Miközben az egész világ a vasárnap kibukott lehallgatási ügytől hangos (leszámítva a magyar propagandamédiát), az Egyesült Államok igazságügyi minisztere rendeletben szakított az eddigi gyakorlattal, és erősen korlátozta az újságírók lehetséges megfigyelését.
Merrick Garland igazságügyi miniszter frissen kiadott belső utasításában megnehezíti az állami szervek és ügyészek számára, hogyan és mikor tudnak egy újságíró telefonjához, levelezéséhez hozzáférni, vagy mikor tudják az adott újságírót forrásainak kiadására kötelezni, számolt be a Washington Post. A Biden-kormányzat előre bejelentette, hogy szakítani fog elődei gyakorlatával, amely nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva formálisan is lehetővé tette a kormányzat számára, hogy újságírók különböző dokumentumait, telefonjaik híváslistáját és GPS-adatait, vagy forrásaik kiadását kérjék.
Az új protokoll szerint nem lehet kötelezni az újságírókat, hogy jegyzeteiket, anyagaikat, híváslistájukat kiadják, forrásaikat felfedjék. Mostantól kezdve ez csak akkor lehetséges, ha az ellenük folytatott vizsgálódás nem áll összefüggésben munkájukkal, vagy ha az adott újságíró a gyanú szerint idegen hatalmak ügynökeként vagy terroristákkal együttműködve végzi munkáját, netán illegális módon jutott információkhoz. Illetve prevenciós céllal lehet kérni az információkat, ha egyértelmű veszélyben van az élete munkájából fakadóan. Az utasítás az újságíró és állami szervek között önkéntes együttműködést nem zárja ki továbbra sem.
A Merrick Garland által aláírt dokumentum külön kiemeli, hogy a sajtó szabad és független működése a demokrácia szempontjából létfontosságú.
Bruce Brown, a Riporterek a Sajtószabadságért nevű szervezet vezetője szerint a jogszabály fontos lépés a sajtószabadság függetlenségének biztosítására a mai kritikus helyzetben, és lehetővé teszi az újságírók számára a közvélemény tájékoztatását anélkül, hogy kormányzati megtorlástól kéne tartaniuk, vagy attól, hogy forrásaik felfedésére köteleznék őket.
Az utasítás csak első lépés a sajtószabadság megerősítése érdekében, ugyanis Garland a memóban felkéri helyettesét, hogy a jövőben további, a sajtószabadságot biztosító lépésekre is tegyen ajánlásokat a szakmai szervezetekkel való konzultációt követően, illetve, hogy a minisztérium fogalmazzon meg a kongresszus részére ajánlást az újságírók törvényi szintű védettségének megerősítésére.
Az igazságügyi minisztérium egyúttal közölte, hogy a Trump-adminisztráció idején a világ egyik legbefolyásosabb lapjának számító Washington Post három jelenlegi illetve egykori újságírójának a telefonját lehallgatták, és megpróbáltak behatolni az internetes levelezésükbe.
A Biden-kormányzat hivatalba lépése után kormányzati tisztviselők ritka, ám szükséges lépésnek mondták annak megakadályozását, hogy titkosított információk napvilágra kerüljenek, ám Joe Biden elnök ezt május 21-én „egyszerűen helytelen dolog”-nak nevezte, és utasította a miniszterét, hogy új eljárásrendet dolgozzon ki a korábbi helyett.
Merrick Garland az a szövetségi bíró, akit Barack Obama korábbi elnök a hirtelen elhalálozott Antonin Scalia helyére javasolt még 2016-ban, de akit Mitch McConnell akkori republikánus felsőházi vezető nem terjesztett a szenátus elé meghallgatásra. Garlandot a 2016-os választás után ejtették, Donald Trump elnök Neil Gorsuchot jelölte helyette. Joe Biden megválasztása után, de még beiktatása előtt az elsők között nevezte meg a most 68 éves bírót leendő kormánytagként, majd munkába állásának első napján hivatalosan is őt jelölte igazságügyi miniszternek.
A lehallgatási botrányról szóló cikkeinket itt találja.
