Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a rendkívül ritkán előforduló vérrögképződés esetek ellenére az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait – adta hírül az MTI az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pénteki közlése alapján.
Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség a Vaxzevria névre keresztelt oltóanyag folyamatban lévő vizsgálatának részeredményeit ismertető közleményében kiemelte: a brit-svéd gyógyszergyártó és az Oxfordi Egyetem vakcinája hatásos ellenszer a koronavírussal szemben.
A Vaxzevria előnyei minden felnőtt korosztály esetében meghaladják a kockázatokat. Az oltóanyag esetleges mellékhatásának kockázata nem emelkedik az életkor függvényében. A rendelkezésre álló adatok szerint a vakcina legkevesebb 80 százalékos hatékonyságot mutat – közölték.
Az EMA azért végez rendkívüli vizsgálatot, mert március elején és azóta több ország bejelentette: elővigyázatosságból ideiglenesen felfüggesztik az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több olyan esetet is jelentettek, amikor vérrög képződött a beoltottak szervezetében. A korlátozást egyes országok azóta feloldották, mások megerősítették.
Közleményében az uniós ügynökség kiemelte: a vérrögképződéssel járó megbetegedés, amely a trombociták számának alacsony számával áll összefüggésben, néhány esetben, eddig igen alacsony arányban fordult elő az AstraZeneca cég termékével beoltottak körében. Ilyen mellékhatás a becslések szerint 100 ezer beoltottból legfeljebb egy esetben fordulhat elő. Azoknak, akik tüneteket észlelnek, azonnal orvoshoz kell fordulniuk – húzták alá.
Azt is közölték, hogy a kockázatértékelő bizottság továbbra is azt javasolja, hogy a vakcina ismétlő oltását az első adag beadását követő 4. és 12. hét között adják be. Az értékelés alátámasztja, hogy az AstraZeneca vakcinája biztonságos, és hatékonyan képes megelőzni a koronavírus okozta betegséget, csökkenti a kórházi kezelés és halálesetek kockázatát – tették hozzá.
Az Európai Gyógyszerügynökség április elején döntött úgy, hogy Vaxzevria oltóanyag esetében a vérrögképződés esetleges veszélyét fel kell tüntetni a vakcina „nagyon ritka mellékhatásaként”.
Az uniós gyógyszerügynökség vizsgálatot folytat a vérrögképződéses esetek, illetve az ez idáig uniós használatra engedélyezett valamennyi vakcina, köztük a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson oltóanyagai esetleges mellékhatásainak kiderítésére.
Eközben a Telex német kutatókra hivatkozva arról ír, hogy a brit-svéd vakcina két összetevője, az adenovírus és egy kálciummegkötö elem okozhat súlyos problémát túlzott immunválasz kiváltásával.
Mint írják, Európában eddig nagyjából kétszáz olyan esetet jelentettek, amikor az AstraZeneca-vakcinázás után vérrögök jelentek meg, és alacsony vérlemezkeszám alakult ki a beoltottakban.
Nagyjából öt héttel ezelőtt kezdte vizsgálni az AstraZenecát a németországi Greifswaldi Egyetemi Kórház Immunológiai és Transzfúziós Orvostudományi Intézete is, és a vezető kutató, Andreas Greinacher szerint megtalálták a vérrögösödés okát és feltárták a folyamatát. Greinacher szerint az alacsony vérlemezkeszámot az oltóanyagban található adenovírus okozza. A német kutató feltételezi, hogy ez nemcsak az AstraZenecára jellemző, hanem minden olyan oltóanyagnál előfordulhat, amelyik adenovírust tartalmaz. Ilyen oltóanyag még az AstraZeneca mellett a Szputnyik V és a Johnson & Johnson. Greinacher már meg is egyezett az utóbbival, hogy ezt a vakcinát is vizsgálják majd.
Magát a vérrögösödést egy több fázisból álló autoimmun-roham okozza, illetve a rögösödésben az AstraZeneca egy másik alkotóeleme is szerepet játszik a kutatás szerint. Ez az úgynevezett EDTA, ami egy kalciummegkötő ágens és stabilizátor.
Ennek az előfordulása a kutatók szerint azonban nagyon ritka. Bár a folyamatot nagyjából feltárták, arra még nincs válasz, hogy miért inkább a fiatalok esetén alakul ki trombózis, és hogy miért inaktiválódik bennük egyszerre az immunrendszer több beépített fékje.
Greinacher szerint az AstraZeneca oltását biztonságosabbá lehetne tenni, ha az oltóanyagból kivennék az EDTA-t, de megjegyezte, mivel nem ez a szakterülete, nem tudja, hogy mennyire fontos alkotóelem ez az anyag.
