Hivatali elődje, Donald Trump több elnöki rendeletét is visszavonta Joe Biden – jelentette az amerikai sajtó, köztük az NBC. Így erre a sorsra jutott egy 2020 júniusi Trump-határozat, amely arra szólította fel a hatóságokat, teljes erőbedobással indítsanak nyomozást azok ellen, akik „elpusztítanak, megrongálnak, tönkretesznek, meggyaláznak egy műemléket, nemzeti emlékhelyet vagy szobrot.”
A szobordöntögetési hullám az afroamerikai George Floydot ért – utóbb az azt követő járőr elítélésével végződő – brutális és halálos rendőri intézkedést követő tüntetéshullám során kapott új lendületet tavaly nyáron. Több, a feketék elnyomása ellen tüntető Black Lives Matter mozgalom által támogatott megmozduláson rongáltak meg elsősorban az amerikai polgárháború déli, rabszolgatartó konföderációjához köthető emlékművet, szobrot.
A témát óriási vita övezi pró és kontra, többek között azért is, hogy vajon a mai szemmel csúfos múltat végképp el kellene-e törölni, vagy miképp kezeljék a kérdést nem csak a szobrok, hanem az emlékezetpolitika szintjén is. Ebbe a vitába szállt bele Trump rendelete, amelyben az is szerepelt, hogy mindezt a „zavargók, gyújtogatók és baloldali radikálisok” megfékezésére szolgál. Az egykori elnök aztán előszeretettel citálta mindezt elő a választási kampányának beszédeiben is – utóbb Trump-párti tüntetők idén januári capitoliumi ostroma és megszállása után ugyanakkor mindez már elég visszás a mából visszatekintve. A rendelet érdekessége volt, hogy abban azt is leszögezte, visszatartják azoknak a helyi önkormányzatoknak a pénzügyi finanszírozását, amelyek nem előzik meg, hogy a hatáskörükbe tartozó területen szobrokat, emlékműveket rongáljanak meg.
A The New York Times szerint a Fehér Ház nem kommentálta a döntést, így azt sem tudni, milyen álláspontot képviselnek a műemléki emlékezetpolitika kapcsán, miként állnak hozzá a köztéri szobrok, emlékművek kérdéséhez.
Az új elnök egyébként még további öt, Trump-féle rendeletet vont vissza. Így például azt, amely azt szabályozta, hogy minden amerikaiak által nyújtott segélycsomagon szereplejen az a szöveg: „a tiszteletre méltó amerikai emberek nagylelkűségéből”. Biden ugyancsak elkaszálta elődje azon tervét, hogy egy nagy nemzeti szobor-panoptikumot hozzanak létre az Egyesült Államok hősei számára.
Biden ugyancsak visszavonta a volt republikánus elnök azon rendeletét, amelynek célja az Egyesült Államokba érkező bevándorlók beutazásának megakadályozása volt, mivel „pénzügyi tehernek” tekintették őket az egészségügyi ellátórendszeren. Ez utóbbit egyébként az ovális iroda új ura úgy kommentálta: „a kormányzatom elkötelezett amellett, hogy kiterjessze mind többek számára a minőségi, elérhető és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokat.”
A demokrata elnök emellett, ahogy arról már korábban írtunk, visszavont egy olyan korábbi Trump-határozatot, amely lehetőséget adott volna arra, hogy átszabják az internet szent gráljának tartott, a tisztességes kommunikációról szóló 1996-as törvény 230. paragrafusát. Ez eddig úgy védte az internet szereplőit, így a közösségi médiát is, hogy azok nem felelősek egy harmadik fél által a felületükön megjelenő tartalomért. Egyes vélemények szerint egyébként a Biden-kormányzat is hozzányúlna a témához, méghozzá úgy, hogy nagyobb – az algoritmusokat és letiltásokat is érintő – átláthatóságot követelnének majd még szigorúbb személyes adatvédelem mellett.
