a 2005-ös szinthez képest. A cél a klímasemlegesség elérése 2050-re.
Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy 2035-ig legalább 78 százalékkal szeretné csökkenteni országának károsanyag-kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Kiemelte: az éghajlatváltozás elleni küzdelem több erőfeszítést követelt a nemzetközi közösségtől.
Angela Merkel német kancellár üdvözölte az Egyesült Államok által bejelentett új klímacélokat, kiemelve, „ez fontos jelzés a nemzetközi közösségnek és Washington elkötelezettségét mutatja”.
Emmanuel Macron francia elnök hangsúlyozta, hogy a szén-dioxid-kibocsátás globális beárazása nélkül elképzelhetetlen a zöld átmenet. Mint mondta, nemzetközi szabályozásra, a pénzügyi rendszer alapjaiban történő átalakítására van szükség, és arra, hogy a befektetések és a kereskedelem költségeinek meghatározásakor a környezetvédelmet is figyelembe vegyék.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy az ipar mellett az épületekre és a közlekedésre is ki fogja terjeszteni az Európai Unió a jövőben a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelmi rendszerét.
Hszi Csin-ping kínai elnök is nagy ígéretet tett: Peking a szénfelhasználás csökkentésébe kezd a 2026 és 2030 közötti időszakban, illetve jelezte, hogy készek együttműködni az Egyesült Államokkal a klímaváltozás elleni küzdelemben. A csütörtöki bejelentés szerint Kína energiamixében idén 56 százalék alá kívánják leszállítani a szénalapú energiatermelés részesedését, de az országban – a világ nagyobb gazdaságai közül szinte egyedül – még napjainkban is adnak ki engedélyeket újabb széntüzelésű erőművek építésére.
Egyes szakértők szerint a békülékeny hangnem azt is jelezheti, hogy Hszi valamelyest javítani szeretne a Peking és Washington közötti egyre feszültebb viszonyon.
Vlagyimir Putyin orosz államfő kiemelte, hogy Moszkva kész kedvezményeket adni a tiszta technológiákba befektető külföldi vállalatoknak, és nemzetközi együttműködést javasolt a károsanyag-kibocsátás valamennyi típusának nyomon követésében.
Az amerikai elnök negyven ország vezetőjét hívta meg a csütörtökön kezdődő, kétnapos, virtuális találkozóra, amelynek célja a novemberi ENSZ-klímakonferencia előkészítése és a gazdasági nagyhatalmak meggyőzése az ambiciózusabb klímavédelmi célkitűzések nélkülözhetetlenségéről. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint Kína, az Egyesült Államok, India és Oroszország a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók a világon.
A Meteorológiai Világszervezet januárban figyelmeztetett, hogy a globális átlaghőmérséklet akár 3-5 Celsius-fokkal is emelkedhet ebben az évszázadban, ha nem tesznek sürgősen lépéseket a klímaváltozás megfékezésére.
