Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Valóban csak ott szükséges a tesztelés, ahol nincs elég oltóanyag?

Szerző: | 2021. április 22., 15:16 | Külföld

Oltásra várakozók a Magyar Honvédség oltóbuszánál a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktabájon 2021. április 22-én (Fotó: MTI/Vajda János)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Azért nem szükséges Magyarországon Ausztriához hasonlóan nagy számban tesztelni, mert van elég oltóanyag – indokolt a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Ennek az érvelésnek több, magas átoltottsággal rendelkező ország gyakorlata és több szakértői vélemény is ellentmond. A szakemberek szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy pusztán az átoltottság növekedése elegendő lesz a járvány megfékezésére.

HIRDETÉS - AIP

Ausztriában azért tesztelnek sokat, mert nincs elég oltóanyag, mondta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón arra a kérdésre, hogy tervez-e a kormány Ausztriához hasonló tömeges teszteléseket.

HIRDETÉS
HIRDETÉS - 8

A miniszter azzal indokolt: nem a teszt, hanem az oltás a megoldás a járványhelyzetre, és ha van oltóanyag, nincs szükség tesztelésre. Mondta mindezt azon a napon, amikor Magyarország az első helyre lépett lakosságarányosan a halottak számában az egész világot tekintve.

A gulyási érvelésnek viszont a legtöbb, Magyarországnál átoltottabb ország tesztelési politikája ellentmondani látszik: jelenleg Izrael, Málta, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság is előrébb jár a legalább egy oltást felvett népesség arányát nézve, mint Magyarország. Ennek ellenére ezeknek az országoknak a többségében továbbra is többet tesztelnek, mint Magyarországon. Egyes esetekben ez a különbség kiugró.

Izraelben az Our World in Data utolsó rendelkezésre álló adatai szerint a teljes népesség 62 százaléka kapott legalább egy oltást, az Egyesült Királyságban ez az arány 48,5 százalék, Máltán 44 százalék, az Egyesült Államokban 39,5, míg Magyarország 35 százalék közelében jár.

Ha rápillantunk az ezer lakosra jutó elvégzett Covid-tesztek hét napos gördülő átlagára, azt látjuk, hogy az Egyesült Királyságban a magyarországinál jóval magasabb oltottság ellenére továbbra is intenzíven tesztelnek: hét napos gördülő átlagban több, mint négyszerese a tesztek száma a magyarországinak, az elmúlt hét adata 13,81 teszt ezer lakosra, szemben az akkori magyarországi adattal, 3,2-vel. Izrael esetében ez a különbség kisebb, az utolsó adat 4,62, szemben a magyarországi 2,71-gyel, és az izraelihez hasonlóak az arányok Máltán is. Az Egyesült Államokban hasonlóak a tesztelési arányok, mint hazánkban. Ráadásul az összes említett országban kedvezőbbek a járványadatok, mint nálunk.


Az adatokból látható, hogy kevésbé átoltott országok is eltérő stratégiát követnek. Ausztria esetében az adatokból is kitűnik, hogy a járványkezelés az intenzív, tömeges tesztelés mellett tette le a voksát: az ezer főre jutó tesztek hét napos gördülő átlaga az Egyesült Királyságénak is csaknem háromszorosa, a magyarországinak pedig majdnem tizenháromszorosa.

Ezzel szemben Németországban, Ausztriához hasonló, 20 százalékot átlépő oltottság mellett az utolsó adat szerint még a magyarországinál is kevesebbet tesztelnek.

Az osztrák tesztstratégia mögött az a megfontolás áll, hogy a rendszeres tömeges tesztelés kiszűrheti a tünetmentes fertőzötteket, akiket így időben el lehet különíteni, és ezzel meg lehet szakítani a fertőzési láncot. A fertőzési számokból egyelőre az derül ki, hogy a jóval kevésbé átoltott Ausztriában minden valószínűség szerint kevésbé terjed a járvány, mint Magyarországon, hiszen sokkal intenzívebb tesztelés mellett is jóval kisebb volt a napi új pozitív esetek száma, mint Magyarországon. Ez a járvány csúcsán, március végén volt a legszembetűnőbb, akkor az egymillió főre jutó napi új esetek hét napos gördülő átlaga Magyarországon 957 volt, Ausztriában 364, miközben Ausztriában akkor is tízszer annyit teszteltek, mint Magyarországon. A járvány lefelé szálló ágában ez a különbség csökken:

Több szakember szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy pusztán oltásokkal rövid időn belül megállítható-e a járvány terjedése – ezekben a véleményekben közrejátszanak az új, a korábbinál agresszívabb mutációkkal kapcsolatos aggodalmak is. A szakértők gyakran kiemelik a távolságtartás és a tesztelés fontosságát az oltások mellett.

Larry Brilliant epidemiológus, aki a hetvenes évek közepén elévülhetetlen érdemeket szerzett a járványos gyermekbénulás megfékezésében, az elmúlt egy évben pedig többször is helyesen jósolta meg a pandémia alakulását, a tömeges tesztelést nevezte meg az egyik megoldásként.

Brilliant szerint az újabb és újabb variánsok felülírják a megfelelő védettségről szőtt álmainkat, a mutációk könnyen kikerülhetik a védőoltás jelentette védelmet is, a nem beoltott milliárdnyi szervezetben pedig gond nélkül alakulhatnak ki az új változatok. A tudós ennek ellenére optimistán nyilatkozott, véleménye szerint ugyanis, ha megfelelő mennyiségű vakcinát tudunk felhalmozni, kellő mennyiségű pénz áll rendelkezésre a vírus elleni küzdelemhez, valamint tömegesen tesztelünk, és hatékonyan lenyomozzuk a fertőzés útját, akkor, ha legyőzni nem is, kordában tartani sikerülhet a járványt.

Így vélekedett korábban Kemenesi Gábor is. A víruskutató nemrég az iskolanyitás kapcsán arról írt: a járvány igenis megállítható korlátozásokkal, amennyiben az megfelelő diagnosztikai és járványügyi háttérrel párosul (kiemelt tekintettel a tesztelés, kontaktkutatás és izolálás hármasára). – Ha ehhez a társadalom jó tájékoztatása, az emberek odafigyelése és a vakcinák kellő mértékű bevetése párosul, az egy komoly győzelmet jelenthet. Ezt látjuk a jelenlegi adatokból a világból – írta a szakember.

Zoya Katarova biológus pedig csütörtökön nyilatkozott úgy a 168 Órán futó Keljfeljancsinak, hogy szerinte nem elég az átoltottság ahhoz, hogy megfékezzük a járványt.

– Ezt a járványt kizárólag egy módszerrel, csak oltással nem lehet kiirtani. A szociális távolságtartást is be kell iktatni – mondta. Kiemelte, szerinte az, hogy hazánkban magas az átoltottság, és hogy ennyire magas a halálozás, egy olyan paradoxon, amit kötelező lenne megmagyarázni. – Ausztráliában 1 százalék az oltottság, de a halálesetek száma január 31. óta nulla. A vírus terjedésének a csökkentése főként az átoltottság és a távolságtartás függvénye. Én nem azt látom az utcán, hogy az emberek ezt betartanák –mondta Zoya Katarova, aki kitért arra is: a vakcina a halálos kimeneteltől 100 százalékban megvédhet, de a vírus terjedését nem tudja biztosan gátolni, hiszen mindenki máshogy reagál az oltásokra, ezért lenne fontos a továbbiakban is a szociális távolságtartás.

HIRDETÉS - AIP

Címkék: Gulyás Gergely, koronavírus, koronavírus-járvány, koronavírus-oltás, tesztelés, tömeges tesztelés


HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Hirdetés

HIRDETÉS

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS - AIP

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet meg minden podcast – Jordán Ferenc

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Jordán Ferenc (Fotó: Az élet, meg minden)

Árnyék podcast – Vörös tér, Budapest

Pin It on Pinterest