Szavazásra bocsáthatónak találta az izraeli parlament jogalkotási bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely a jövőben megtiltaná köztörvényes vádlott kormányfői jelölését. Ezzel megnyílt az út, hogy a Kneszet törvényi erővel tartsa távol a hatalomtól Benjámín Netanjáhút, aki ellen korrupció miatt folyik büntetőeljárás hazájában. Csakhogy könnyen előfordulhat, hogy a törvényjavaslat elbukik, Netanjáhú pedig megdicsőülve vághat neki a három éven belüli ötödik parlamenti választásnak.
A Netanjáhú-ellenes erők dolgát nagyban megnehezíti, hogy a most megbukott kormányfő, Naftáli Bennett már előre jelezte, a javaslat ellen fog szavazni, mert az indítvány célja, hogy Netanjáhú hatalomba történő visszatérését megakadályozza. A javaslatnak ugyan még Bennett Jobbra nevű pártja nélkül is meglenne a többsége, ha az ellenzéki Közös (Arab) Lista támogatná azt, ám további problémát jelent, hogy a Kneszet végső feloszlatásáig már csak kevés idő áll rendelkezésre, így valószínűtlen, hogy sikerül végigvinni az összes szükséges szavazati fázison az indítványt. A beterjesztők egyébként sosem titkolták, hogy mi ezzel a céljuk. Szerintük fontos lenne a törvény elfogadása, több korábbi választás után ugyanis azért nem jött létre stabil kormány Izraelben, mert számos baloldali, centrista és jobboldali párt nem kívánt koalícióra lépni a korrupciós ügyei miatt bíróság elé állított volt miniszterelnökkel. Ha a javaslatot elfogadják, a törvény megakadályozza, hogy a Likud pártot elnöklő Netanjáhút miniszterelnöknek jelöljék.
Márpedig az új törvényre nagy szüksége lenne az ellenzéknek. Ismert: az izraeli kormánykoalíció válsága két és fél hónappal ezelőtt kezdődött, miután a Jobbra párthoz tartozó egyik képviselő bejelentette, nem szavaz többé a koalícióval. Májusban aztán a szélsőbaloldali Merec képviselője távozott a kormányt támogatók sorából, pár hete pedig a Jobbra újabb politikusa döntött úgy, hogy hátat fordít a kormánynak. A kormány többségi támogatása így lassan megszűnt a Kneszetben, ami után a Bennett-kormány önfeloszlatásra kényszerült. Hogy mi lehet a Jobbra politikusainak távozása mögött, egyelőre nem tudni, azonban egy helyi lap arról írt, hogy a dezertőrök miniszteri pozíciókat kapnának Netanjáhú új kormányában.
Persze azt már korábban is tudni lehetett, a különösen színes izraeli kormánykoalíció már nem sokáig húzza. Jól látszott ez abból, ahogy elbukott az a törvényjavaslat, amely a Ciszjordániában élő telepesekre is kiterjesztette volna az izraeli polgári jogot. Most tehát ott tartunk, hogy Netanjáhú visszatérésének réme sem volt elég erős ahhoz, hogy a kormánykoalíció politikusai kihúzzák egységben a 2025-ös választásokig.
A koalíciós széthúzás még tovább erősítette a Likudot, amely most magabiztosan vezet a többi párt előtt. A legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények szerint ha most lennének a választások, Netanjáhú pártja 6 mandátummal szerezne többet, mint ahány képviselővel most rendelkezik a Kneszetben. Ugyan Jaír Lapid Jes Atid nevű pártja is erősödött 3 mandátummal (a koalíciós megegyezés szerint most Lapid lesz az ideiglenes miniszterelnök), lehetséges partnerei már szerényebb eredményre számíthatnának. Érdekes fejlemény ugyanakkor, hogy időközben rendkívül megerősödött a szélsőségességéről híres Vallásos Cionista Párt, amely akár 10 mandátumot is szerezhetne egy most rendezendő választáson.
Szakértők szerint ezért minimális az esélye, hogy a mostani kormánykoalíció tagjai győzedelmeskedjenek a következő, várhatóan őszi választáson, legjobb esetben is legfeljebb egy patthelyzetben reménykedhetnek. De Netanjáhúnak sem lenne könnyebb a helyzete: az általa vezetett jobboldali blokk a mai állás szerint 59 mandátumot kapna, vagyis nincs sok esélye a politikusnak, hogy elérje a kormányalakításhoz szükséges 61 képviselői helyet. Nagyon úgy tűnik, hogy Izrael most egy újabb politikai válságnak néz elébe, ami még hosszú évekig eltarthat.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2022/27. számában jelent meg, július 1-jén.
