Oroszországban immár jó egy hete napi több mint 25 ezer új megbetegedést regisztrálnak. Ez alig valamivel kevesebb, mint Nagy-Britanniában, ahol azonban a halottak száma mindössze nagyjából napi 20, míg Oroszországban átlagosan 700. A szigetországban a lakosság 78 százaléka legalább az első oltást megkapta, míg az oroszoknál ez az arány alig 20 százalék. Nem azért, mert nincs vakcina, hanem mert a lakosság nem bízik az oltásban. A hivatalos adatok szerint eddig összesen 150 ezernél valamivel kevesebben haltak meg, sokak szerint azonban ez a szám ennek többszöröse lehet.
Moszkvában és Szentpéterváron a legrosszabb a helyzet, ahol már részleges szigorításokra is sor került, pedig ettől fél a hatalom a legjobban. A főváros éttermeibe csak az oltást igazoló QR-kóddal lehet bemenni, az állami alkalmazottakat pedig kötelezik a vakcina felvételére. Éppen ezért egyre nagyobb keletje van a hamis igazolásoknak. Közben a hatalom egyre azt hangoztatja, hogy nem lesz sem kötelező oltás, sem pedig zárás. A szeptemberi parlamenti választásokig semmiképpen, aztán pedig a járvány nagysága határozza meg a helyzetet. Mert az oltás és a szigorítás immár politikai kérdéssé vált.
Rossz hír, hogy Moszkvában már olyanokat is megfertőzött az új koronavírus delta variánsa, akik korábban megkapták a védőoltást, vagy már átestek a fertőzésen. Ezért sokaknak valószínűleg szükségük van az újraoltásra. Az egyre komolyabbá váló helyzetben Szergej Szobjanyin moszkvai főpolgármester szerint az agresszív indiai mutáns miatt az immunitás szintjének kétszer olyan magasnak kell lennie, mint a vuhani esetében. Ő is megismételte, amit a szakemberek már egy ideje sulykolnak, hogy egyedül az oltás védhet meg a megbetegedéstől. S hogy megvéd-e? Az orosz vakcinát kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója, Alekszandr Gincburg a minap arról beszélt, hogy a Szputnyik V hatásos az indiai mutánssal szemben, igaz, nem nyújt olyan védelmet, mint az eredeti, vuhani ellen.
Az oroszok döntő többsége, mintegy 60 százaléka mégsem bízik a vakcinákban, és nem akarja beoltatni magát. A legnehezebb helyzetben lévő fővárosban eddig másfél millióan kapták meg a védőoltás mindkét komponensét, de az arány országosan is nagyon alacsony, nem éri el még a 20 százalékot sem. A nyájimmunitás eléréséhez legalább 70 millió oroszt kellene beoltani, ám ehhez a jelenlegi tempó mellett legalább másfél évre van szükség.
Moszkvában a jelenlegi, nagyjából 10 százalékos átoltottságot annak ellenére sem sikerült felülmúlni, hogy április végétől az oltáshoz a 60 éven felülieknek már 1000 rubel értékű, fogyasztási cikkekre beváltható utalványt is adnak. Emellett a január eleji hosszúra nyúlt munkaszünet tapasztalatai alapján a májusi ünnepek után a június eleji ünnephez, Oroszország Napjához kapcsolódva egyhetes munkaszünetet hirdettek. Ám ez sem segített, ismét megteltek a covidosztályok, és szigorúbb korlátozások bevezetésére lenne szükség.
Egyre gyakrabban merül fel megoldásként az oltás kötelezővé tétele, ám ennek a népszerűtlen intézkedésnek a felelősségét a Kreml az őszi parlamenti választások előtt nem vállalja magára. Így ez most is a helyi vezetőkre marad. Jellemző, hogy a mostani bejelentést is arra a napra időzítették, amikor Vlagyimir Putyin Genfben Joe Bidennel tárgyalt.
Jakutföldön például május végén egyszer már kihirdették, hogy kötelezővé teszik az oltást, aztán a hatalom visszatáncolt, és az intézkedésből csupán tömeges oltás lett. Az, hogy Moszkva és néhány régió ennél már tovább ment, a helyzet súlyosságát jelzi. Putyin ennek ellenére még nem látja időszerűnek az oltások kötelezővé tételét, de azért azt folyamatosan sulykolja, hogy a lakosságnak meg kell értenie, tömeges oltás nélkül életveszélyben vannak. Az oroszok többsége azonban húzódozik az oltástól. Ezt nemcsak a vakcinával, hanem a hatalommal szembeni bizalmatlanság is magyarázza. Ebben közrejátszik az alacsony iskolázottság mellett az a tény is, hogy az oroszok az átlagosnál fogékonyabbak az összeesküvés-elméletekre.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/29. számában jelent meg július 16-án.
