Nem beszélhettek egymás közt sem magyarul a Profi áruházlánc sepsiszentgyörgyi üzletében az alkalmazottak, mert ez zavarta a bolt román nemzetiségű ügyvezetőjét – derült ki egy sajtótájékoztatón, melyet a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat tartott szerdán Erdélyben. A civil szervezet az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) fordult az ügyben
A Székelyhon tudósítása szerint az üzlet több alkalmazottja panaszt tett a megkülönböztető bánásmód miatt. Az alkalmazottak arról beszéltek, a román üzletvezető már kinevezése első napján utasította a dolgozókat, hogy egymás között ne beszéljenek magyarul, sőt a beszámolók szerint előfordult, hogy a vásárlókra is rászólt, ha magyarul beszéltek.
Arra hivatkozott, hogy „Romániában élünk, itt románul beszélünk”. Annyira elviselhetetlen volt a légkör, hogy március óta hét alkalmazott is felmondott. A panasztevők közül egy vállalta, hogy átadja a jogvédelmi szolgálatnak az adatait, felhatalmazva őket, hogy hivatalosan eljárjanak az ügyben. Akik még az üzletben dolgoznak, nem vállalták a nevüket, attól tartva, hogy elveszítik a munkahelyüket. Benkő Erika, a Szolgálat munkatársa elmondta, alaposan körbejárták az ügyet, írtak az üzletlánc országos vezetőségének, kérve, hogy váltsák le az üzletvezetőt, helyezzék át olyan térségbe, ahol nem találkozik magyarokkal, hiszen szemlátomást zavarja a magyar nyelv használata.
Az üzletlánc tulajdonosainak is jelzik, hogy a többnyelvű térségben a magyar nyelvnek létjogosultsága van, a sikeres üzletpolitika alapja, hogy a vásárlót anyanyelven szólítsák meg, és hogy az alkalmazottakat ne korlátozzák az anyanyelvhasználatban. Az alkotmány szavatolja az anyanyelvhasználatot, ugyanakkor törvény kifejezetten tiltja, hogy bárkit a nemzetisége, az anyanyelve, a vallása, bármilyen kisebbségi hovatartozása alapján diszkriminálni lehessen – szögezte le Benkő Erika.
Hozzátette, abszurd arra kötelezni a magyar nemzetiségű alkalmazottakat, hogy egymás között is románul beszéljenek, csak azért, mert Romániában élnek, és az üzletvezető értse, miről társalognak. Csapdahelyzet, amikor úgy kell fellépnie az alkalmazottnak a munkahelyi diszkrimináció ellen, hogy közben a megélhetése kerülhet veszélybe, ezért kell a cégek olyan nyelvpolitikát kidolgozzanak, amely elejét veszi a hasonló helyzeteknek. Benkő Erika hangsúlyozta, dicséretes, hogy az alkalmazottak segítséget kértek, és nem hunyászkodtak meg.
