Bulgária újra választ: folytatódhat a megtisztulás?

Bulgária újra választ: folytatódhat a megtisztulás?

Választási plakátok a bulgáriai Haszkovóban 2021. november 8-án (Fotó: MTI/EPA/Vaszil Donev)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Harmadszor tartanak idén parlamenti választásokat Bulgáriában. A fő tét immár az, hogy képesek lesznek-e a korrupcióellenes pártok egyesíteni az erőiket egy kormányalakításhoz, amellyel aztán folytathatják a bolgár közélet megtisztítását a hatalmi visszaélésektől. Bulgáriában ugyanis az elmúlt tíz évben ilyenekből bőven akadt.

Múlt év nyarán viharos tüntetések söpörtek végig az Európai Unió legszegényebb államában egy korrupciós ügy miatt, melynek főszereplője a török kisebbséget képviselő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (MRF) egykori elnöke, Ahmed Dogan volt, aki elzárta az utat a tengerparti luxusvillájához, hogy azt csak magánterületen lehessen megközelíteni. Miután a rivális Demokrata Párt (DP) aktivistái leleplezték, kormányőrök jelentek meg a helyszínen, amiből világossá vált mindenki számára, hogy állami alkalmazottakkal védeti magát a dúsgazdag politikus. Hamarosan több tízezres tüntetések kezdődtek az országban, melynek résztvevői oligarchákkal való összefonódással és maffiaszerű működéssel vádolták a kormányt. Habár az áprilisi választásokat még megnyerte a Bojko Boriszov akkori miniszterelnök vezette Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB), a párt nem tudott kormányt alakítani, mert nem talált maga mellé kellő számú koalíciós partnert. Már ekkor megmutatkozott, hogy a bolgár korrupcióellenes tüntetések fő nyertese a Szlavi Trifonov-féle Van ilyen nép! (ITN) nevű populista párt lett, amely a második helyen végzett. A júliusi választásokon tovább javította a pozícióit, azonban a zenészből politikussá lett Trifonov nem akart koalícióra lépni azokkal az ellenzéki pártokkal, amelyek egyébként szintén a korrupciómentesítést tűzték a zászlajukra. Ám ezzel súlyosan elszámolta magát, pártja szeptember óta mélyrepülésben van, és ma valószínűleg már a harmadik hellyel is elégedett lehetne.

Bulgáriában azonban május óta nagyon fontos változások történtek, amelyek alapos átrendeződést eredményeztek a politikai színtéren. Rumen Radev köztársasági elnök ekkor Sztefan Janevet nevezte ki ügyvivő kormányfőnek, aki következetesen nekilátott a korrupciós ügyek felgöngyölítésének. Rövidesen hullani kezdtek a szekrényekből a csontvázak, melyek közt a zsarolási ügyektől egészen az ellenzéki politikusok lehallgatásáig terjednek a vádak. A korrupcióellenes harc hullámain alakult meg a Folytatjuk a Változásokat (PP) névre keresztelt párt, amelynek élén Kiril Petkov és Aszen Vaszilev áll, akik miniszterként vállaltak szerepet Janev független szakértőkből álló kormányában. A közvélemény-kutatások szerint a PP jelenleg a második helyen áll a pártok versenyében, célja pedig az, hogy a választások után egy kormányban egyesítse a korrupcióellenes erőket, beleértve a Bolgár Szocialista Pártot is.

Vasárnap államfőt is választanak maguknak a bolgárok. A legnagyobb támogatottsággal Rumen Radev rendelkezik, nem kis részben azért, mert az elmúlt években tulajdonképpen ő volt a Boriszov-kormány igazi ellensúlya. Tovább javította Radev pozícióját a Janev-kormány kinevezése, ami miatt a korrupcióellenes pártok szinte kivétel nélkül beálltak mögé. Radev legfőbb kihívója várhatóan Anasztasz Gerdzsikov, a Szófiai Egyetem rektora lesz, akit a GERB mellett a Demokratikus Erők Szövetsége nevű jobboldali párt is támogat. A jelenlegi mérések szerint Gerdzsikovra a szavazók 27 százaléka adná a voksát, addig Radev magabiztosan, 46 százalékkal futna be az eső helyre.

Bulgáriában így mostanra szinte minden adott, hogy a választások után véget érjen a politikai válság és a korrupcióval szembeni társadalmi dühből végre egy működőképes kormányt ácsoljanak a bolgár közélet megtisztítását hirdető pártok.

Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/46. számában jelent meg november 12-én.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.