Legalább 122 palesztin, köztük 31 gyerek életét követelték hétfő óta azok a légicsapások és tüzérségi támadások Gázában, amelyeket az izraeli hadsereg indított, hogy megtörje a Hamász és az Iszlám Dzsihád erőt. Ezért palesztin családok százai menekültek már a gázai övezet északi részén lévő, az ENSZ által működtetett iskolákba, hogy megmeneküljenek az izraeli tüzérségi támadásoktól.
Ám a konfliktus az izraeli oldalon is sorra szedi az áldozatait, ahol eddig 8 civil és egy katona vesztette életét, többnyire a Gázai övezetből érkező rakétaeső következtében. Eközben mindkét fél egyre magabiztosabb kijelentéseket tesz: míg Iszmáil Hanije, a Hamasz vezetője azt nyilatkozta, hogy a mostani események után új erőegyensúly van kialakulóban és nem adják fel az ellenállást, addig Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelezte, hogy addig folytatják a Hamasz elleni akciót, míg szükséges, amelynek most nagy árat kell majd fizetnie.
Az persze mindenki számára egyértelmű, hogy az izraeli hadsereg továbbra is óriási erőfölényben van és a Hamász az otthon eszkábált rakétáival nem sokra megy az izraeli Vaskupolával szemben még akkor sem, ha az utóbbi napokban a gázai fegyveresek tömeges rakétaindításokkal próbálták áttörni az izraeli védelmet.
Arra viszont alighanem senki sem számított, hogy a gázai események óriási felfordulást okoznak Izraelben. Emlékeztetőül: miután Jeruzsálemben zavargások törtek ki amiatt, hogy az izraeli hatóságok ki akartak telepíteni egy palesztin családot, több városban is lázongások kezdődtek. Lod városában köveket dobáltak zsidó otthonokra, iskolákra és zsinagógára, majd később megtámadtak egy kórházat. A lázongókra ezután rálőttek, akik közül egy személy meg is halt. Sokatmondó, hogy ezek után Lod polgármestere felszólította Netanjahut, hogy küldje a határőrséget a városba, mert az ország már közel áll egy polgárháborúhoz. Az izraeli kormányfő kedden aztán szükségállapotot is hirdetett a városban, ami 1966 óta az első alkalom volt, hogy Izrael egy arab közösség felett szükségállapotot rendelt el.
Hasonló forgatókönyv játszódott le Beér-Sevában, Rahatban, Ramlában, Nászirijjában, Tiberiasban, Haifában és Acre-ben, nem is beszélve Jeruzsálemről, ahol továbbra sem nyugszik a helyzet. Az eddigi híradások szerint ráadásul már tíz palesztin tüntető vesztette életét Ciszjordániában, 500-an pedig megsérültek, mikor összecsaptak az izraeli biztonsági erőkkel. És akkor még ott vannak az izraeli szélsőségesek is, akik szintén kivették részüket a konfliktusból: Bat Yam-ban zsidó szélsőségesek például arab boltokat támadtak meg, valamint megvertek járókelőket és egy motorost, akit egész egyszerűen csak arabnak hittek.
Mindeközben első ránézésre úgy látszik, hogy a mostani háború elsősorban Netanjahunak kedvez. Mint ismert, az áprilisi választásokon a Likud söpörte be a legtöbb szavazatot, azonban ez nem volt elegendő ahhoz, hogy az izraeli kormányfő pártja a szövetségeseivel együtt többséget teremtsen a kormányának a Kneszetben. Ezért a választások második helyezettje, a Jaír Lapid által vezetett Van Jövő (Jes Átid) tárgyalásba kezdett a korábban a Likudból kiszakadt, Naftáli Benet által vezetett Jobbra (Jamina) párttal, a tervek szerint rotációs alapon váltották volna egymást a kormányfői tisztségben. Azonban Benet most jelezte, hogy mégsem lesz részese ennek a koalíciónak, így gyakorlatilag minimálisra csökkent annak az esélye, hogy Izrael elkerüljön egy újabb választást. Ez pedig egyértelműen Netanjahunak kedvezhet, aki – miközben folyik ellene a büntetőper egy korrupciós ügy miatt – így nem csak tovább maradhat a miniszterelnöki poszton, hanem még meg is erősödhet a pártja a választásokig.
Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy Netanjahunak könnyű dolga lesz a jövőben. Ciszjordániában már jó ideje olyannyira forrnak az indulatok, hogy ősszel még a terület annektálását is le kellett állítani, amit a Trump-féle „évszázad üzlete” tett volna lehetővé. Izraeli szakértők már akkor jelezték, hogy óriási biztonsági kockázatot jelentene ez a lépés, ami nem csak a rendvédelmieket, hanem a zsidó telepeseket is veszélyeztetné. Helyi tudósítók szerint mostanra egyre forróbb a helyzet Ciszjordániában, ahol a jeruzsálemi és a gázai események csak fokozták a helyi lakosok indulatait a zsidó telepesek ellen.
Így lényegében Netanjahu gázai diadala azzal a nem várt következménnyel járt, hogy a viszonylag békés Ciszjordániában is elszabadultak az indulatok, ami még jobban ellehetetlenítheti a terület jövőbeni annektálását. Pedig az izraeli miniszterelnöknek már jó ideje ez a nagy ígérete a szavazói felé, ami a mostani ciszjordániai események után aligha lesz hihető.
