Ahogy arról már röviden beszámoltunk, megüzente az izraeli ellenzék vezetője az elnöknek, hogy kormányt tud alakítani, ezzel pedig jóval közelebb kerültünk az új vezetés beiktatásához. Több napos tárgyalás után Jaír Lapid közölte Reuven Rivlin államfővel, hogy a többség „a változás kormányának” beiktatása mellett áll. Amint a brit The Guardian is írta, ez leginkább világnézetükben egymástól távol álló szereplők kényszeralkuját jelenti, hogy ezáltal Benjamin Netanjahut végre kiüthessék a több mint tíz éve betöltött miniszterelnöki pozícióból.
A baloldali Jaírr Lapid most viszont még nem kapna fontos szerepet, helyette két évre a (szélső)jobboldali Naftáli Benet lenne az új kormányfő. Lapid abban bízik, hogy az új kormány Izrael minden állampolgárát képviselni fogja, és azokat is tiszteletben tartja majd, akik a kormánnyal szemben helyezkednek el.
Lapid a megegyezéshez megszerezte az arab iszlamistákból álló, Egyesült Arab Lista támogatását is. Ők két órával a határidő előtt soroltak be, ezzel pedig az első olyan arab párt lesznek, akik Izraelben kormányzati szerepbe kerülnek. Vezetőjük, Manszúr Abbász a palesztin állampolgárok jogaiért szeretne így hatékonyabban kiállni.
Egyelőre viszont még várni kell, a törvényhozók jövő héten fognak szavazni a megegyezésről. De most már vészesen közeledik Benjamin Netanjahu tizenkét éves hatalmának vége. Lapidéknak 61 képviselőjük lehet majd a 120 fős kneszetben. A kormányzó Likud párt képviselője, Miki Zohar úgy kommentálta a megegyezést Twitter-oldalán, hogy ez egy nagyon szomorú nap Izrael számára.
„Tudjuk, hogy van néhány dolog, ami soha nem fog megtörténni”
Lapid a koalíció második két évében lehet majd miniszterelnök, egyébként magyar származású politikus, korábbi miniszter. Az ő apja, Tomi Lapid (Lampel Tamás) szerbiai születésű magyar zsidó, korábban ő is dolgozott miniszterként, a II. világháborút pedig Budapesten vészelte át. Jaír Lapid 2013-ban a magyar Országgyűlésben is mondott beszédet.
Egyébként magyar származású a tervezett egységkormány két másik tagja, Beni Ganc védelmi miniszter és Merav Michaeli közlekedésügyi miniszter is. Ganc édesanyját, Weiss Málkát Mezőkovácsházáról deportálták még Bergen-Belsenbe 1944-ben. Michaeli nagyapja, Kesztner Rezső pedig kolozsvári cionista újságíró volt, az Új Kelet újságírójaként dolgozott egykor.
Izrael lehetséges új államfője, Isaac Herzog eközben a középbal régi képviselője, neves politikai család tagja. A baloldali Haaretz munkatársa, Allison Kaplan Sommer az egykor domináns askenázi elit tagjaként utalt rá. Ők voltak azok, akik 1948-as megalapítása óta az izraeli állami képviselet nagy részét adták. Isaac Herzog annak a Chaim Herzognak a fia, aki 1983 és 1993 között Izrael elnöke volt. A nagypapa, Yitzhak Halevi Herzog pedig Írország első vezető rabbijaként tevékenykedett, majd 1936 és 1959 között előbb Palesztina, aztán Izrael vezető rabbija lett. Isaac Herzog nagybátyja, Abba Eban pedig Izrael egyik legismertebb diplomatája, korábban külügyminiszterként dolgozott.
A kneszet többsége az inkább a jelenlegi konzervatív-nacionalista többséghez közel álló Miriam Peretz helyett választotta Herzogot a következő államfőnek, így ő válthatja a poszton a népszerű Reuven Rivlint. Herzog azt a baloldalt képviseli, ami ellen minden igyekezetével hangolná az embereket Netanjahu.
Az új kormányfő, Benet viszont nem épp azt az irányt képviseli, mint Herzog, az izraeli-palesztin megállapodásban nem igazán hisz. A hivatalos Youtube-oldalán például arról beszélt egy videóban: „tudjuk, hogy van néhány dolog, ami soha nem fog megtörténni. A Maffiózók soha nem fognak visszatérni még egy évadra. Ahogy a palesztinokkal sem fog soha egy békés megegyezés megszületni.”
Benet garantálná, hogy a palesztinok soha ne hozhassanak létre államot Ciszjordánia területén. A politikus földrajzilag is teljesen elzárná egymástól Ciszjordániát és a Gázai övezetet, a kettő közti kapcsolattartást pedig teljesen ellehetetlenítené – egy még 2012-ben közzétett terve szerint. Benetnek emellett volt még néhány hírhedtté vált kijelentése arról, hogy a palesztin terroristákat szerinte nem szabadon engedni, hanem megölni kellene, az izraeli hadsereg pedig le kellene lője a határsértőket, köztük a gyerekeket is. „Ők nem gyerekek, ők terroristák. Ne hagyjuk, hogy bolondot csináljanak belőlünk”, fejtegette.
Az új egységkormánynak lesznek még rajtuk kívül is érdekes tagjai. A Szovjetunióban született Avigdor Lieberman például szintén a szélsőjobbot képviseli, korábban egyszer pedig azt javasolta, hogy az arab kisebbség azon tagjait, akik nem eléggé lojálisak az államhoz, le kellene fejezni. Lieberman 2018-ban köszönt le védelmi miniszterként, miután Netanjahu megállapodott a gázai harcosokkal. Lieberman ekkor azt mondta, ez a terrorral szembeni kapituláció szerinte.
Netanjahu szerint anticionista lesz az új kormány
Netanjahu persze nem adná könnyen a miniszterelnöki széket, de úgy tűnik, egyelőre távoznia kell. Jelenleg a döntéshozókat próbálja meggyőzni, hogy ne engedjenek az ellenzéknek. Amennyiben ez mégis megtörténik, maradhat a frontvonalon, reménykedve abban, hogy a nagyon is törékeny egységkormány rövid időn belül összeomlik. Hetvenegy évesen persze már a visszavonulást is fontolgathatja, főleg, hogy jelenleg csalás és vesztegetés vádjával nyomozás is folyik ellene. Netanjahu az első hivatalban lévő izraeli miniszterelnök, akit valamilyen bűncselekmény elkövetésével vádoltak meg. Ő viszont minden vádat tagadott, és kijelentette, boszorkányüldözés zajlik ellene. A márciusi választásokat megnyerte pártja, a Likud, de a kormányzáshoz szükséges koalíciót nem sikerült összekovácsolnia. A most formálódó kormányról Benet bejelentkezése után úgy nyilatkozott: nem egy nemzeti egységkormánnyal, sokkal inkább egy anticionista kormánnyal állunk szemben.
