G7: 100 nap alá kell csökkenteni az új vakcinák kifejlesztésének és engedélyezésének időtartamát

G7: 100 nap alá kell csökkenteni az új vakcinák kifejlesztésének és engedélyezésének időtartamát

Csoportkép a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítõ csoport, a G7 vezetõirõl az angliai Cornwall grófságban lévõ Carbis Bayben 2021. június 11-én, a G7 csúcstalálkozójának nyitónapján (Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Pool/Hollie Adams)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandémiák kialakulását – áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet várhatóan szombaton fogadnak el a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői.

A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Deklarációnak elnevezett közös nyilatkozatban a résztvevők – a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői – a Downing Street előzetes szombati ismertetése szerint konkrét terveket fogalmaznak meg a jövőbeni járványmegelőzésről. Ezek közé tartozik az a célkitűzés, amely szerint száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.

Boris Johnson, a vendéglátó brit miniszterelnök már a mostani G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Azt pedig hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Ám, ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.

A közös nyilatkozat megállapítja azt is, hogy a humán fertőző betegségek 75 százaléka állatokból kerül át az emberi szervezetbe, és egyre nagyobb ütemben bukkannak fel az ilyen típusú új betegségek. A közlemény szerint az állati közvetítéssel embereket megfertőző betegségek kialakulásának megakadályozására a brit kormány új gyártó és innovációs központot hoz létre az állatok immunizációjára felhasználható oltóanyagok kifejlesztésére.

A deklarációhoz fűzött nyilatkozatában Boris Johnson hangsúlyozta: az elmúlt évben sikerült több hatékony vakcinát kifejleszteni a koronavírus ellen, de a fő feladat a továbbiakban annak biztosítása, hogy soha többé ne fordulhassanak elő a mostanihoz hasonló világjárványok. Johnson szerint ehhez szükséges az elmúlt 18 hónap tanulságainak levonása és az, hogy „legközelebb más módon cselekedjünk”.

A brit kormányfő szerint garantálni kell, hogy a világot soha ne érje ismét készületlenül egy ilyen járvány.